A bányászjáradékkal kapcsolatos a Mfv.III.10.665/2017/6. ügyben hozott kúriai döntés kiemeli: a bányászatól szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Btv.) 49/B § (1) bekezdés a) pontja szerinti „Magyarországon” kitétel ellentétes megszorító feltétel a a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikk b) pontjában foglaltakhoz képest.
A munkáltató az őt az Mt. 166. § (1) bekezdés alapján terhelő teljes kárfelelősség alapján helytállni tartozik azért, ha a munkavállaló a kitűzött időpontban nem tud részt venni az édesanyja temetésén – mondta ki a Kúria.
A vád szerint a terhelt az irányítása alá tartozó cégek képviseletében úgy kötött különféle (kölcsön-, szolgáltatási, utazási, adásvételi stb.) szerződéseket, hogy a szerződéskötéskor eleve nem állt szándékában a teljes, esetenként részbeni teljesítés, illetőleg arra eleve nem is volt reális lehetősége. A védő szerint csupán elszámolási vita volt a terhelt és a sértettek között. Kinek van igaza? A Kúria eldöntötte.
A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után.
A vezető munkakörének ellátásához szükséges bizalom körébe tartozik a beosztott munkatársakkal való olyan együttműködés, amely a munkavégzéshez szükséges megfelelő munkakapcsolat kialakítását és fenntartását eredményezi, amelyben a munkatársak tartózkodnak mások egészségének veszélyeztetésétől, munkavégzése zavarásától, helytelen megítélésének előidézésétől – mondta ki a Kúria.
A munkáltató eljárása nem felel meg az Mt. 6. §-ában foglalt követelményeknek, ha az általa utóbb kizárólag a saját döntésen alapuló, jogszabály által elő nem írt képzettség megszerzéséhez kötött munkakört hosszabb ideje enélkül betöltő közalkalmazottnak (munkavállalónak) a képesítés megszerzésére nem biztosít türelmi időt. A képesítés hiányára alapított felmentés (felmondás) ebben az esetben nem okszerű – mondta ki a Kúria.
Az Ukrajnából 2012-ben Magyarországra áttelepült, 2009. április 14-étől 2015. június 30-áig az ukrán társadalombiztosítási szerv által megállapított öregségi nyugdíjban részesült felperes a magyar társadalombiztosítási szervnél a 2015. július 3-án előterjesztett igénybejelentésben 2015. július 1. napjától öregségi nyugdíj megállapítását kérte – foglalta össze egy nemrégiben hozott határozatának előzményeit a Kúria.
2018. 08.03.-án jelent meg az adózónában,hogy a "Nyugdíjra jogosúlt okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzített magasabbb összegű jövedelmet szerzett. Állapitotta meg határtozatában nem régen a Kúria. "Szeretném megkapni a Kúriai határozat keltét és számát!!
A nyugdíjra jogosult okirattal bizonyíthatja, hogy a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban rögzítettektől magasabb összegű (a nyugdíját befolyásoló) jövedelmet szerzett, állapította meg határozatában nemrégiben a Kúria.
A felmondás jogszerűségének megítélése szempontjából nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a munkáltató egy folyamatot, a munkavállaló munkavégzésében és magatartásában jelentkező negatív változásokat értékelve döntött a munkaviszony felmondással való megszüntetéséről. A munkavállalót a munkaviszonyból származó feladatellátási kötelezettsége teljesítése alól nem mentesíti az a körülmény, hogy a munkavégzése, munkához való hozzáállása negatív irányú változását egy munkahelyi konfliktushelyzet okozta – mondta ki a Kúria.
A pénznyerő automaták üzemeltetéséhez kapcsolódó játékadó emelése és a pénznyerő automaták kizárólag játékkaszinóban való üzemeltetése miatt a magyar állammal szemben jogalkotással okozott kár megtérítése iránt indult perben hozott döntést a Kúria – írja a kuria-birosag.hu.
Interjút adott a Kúria elnöke az InfoRádiónak 2018. július 5-én. Dr. Darák Péter az “Aréna” című műsorban az közigazgatási bíráskodás átalakítására vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, a Kúria mindent megtesz annak érdekében, hogy az alkotmányos átalakulás sikeresen, a közigazgatási bíráskodás értékeinek megőrzése mellett gördülékenyen megtörténhessen – szemlézi az interjút honlapján a Kúria.
Építtetők kontra szomszédok: egyszerűbb lehet a bírósági döntés – írja sajtóközleményében a Deloitte.
Több jogszabály, köztük a társasházi törvény módosítását is indokoltnak tartja a birtokperek országos vizsgálata nyomán a Kúria – mondta Orosz Árpád, a Kúria tanácselnöke, a joggyakorlat-elemző csoport vezetője a vizsgálat eredményeit összegző háttérbeszélgetésen.
Méltatlanságra okot adó magatartásként értékelhető, ha a köztisztviselő semmilyen módon nem akadályozza meg, hogy a hozzátartozója az általa is használt és haszonélvezeti jogával terhelt ingatlanon kábítószert termesszen – mondta ki ítéletében a Kúria.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték