hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Gigantikus összegű kártérítést úszott meg a munkáltató, de így is pórul járt

  • adozona.hu

Vezető állású munkakörben dolgozók ügyében döntött a Kúria. Az érintett munkavállalók visszadátumozták munkaszerződés-módosításukat, amiben a munkáltató vállalta, hogy évi 70 nap pótszabadságot biztosít, s ha bármely okból megszűnne a dolgozók munkaviszonya, havi alapbérük tízszeresét kell nekik kifizetni. A munkáltató azonnali hatállyal elküldte a vezetőket, nem fizetett, a Kúrián kötött ki az ügy.

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperesek az alperes alkalmazásában álltak vezető állású munkakörben. Munkaszerződésük módosítása szerint személyi alapbérükön felül éves prémium illette meg őket minden ledolgozott hónap értékelése alapján a havi személyi alapbér 10-30 százaléka közötti mértékben, a társaság által kitűzött célok megvalósításától függően. Ezen túl megállapodtak abban, hogy az évi 20 munkanap alapszabadságon túl évente 70 nap pótszabadság illeti meg őket, és amennyiben azt a munkáltató a tárgyévben nem adja ki, azt évente meg kell váltani az adott időszakra eső személyi alapbér kétszeresének összegével. A munkaszerződés-módosítások 12. pontja azt tartalmazta, hogy ha a munkavállalók munkaviszonya bármely okból megszűnne, a munkáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a munkavállalóknak kártalanítás címén a havi személyi alapbérük tízszeresét fizeti meg.

Az alperes munkáltató 2011 júliusában rendkívüli felmondással megszüntette a felperesek munkaviszonyát. Azt rótta a terhükre, hogy utólagosan elkészített és visszadátumozott munkaszerződés-módosítást nyújtottak be a társaság munkaügyi osztályán, és annak átvezetését kérték a bérszámfejtési rendszeren, megszegve ezzel az együttműködési kötelezettségüket. A felperesek a rendkívüli felmondással szemben jogorvoslatot nem kezdeményeztek.

A felperesek keresetükben elmaradt munkabér, prémium, szabadságmegváltás és tíz havi személyi alapbérüknek megfelelő összegű kártalanítás megfizetésére kérték kötelezni az alperest figyelemmel a munkaszerződés-módosításban foglalt feltételekre. Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő a felperesekkel szemben arra hivatkozva, hogy a munkáltató előnytelen jogügyleteket kötött több mint 50 millió forint értékben, s a felperesek munkaköri kötelezettsége lett volna e szerződések létrejöttének és teljesítésének megakadályozása.

Érvelése szerint a felperesek munkaszerződés-módosítását a taggyűlés nem hagyta jóvá, továbbá a dokumentum azon rendelkezései, amelyekre a felperesek igényüket alapították, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 200. paragrafusának (2) bekezdésébe, a jó erkölcsbe ütköznek, ezért részben semmisek.

Az elsőfokú bíróság helyt adott a felperesek keresetének, és elutasította az alperes viszontkeresetét. Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét.

A felperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria hatályon kívül helyezte a jogerős ítéletnek a kártalanítás megfizetésére vonatkozó rendelkezését, e körben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és elutasította a felperesek keresetét, egyebekben viszont hatályában fenntartotta a jogerős ítéletet. A Kúria megállapította, hogy az alperes nem csatolt olyan bizonyítékot, amely alátámasztotta volna a munkáltatói jogkör gyakorlásának korlátozásával kapcsolatos állítását, de még ennek léte sem eredményezte volna az ügyvezető által aláírt munkaszerződés-módosítások ezen okból megállapítható érvénytelenségét, figyelemmel arra, hogy ez a Gt. 29. paragrafusába ütközött volna.

Nem találta megállapíthatónak a legfelsőbb bíróság azt a körülményt, hogy az eljárt bíróságok jogellenesen, illetve a bizonyítékok okszerűtlen mérlegelésével állapították meg a döntésük alapjául szolgáló tényállást.

A Kúria ítélete szerint helytállóan állapították meg az eljárt bíróságok, hogy nincs helye a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség megállapításának (a Ptk. 200. paragrafusának (2) bekezdése szerint) abban az esetben, ha a kérelem alapjául szolgáló indok külön jogcímen előterjeszthető kereset ténybeli alapjának felelne meg. A jó erkölcsbe ütközés miatti érvénytelenségi ok szabályozásának célja nem lehet a szerződés más címen elmulasztott megtámadásának pótlása.

Megállapítható volt azonban, hogy az eljárt bíróságok tévesen nem értékelték azt az alperesi állítást, hogy a munkaszerződések előnyét tekintve azok nemcsak eltúlzottak, hanem méltánytalanok, súlyosan egyoldalúak voltak, amelyek teljesítmény nélkül biztosítottak a felperesek számára előnyöket. Az a körülmény, hogy a munkaszerződés-módosítások egésze esetében nem állapítható meg semmisségi ok, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy mindez a szerződésmódosítás egyes rendelkezései vonatkozásában ne lenne megállapítható.

Ennek megfelelően a Kúria a szerződésmódosítás egyes kifogásolt rendelkezései vonatkozásában is megvizsgálta azok érvényességét. Az ítélet szerint helytállóan érveltek a felperesek azzal, hogy az Mt. 13. paragrafusának (3) bekezdése lehetőséget biztosított számukra, hogy a munkáltató egyetértésével a munkaszerződés módosítása során az Mt. szabályaitól eltérjenek, és a munkavállalókra kedvezőbb feltételeket állapítsanak meg, e jogosultságnak azonban gátat szab az, hogy a megállapodás nem sérthette a jó erkölcsöt. Az Mt. mind a megszűnés, mind a megszüntetés eseteit koherens rendszerben, taxatív módon határozza meg, és rögzíti, hogy milyen feltételek fennállta esetén milyen következményekkel lehet a jövőre nézve felszámolni a felek között lévő munkaviszonyt.

A hosszabb ideje fennálló munkaviszonynak a munkáltató általi egyoldalú megszüntetéséhez a munkajogban különböző juttatások fűződnek, kivéve a rendkívüli felmondás esetét. Ez egy speciális jogviszony-megszüntetési módnak tekinthető, mivel erre a másik fél súlyosan jogsértő magatartása miatt kerülhet sor, ha a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Ebben az esetben – különös tekintettel a súlyosan jogsértő magatartásra – szankcióként a jogviszony azonnali hatállyal megszűnik, minden többletjuttatás megfizetése nélkül.

A peres felek munkaszerződés-módosításukban kvázi azt is kikötötték, hogy a munkáltató abban az esetben is jelentős mértékű, a személyi alapbér tízszeresének megfelelő összegű kártalanítást fizet meg, ha a munkaviszony megszüntetésére azért került sor, mert a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi. Mindez a munkajog alapvető elveibe, a jóhiszeműség és a tisztesség követelményébe, a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályok dogmatikai rendszerébe, és így a társadalom alapvető erkölcsi elveibe ütközik.

Ez különösen megállapítható abban az esetben, ha a nevezett pluszjuttatást vezető munkakört betöltő munkavállalók esetében kötik ki. Náluk fokozottan elvárható, hogy a munkaviszony fennállta alatt az Mt. alapelveinek és tételes rendelkezéseinek megfelelő magatartást tanúsítsanak, és ne kapjanak díjazást ezzel ellentétes, vétkes kötelezettségszegő magatartás esetén.

Nem tekinthető jogsértőnek, ha a munkaviszony megszüntetésének esetére meghatározott összeg kifizetésében állapodnak meg a felek – függetlenül az összegtől és a kifizetés jogcímétől (például munkabér, prémium, kártalanítás) –, a jó erkölcsbe ütközik azonban az, ha a kártalanításra alapot adó munkaviszony-megszüntetés/-megszűnés körébe beleértik a felek a munkaviszony szankciós jellegű, azonnali hatályú felszámolásának esetét is.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyházból egyesület – ingatlanok

Greff Magdolna

okleveles adószakértő

Finacont Kft

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Alapítvány átad

Kis Gábor

számviteli és adótanácsadás

Finacont Kft

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 január
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetÉs