Közalkalmazotti illetmények ügyében határozott a Kúria Cikk
Illetményei meghatározásában támadt vita egy közalkalmazott és foglalkoztatója között. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.
Illetményei meghatározásában támadt vita egy közalkalmazott és foglalkoztatója között. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató bizonyos résztevékenységeket kiszervez, melynek következtében egy későbbi időponttól kezdődően az adott résztevékenységet – általában szolgáltatást – már egy teljesen eltérő jogi személy végzi. Az efféle helyzetek pedig egy sor munkajogi kérdést is felvetnek. Nem mindegy például az, hogy a jogutód munkáltató köteles-e foglalkoztatni a korábbi (jogelőd) munkáltató alkalmazottait vagy sem. Amennyiben köteles, arra a kérdésre is választ kell kapnunk, hogy változhatnak-e a foglalkoztatás feltételei. Abban az esetben pedig, ha erre nem köteles, fontos tudni, hogy a munkavállalókat milyen feltételekkel lehet elbocsátani. Ezekre a kérdésekre keressük az alábbiakban a választ.
Megállapodási javaslatokkal kereshetik fel a bankok szeptember végéig a késedelmes jelzáloghitel-adósokat. Csak az ügyfél együttműködésével van esély egyezségkötésre, ám a végrehajtással, perrel érintett ügyekben nem várható könnyítés. A Jogi Fórum részletesen ismerteti a teendőket.
Másfél évvel ezelőtt kezdődtek meg a szociális partnerek, valamint a kormányzat között azok a tárgyalások, melyeknek eredményeképpen idén nyáron változott a munka törvénykönyve. A legfontosabb változások – amelyeket az alábbiakban ismertetünk – több időpontban lépnek hatályba.
Több bíróságot, némelyiket többször is megjárt az az uniós mezőgazdasági támogatás teljesítésével kapcsolatos ügy, amelyben a minap döntött a Kúria.
Vissza lehet vonni a felmondást, ha az olyan körülmény miatt vált jogellenessé – például várandósság –, amelyről nem volt tudomása a munkaadónak, s bizonyos körben az apákra is kiterjed a felmondási védelem a munka törvénykönyve idén június közepén hatályba lépett módosításai révén. A Kúria további törvényváltozásokat sürget.
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
Munkavégzés közben bekövetkezet baleset ügyében pereskedett a villanyszerelő munkavállaló munkáltatójával. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Közös megegyezéssel megszűnt volna az alkalmazott munkaviszonya, de előzőleg akadt egy kis kalamajka a céges mobil telefon körül. Az ügy a Kúriáig jutott.
A felperes a Kúriánál sérelmezte, hogy közszolgálati viszonya miatt szüneteltetnie kellett szolgálati nyugdíját. A testület az Alkotmánybíróságtól várja a megoldást.
Termelőszövetkezetként nyilvántartásba vehető-e a vadásztársaság? Erről folyt a per, amelynek végére a Kúria tett pontot.
Első körben 300 millió forintnál is magasabb összeg volt a tét a pénzintézet és alkalmazottai közötti pénztárhiány kezelése miatti munkaügyi perben. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
A vámtartozás keletkezésétől számított 3 év lejárta után az adóssal már nem lehet közölni a tartozás összegét. Az elévülési határidőt nem hosszabbítja meg a korábban végzett, jogsértés megállapítása nélkül záruló felülellenőrzési eljárás időtartama – állapította meg a Kúria.
Mikor aránytalan mértékű a helyi adó, illetve mikor diszkriminatív a helyi adóztatási gyakorlat? Mit tehet az adózó, ha nézete szerint az önkormányzat az ingatlanait aránytalan mértékű adóval terheli vagy az adót diszkriminatív módon állapítja meg? Milyen eljárás keretében nyílik lehetősége az adózónak a jogszabálysértőnek tekintett helyi adórendelettel szembeni jogorvoslatra? Visszakaphatja-e az adózó az általa már befizetett helyi adót, illetve milyen mértékű kamat illeti meg? A Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tájékoztatója fenti kérdéseket igyekszik tisztázásni az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát végző Kúria joggyakorlata alapján.
Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes 2011. február 21-étől állt az alperes alkalmazásában határozott idejű munkaszerződéssel, amelyet több alkalommal meghosszabbítottak. Az utolsó, 2014. július 31-én kelt munkaszerződés a munkaviszony fennállását 2014. szeptember 30-áig állapította meg – írja egy jogesetről a Kúria közleménye.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől