Figyelem, visszamenőleg is semmis lehet a NAV határozata!

Megosztás Tetszik

A Kúria a közelmúltban több az adózás rendjét érintő, garanciális eljárásjogi kérdésben döntött az adózók javára. A kérdéses ítéletekben lefektetett jogelvek a vállalkozások már lezárt ügyeire is hatással lehetnek, tekintettel arra, hogy azok adóhatósági figyelmen kívül hagyása olyan súlyos jogszabálysértést eredményez (történjen az akár a régi, akár az új Art. égisze alatt), mely – a megfelelő eljárási lépések esetén – akár visszamenőlegesen is jogi reparációt vonhat maga után.

Az alábbiakban a két legfontosabb esetkörre szeretnék rávilágítani:

A kiadmányozás hiányosságai a határozat semmisségét eredményezhetik

Az egyik ítéletében a Kúria az adóhatósági határozat kiadmányozásának jogszerűségét górcső alá véve vont le messzemenő eljárásjogi konzekvenciákkal járó következtetéseket.  A kiadmányozás alatt azt értjük, hogy egy adott adóhatósági döntést (végzést, határozatot) az arra jogosult ír alá (kiadmányoz), mely alapvető garanciája annak, hogy az adózó ügyében az arra valóban illetékességgel, hatáskörrel rendelkező szerv, eljárási jogosultsággal rendelkező képviselője hozzon döntést. Éppen ebből kifolyólag kiemelkedően fontos, hogy a kérdéses határozatból egyértelműen meghatározható legyen a döntést hozó / aláíró személye, illetve annak kiadmányozási jogosultsága.

A kiadmányozási jog eredendően az adóhatóság vezetőjét illeti, ugyanakkor az irányadó jogszabályok nem zárják ki azt, hogy a határozatot az adóhatóság vezetője helyett egy - a belső szabályzatban erre kijelölt – másik személy írja alá, azonban ennek szigorú feltételei vannak. Ezen feltételeknek nem tesz eleget az adóhatóság, ha a határozaton nem tüntetik fel olvashatóan a határozatot ténylegesen aláíró személy nevét és beosztását, hanem – rendszerint egy „h.” betű kíséretében – csak a helyettesként eljáró adóhatósági dolgozó aláírása kerül elhelyezésre a döntésen. Ezt a Kúria súlyos, semmisséget eredményező eljárási hibának minősítette, ugyanis az adóhatóság ilyen eljárása következményeként nem állapítható meg, hogy a határozatot valóban az arra jogosult személy írta-e alá, ami pedig felveti a hatáskörelvonás, mint semmisségi ok lehetőségét.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja milyen következményei vannak a semmis határozatnak!