Keresőképtelensége alatt mondott fel a munkavállalónak a munkáltatója. A munkavállaló a kialakult betegség okának a munkahelyi körülményeket nevezte meg, és kártérítésért munkaügyi bírósághoz fordult. A jogvita a Kúrián kötött ki, a határozat száma Mfv.I.10.526/2018.
Elemzi a Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának (EUB) utóbbi hetekben közzétett határozatait – közölte a Kúria Sajtótitkársága.
A felperestől 2009. augusztus 17-én 12 millió forint készpénzt loptak el. Az elsőfokú adóhatóság 2009. évre szja és százalékos eho adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az ellopott készpénzt egyéb jövedelemként vonták adózás alá.
A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes – mondta ki a Kúria.
Felvetette a munka törvénykönyve (Mt.) módosításának szükségességét a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a munkavállalókat érintő versenytilalmi és tanulmányi szerződések vizsgálata után – hangzott el a munkacsoport összefoglaló jelentéséről tartott háttérbeszélgetésen.
A felperesnél az adóhatóság ellenőrei számla-nyugtaadási és online pénztárgéppel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére irányuló vizsgálatot folytattak, melynek során a nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása és a kasszaellenőrzés folytán fellelt többletösszeg miatt mulasztási bírságot szabtak ki és elrendelték az üzlet lezárását 12 napra. Ezt megelőzően felperessel szemben már két alkalommal állapítottak meg ugyanilyen okokból jogszabálysértést és alkalmaztak jogkövetkezményeket. A Kúria sajtótitkársága tájékoztatót adott ki az ügyről.
A felperes cég a működéséhez szükséges berendezéseket – áron alul – eladta egy vele azonos tulajdonosi kör tulajdonában álló másik cégnek, az alperesnek, majd azokat visszabérelte tőle. Az adóhatóság feltárta a felek adóelkerülési szándékát és adókülönbözet, adóbírság és egyebek megfizetésére kötelezte a felperest.
A társadalombiztosítási szerv a felperes rokkantsági ellátásának összegét a Romániában megállapított rokkantsági nyugdíjának összegével csökkentett összegben állapította meg, mely csökkentés jogszabályi megalapozottságát vitatta a felperes.
Személyes adatok védelme iránt ügyben hozott döntést a Pfv.IV.20.954/2018 számú határozatában a Kúria.
Konkrét munkajogi esetet mutat be videófilmjáben a Kúria, amelyben egy kerekasztal-beszélgetés résztvevői azt vitatják meg, hogy kit és miért terhel felelősség, ha egy munkavállaló (jelen esetben egy kéményseprő) munkája során súlyos balesetet szenved.
Könnyíthet a devizahitelesek terhein a Kúria konzultációs testületének legutóbbi állásfoglalása – mondta Simonné Gombos Katalin, a Kúria Polgári Kollégiumának szóvivője, kúriai bíró egy háttérbeszélgetésen.
Nincs lehetősége az adóhatóságnak adóbírság szankciót alkalmazni az adózás rendjéről szóló (korábban hatályos) 2003. évi XCII. törvény (Art.) 128. paragrafusának (1) bekezdésében nevesített határidő elteltét követően. A tisztességes hatósági eljáráshoz és a jogbiztonsághoz való jog sérelme következik be, ha a törvényben biztosított határidő-hosszabbítást az adóhatóság negligálja – mondta ki a Kfv. I.35.142/2019. számon hozott határozatában a Kúria.
Helyben hagyta a Kúria a a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által a UPC-re korábban kirótt 20 millió forintos bírságot.
A Kúria 2019. május 10. napján közzétett Mfv. I. 10.383/2017. számú döntésében megállapította, hogy azonnali hatállyal elbocsátható az a munkavállaló, aki a munkatársaival, feletteseivel megengedhetetlen stílusban kommunikál, őket sértegeti, azaz aki együttműködési kötelezettségét durván megsérti. Nézzük a döntés részleteit!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték