Ügyfélszolgálati előadó hazavitte egy ügyfél irodában felejtett napszemüvegét pünkösd előtti pénteken, miután befejezte a munkát. Az ügyfél visszament az irodába, kereste a szemüvegét, a kamerafelvételekből kiderült, ki tette azt el. A munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta a dolgozót. A munkavállaló pert indított, a végső szót a Kúria mondta ki az ügyben.
Az adóhatóság a kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tartalmi kereteihez kötve van. Jogellenesen elrendelt kiegészítő ellenőrzés során végzett eljárási cselekmény nem eredményezi a határidő nyugvását. A határidőn túl foganatosított cselekmény, az annak nyomán beszerzett bizonyíték a döntéshez nem használható fel – rögzítette ma közzétett határozatában a Kúria.
A tagállamok közötti saját vagyon mozgatása – függetlenül a mozgatás céljától – fő szabály szerint termékértékesítésnek minősül, azaz szolgáltatás igénybevétele céljából történő vagyonáthelyezés is eredményezhet az áfafizetési kötelezettség szempontjából termékértékesítést.
A Kúria az elmúlt hónapokban több olyan döntést is hozott, amelyek a munkáltató munkahelyi balesetért való felelősségét, illetve a kimentési lehetőségek határait vizsgálják. Ezen döntésekből mutatjuk be a legfontosabbakat.
A Kúria is helybenhagyta a Debreceni Ítélőtábla korábbi jogerős határozatát arról, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) nem sértett jogszabályt két vitatott haszonbérleti szerződés megkötésekor – közölte Kovács Zita, a HNP igazgatója.
Több tízmillió forint bírságot szabott ki az MNB egy társaságra engedély nélküli tevékenység miatt. A cég perre ment, mert úgy ítélte meg, hogy e tevékenységéhez nem szükséges a piacfelügyelet jóváhagyása. Az ügy a Kúriánál kötött ki.
Indoklás nélkül mondott fel a munkáltató egy egy nyugdíjas munkavállalónak, aki pert indított, amelyben a Kúria mondta ki a végső szót.
Jogsértőnek találta a munkaügyi ellenőrzés az egyszerűsített foglalkoztatásban alkalmazott munkavállalók bérezését. A munkáltató fellebbezett, majd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához.
Illetményei meghatározásában támadt vita egy közalkalmazott és foglalkoztatója között. A peres ügy a Kúriánál kötött ki.
Gyakran előfordul, hogy a munkáltató bizonyos résztevékenységeket kiszervez, melynek következtében egy későbbi időponttól kezdődően az adott résztevékenységet – általában szolgáltatást – már egy teljesen eltérő jogi személy végzi. Az efféle helyzetek pedig egy sor munkajogi kérdést is felvetnek. Nem mindegy például az, hogy a jogutód munkáltató köteles-e foglalkoztatni a korábbi (jogelőd) munkáltató alkalmazottait vagy sem. Amennyiben köteles, arra a kérdésre is választ kell kapnunk, hogy változhatnak-e a foglalkoztatás feltételei. Abban az esetben pedig, ha erre nem köteles, fontos tudni, hogy a munkavállalókat milyen feltételekkel lehet elbocsátani. Ezekre a kérdésekre keressük az alábbiakban a választ.
Megállapodási javaslatokkal kereshetik fel a bankok szeptember végéig a késedelmes jelzáloghitel-adósokat. Csak az ügyfél együttműködésével van esély egyezségkötésre, ám a végrehajtással, perrel érintett ügyekben nem várható könnyítés. A Jogi Fórum részletesen ismerteti a teendőket.
Másfél évvel ezelőtt kezdődtek meg a szociális partnerek, valamint a kormányzat között azok a tárgyalások, melyeknek eredményeképpen idén nyáron változott a munka törvénykönyve. A legfontosabb változások – amelyeket az alábbiakban ismertetünk – több időpontban lépnek hatályba.
Több bíróságot, némelyiket többször is megjárt az az uniós mezőgazdasági támogatás teljesítésével kapcsolatos ügy, amelyben a minap döntött a Kúria.
Vissza lehet vonni a felmondást, ha az olyan körülmény miatt vált jogellenessé – például várandósság –, amelyről nem volt tudomása a munkaadónak, s bizonyos körben az apákra is kiterjed a felmondási védelem a munka törvénykönyve idén június közepén hatályba lépett módosításai révén. A Kúria további törvényváltozásokat sürget.
Alapvető kritériuma a munkáltató által a munkavállalóval közölt felmondásnak, hogy annak indoklása világos, valós és okszerű legyen, olyannyira, hogy ezt egy munkaügyi jogvita során bizonyítani is lehessen. Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatokkal összefüggő perek döntő többsége ezen követelmények érvényesülésén áll vagy bukik, érdemes megvizsgálni, hogy pontosan mit is takarnak.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték