Ha a kormánytisztviselő vétkes kötelezettségszegése alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyát a továbbiakban fenntartsa, a méltatlanság jogcímén történő felmentés nem jogellenes – mondta ki a Kúria.
Megszületett a Kúria jogegységi határozata a hibásan kiadmányozott NAV-határozatok ügyében: a határozatok hibás aláírása nem olyan súlyú hiba, ami miatt a határozatokat semmisnek kellene tekinteni. A jogegységi határozat a bíróságokra nézve kötelező, ezért a Kúria döntése számtalan, a NAV és az adózók között folyamatban lévő bírósági perre kihatással van – írja sajtóközleményében a Deloitte Legal Erdős és Társai Ügyvédi Iroda.
A Kúria a Pfv.V.20.024/2018/8. számú egyedi ügyben hozott határozatot. A felek arról pereskedtek, hogy az ügyvezetés megszűnésénél a korábbi munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt kell-e figyelembe venni.
A Kúrián támadja meg a Jobbik a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) döntését, amellyel elutasította népszavazási kezdeményezéseiket „a fideszes rabszolgatörvénynek nevezett népnyúzó intézkedésről” – jelentette be szombaton Budapesten, sajtótájékoztatón Pintér Tamás, a párt országgyűlési képviselője.
A klinikai főorvos felperesek a munkakörüket érintő egészségkárosító kockázat miatt 50 munkanap pótszabadság kiadására kérték kötelezni az egészségügyi intézményt. Fennáll-e a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázat, jár-e pótszabadság? A Kúria határozott.
Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: az Alaptörvény a bíróságok számára alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy a jogszabályokat elsősorban azok céljával összhangban értelmezzék, ez azonban nem zárja ki, hogy a bíróság egyéb szempontokra is figyelemmel legyen. Az a bírósági mérlegelés azonban, amely a jogszabály céljának vizsgálatát teljes mértékben kizárja, már alaptörvény-ellenesnek minősül – közölte honlapján az Alkotmánybíróság.
Mikor mentesül a kata megfizetése alól az adózó? Gyesen lévő katás ügyében döntött a Kúria.
Egymásnak ellentmondó jogszabályi rendelkezések miatt nem tudott a saját hatáskörében dönteni a Kúria egy Ukrajnából Magyarországra települt, Magyarországon öregségi nyugdíjban részesülő személy nyugdíjmegállapításának jogszerűségéről, majd kiderült, hogy az ügyben releváns, 54 évvel ezelőtt kihirdetett és jelenleg is hatályos miniszteri rendelet vonatkozó passzusa az alaptörvénybe ütközik.
Jogtalan kifizetésekkel, fiktív számlákkal összefüggő ügyben döntött a Kúria.
A NAV a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki terméke nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, hanem szőlőbor. Kinek van igaza? A Kúria döntött.
Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.
Előnyös lehet a szakmai munka szempontjából a szervezeti elkülönülés – mondta Darák Péter, a Kúria elnöke az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága előtt az új közigazgatási bírósági rendszer felállításáról.
A műszakpótlékra jogosultság megítélése számos munkáltató számára okoz nehézséget. A Kúria a napokban közzétett Mfv.III.10.206/2018/4. számú ügyben ennek feltételeiről hozott a munkáltatók számára iránymutató döntést, amellyel teljesen máshogy értelmezte, mikor jár műszakpótlék a munkavállalóknak, mint ahogy arról az első- és másodfokú bíróságok ítélkeztek.
Egy vállalkozó vitatta a terhére településiadó-fizetési kötelezettséget előíró adóhatározatok jogszerűségét, arra hivatkozva, hogy nem adóalany. A Kfv.V.35.395/2018/6. számú döntésben a Kúria mondta ki, mikor alanya és mikor nem a települési adónak egy vállalkozás.
Kollégiumi véleményt fogadott el a Kúria a munkáltató kártérítési felelőssége összegszerűsége tekintetében. A kollégiumi vélemény megalkotását joggyakorlat-elemző csoport munkája előzte meg. A szakértői grémiumot dr. Tallián Blanka, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium tanácselnöke vezette – írja honlapján a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték