Valamely teljesítményalapú bónuszjuttatás feltételeként a munkáltató a mérlegelésébe tartozó szempontokat is meghatározhat, a mérlegelés során azonban csak az adott év értékelhető, korábbi évek munkavállalói magatartása viszont nem lehet szempont – szögezte le az Mfv. II. 10.508/2018 számú ügyben nemrégiben hozott határozatában a Kúria.
Az Alkotmánybíróság kimondta: a közfeladatot ellátó szervezet azokat a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, amelyek jellemzőek tevékenységére avagy amelyek a tevékenységével összefüggésben keletkeznek. Az Alaptörvény értelmében a közfeladatot ellátó szervezetet új adatokat tartalmazó adatsor előállításának kötelezettsége nem terheli. Az adatigénylő nem formálhat jogot arra, hogy helyette más végezze el a hozzáférhető adatok leválogatását – olvasható az Ab honlapján.
Miután az adóhatóság, majd a bíróság után a Kúria is fiktívnek minősítette a számlát, az adózó a számla stornírozással csökkentette árbevételét és fizetendő áfáját. A stornó számla ügye is eljutott a Kúriáig.
Milliókat követelt munkaadójától ki nem fizetett prémium címén egy vezető beosztású munkavállaló, arra hivatkozva, hogy a prémium szabályzatot nem közölték vele. A Kúria honlapján tájékoztatott az Mfv.II.10.340/2018.-as számú ügyben hozott határozatáról.
A devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület tovább vizsgálja, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik – közölte a Kúria, az Európai Unió Bíróságának (EUB) múlt heti határozatára reagálva. A Konzultációs Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele azt követően várható.
Ugyan a vonatkozó jogszabályok megfogalmazzák a definíciókat, kivételes esetben előfordulhat, hogy szakértő igénybevétele szükséges a foglalkozási megbetegedés és a munkabaleset fogalmak közötti „átfedés” feloldására – állapította meg nemrégiben hozott ítéletében a Kúria. A kettő között azért is fontos különbséget tenni, mert a társadalombiztosítás keretében nyújtható baleseti ellátások kedvezőbbek az általános ellátásokhoz viszonyítva, munkabaleset esetén nem jár baleseti ellátás, míg a foglalkozási megbetegedés kapcsán baleseti ellátás nyújtható.
Az alsó középfokú végzettség legalább középfokú végzettség minősül a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából – mondta ki a Kúria nemrégiben hozott határozatában. Az ügyben érintett felperes az általa üzemeltetett üzemanyagtöltő állomáson dolgozó, üzemanyag-kútkezelői végzettséggel rendelkező munkavállalóinak garantált bérminimum helyett csak személyi alapbért fizetett.
A Kúria 2019. február 13. napján tárgyaláson kívül elbírálta, az Mfv.III.10.337/2018. számú ügyet. A felperes 2017. február 15. napján nyújtotta be igényét ideiglenes özvegyi nyugdíj megállapítása iránt.
Új tájékoztató kisfilmet készített a Kúria, Határidők a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásokban. címmel A kisfilm bemutatja a felülvizsgálati eljárás folyamatát és ügyszakonként ismerteti a legfontosabb határidőket.
A Kúria elutasította egy adós felülvizsgálati kérelmét, amelyet az ügyfél devizahitel-szerződése érvénytelenségének – ismételt – megállapítása érdekében indított.
A Kúria sajtótitkársága tájékoztatót közölt a Kúria Kfv.V.35.249/2018/9. számú ügyben hozott ítéletéről. Előzmény: az elsőfokú bíróság közigazgatási perben az ajándékozás útján vagyont szerző felperes terhére ajándékozási illetékfizetésről rendelkező határozatok jogszerűségéről döntött.
Tájékoztatót tett közzé a Kúria Kfv.V.35.193/2018/6-os számú ügyben hozott döntéséről a testület honlapja: A kisadózó vállalkozások tételes adóalanyiságú felperesi társaságban a kisadózó tag tagi jogviszonya megszűnt, a vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működött közre, és új kisadózó bejelentésére a felperes részéről nem került sor.
Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa, a méltatlanság jogcímén történő felmentés nem jogellenes – mondta ki a Kúria.
Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van – írja sajtóközleményében a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda.
A Kúria a Pfv.V.20.024/2018/8. számú egyedi ügyben hozott határozatot. A felek arról pereskedtek, hogy az ügyvezetés megszűnésénél a korábbi munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt kell-e figyelembe venni.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték