hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Rehabilitációs hozzájárulás: a NAV álláspontját igazolja a Kúria döntése

  • adozona.hu

A külföldi vállalkozástól bérbevett munkaerő alkalmazásakor fennálló rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettségről jelentetett meg írást honlapján a NAV.

A cikk szerint a munkaerőhiány enyhítésére évek óta sok vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező – munkaerőt foglalkoztatnak.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 23. § (4a) bekezdése szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél, – a kölcsönbeadónak a kölcsönvevő felé tett erre irányuló nyilatkozata esetén a kölcsönbeadónál – kell a rehabilitációs hozzájárulás alapjául szolgáló statisztikai létszám számítása során figyelembe venni.

Az ellenőrzési tapasztalatok szerint a Magyarországon nem bejegyzett, külföldi illetőségű társaságtól igénybe vett szolgáltatás esetében sokszor nem történik meg a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése. Az ellenőrzött társaságok képviselői arra hivatkoztak, hogy a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönzők nyilatkozatot tettek a kötelezettség átvállalásáról.

A Magyarországon nem bejegyzett társaságok magyar adószámmal nem rendelkeznek, ennek következtében nem vállalhatják át a kölcsönbevevőtől a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettséget, ezért az a kölcsönbevevőket, tehát a magyar adózókat terheli. Ennek megfelelően a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől kölcsönzött munkavállalók átlagos statisztikai létszámát a revízió figyelembe veszi a rehabilitációs hozzájárulás számításánál, amely így adókülönbözet megállapítását eredményezi.

Egy adózó fellebbezése és bírósági keresete nyomán kúriai döntés is született, mely az adóhatóság álláspontját támasztja alá.

A Kúria döntésének (Kfv. I. 35.486/2017/6.) elvi tartalma, hogy a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapításakor nem vehetők figyelembe a munkaerő-kölcsönzés munkajogi és társadalombiztosítási ellátásokat szabályozó uniós előírások, az adójogi jogviszonyt a magyar szabályozás alapján kell megítélni.

Az átvállaló nyilatkozat Kúria általi elvetése pedig azon alapszik, hogy a külföldi munkaadónak magyarországi bejelentkezése hiányában rehabilitációs hozzájárulás bevallására, befizetésére nincs lehetősége (az Art. szerint nem adóalany), így ennek költségvetés felé történő rendezését jogszerűen, adójogi szempontból nem tudja átvállalni.

A döntés értelmében a külföldi munkaerő-kölcsönzőtől történő munkaerő igénybevételekor a kölcsönbevevőt terheli a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség.

A Kúria fenti döntése általános jogérvényű – olvasható a nav.gov.hu-n.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi mint céges autó

Nagy Norbert

adószakértő

Zárt végű pénzügyi lízing

Nagy Norbert

adószakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X