A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodásban (ADR) foglalt előírások a hazai törvényi kihirdetés és hatályba léptetést követően alkalmazandók. A szabályok megsértése a hazai jogrend szerint szankcionálható – mondta ki ítéletében a Kúria.
A vezetőkkel szemben támasztott fokozott bizalmi elvárásokra, illetve erősebb munkaerő-piaci pozíciójukra tekintettel a munkáltató egyoldalúan, igen rugalmasan szüntetheti meg a vezető munkaviszonyát. A munkaviszony megszüntetése ugyanakkor még a vezető esetében is sok esetben támadható.
Adódhat olyan helyzet, amikor a munkavállaló vagy a munkáltató egyszerűen belefárad a fennálló munkaviszonyba, és azonnali hatállyal meg szeretné szüntetni az egymás közötti jogviszonyt. A felmondás előtt mindkét félnek érdemes alaposan átgondolnia, mit is szeretne elérni, annak mik a következményei, valamint mi a megfelelő jogi módja. A Kúria alábbi döntése állatorvosi lóként mutat erre példát.
Vezető állású munkakörben dolgozók ügyében döntött a Kúria. Az érintett munkavállalók visszadátumozták munkaszerződés-módosításukat, amiben a munkáltató vállalta, hogy évi 70 nap pótszabadságot biztosít, s ha bármely okból megszűnne a dolgozók munkaviszonya, havi alapbérük tízszeresét kell nekik kifizetni. A munkáltató azonnali hatállyal elküldte a vezetőket, nem fizetett, a Kúrián kötött ki az ügy.
Rendre visszaköszön a munkavállalók munkaügyi perekben benyújtott keresetében az egyenlő bánásmód követelményének sérelmére hivatkozás, az azonban sok esetben egyáltalán nem megalapozott. Cikkünkben tisztázunk néhány tipikus munkavállalói félreértést.
A munkavállalóval szembeni bizalomvesztés lehet az egyik olyan indoka a munkáltatónak, amely magatartási körülményre hivatkozva felmondhat a munkavállalónak. Erre hivatkozva azonban korántsem egyszerű megválni a dolgozótól. Cikkünkben jogeseteken keresztül bemutatjuk, mire kell különösen ügyelni.
A határozott idejű munkaviszony számos előnyt rejt a munkáltatók számára. A munkaviszony megszűnése, meghosszabbítása, ismételt létesítése azonban buktatókat is rejt.
Sokadszor mondta ki az Európai Unió Bírósága (EUB), hogy a NAV jogsértően tagadja meg az áfalevonást azon tisztességes adózóktól, akik nem tudhatták, hogy az általuk befogadott számlán szereplő szolgáltatást nem a számla kiállítója teljesítette.
A többször módosított szerződés díján vitatkozott a vállalkozó és a megrendelő, a peres ügyre a Kúria tett pontot.
Nem volt megfelelő az uniós irányelve átültetése a hazai jogba, ez vezethetett a hatóság és az elsőfokú bíróság téves döntéseihez. A „papucsügyi” pereskedés végére a Kúria tett pontot.
Az óvónők rendszeresen ettek a gyermekek ebédjéből, térítés díj megfizetése nélkül. Egyikőjük munkáltatói figyelmeztetés ellenére ismét fogyasztott az ételből, ezért megszüntették munkaviszonyát. Az ügyet a Kúria zárta le.
Megvált vezető beosztású a versenytilalmi megállapodást megszegő munkavállalójától a munkáltató. A kiszabott kártérítés miatt a Kúriáig jutott az ügy.
„Szétverjük a fejedet” – helyezte kilátásba gyenge teljesítmény esetén kollégájának egy munkavállaló. A fenyegetés felmondáshoz, majd munkaügyi perhez vezetett, ami a Kúriánál kötött ki.
Ügyfélszolgálati előadó hazavitte egy ügyfél irodában felejtett napszemüvegét pünkösd előtti pénteken, miután befejezte a munkát. Az ügyfél visszament az irodába, kereste a szemüvegét, a kamerafelvételekből kiderült, ki tette azt el. A munkáltató azonnali hatállyal elbocsátotta a dolgozót. A munkavállaló pert indított, a végső szót a Kúria mondta ki az ügyben.
Az adóhatóság a kiegészítő ellenőrzést elrendelő végzése tartalmi kereteihez kötve van. Jogellenesen elrendelt kiegészítő ellenőrzés során végzett eljárási cselekmény nem eredményezi a határidő nyugvását. A határidőn túl foganatosított cselekmény, az annak nyomán beszerzett bizonyíték a döntéshez nem használható fel – rögzítette ma közzétett határozatában a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték