További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lopás miatt mondtak fel neki, sérelemdíjat kért

  • adozona.hu

Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott – mondta ki a Kúra.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint az Mfv. I. 10.572/2017. számú ügy felperese 2013. szeptember 1-jétől állt az alperesi munkáltató alkalmazásában gépkezelőként.

Az ügyvezető és a műszaki igazgató 2014. augusztus 19-én a felperesnek felajánlották a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, amit ő nem fogadott el. Ekkor át akarták adni az írásba foglalt azonnali hatályú felmondást, amit nem vett át, azt postai úton, 2014. augusztus 28-án kézbesítették részére. Ennek indokolása szerint „munkavégzési helyén a munkáltató szerződött partnerének munkavédelmi eszközét saját célra történő felhasználás végett engedély nélkül eltulajdonította.”

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság a munkaviszony jogellenes megszüntetésére tekintettel kötelezze az alperest elmaradt jövedelemként kártérítés megfizetésére, továbbá sérelemdíj megfizetését igényelte. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az azonnali hatályú felmondás jogellenességére tekintettel fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1 160 381 forintot és kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítélet fellebbezett részét részben megváltoztatta és alperest 744 074 forintnak és kamatának megfizetésére kötelezte. A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett új határozat meghozatalát kérte, a felperes kereseti kérelmében megjelölt sérelemdíj iránti igény, illetve az elmaradt munkabér címén előterjesztett kárigény elutasításával.

A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos.

Az alperes a felülvizsgálati kérelemben alaptalanul hivatkozott arra, hogy az eljáró bíróságok hatáskör hiányában jártak el a sérelemdíj vizsgálata során [Bszi. 19. § (1), Pp. 22. §, Mt. 9. § ]. A felperes által állított személyiségi jogsértések (és az erre alapítottan igényelt sérelemdíj) a munkaviszonyhoz, illetve ennek megszűnéséhez kapcsolódtak, így az Mt. 9. §-át helyesen értékelték az eljáró bíróságok.

A jelen perben is irányadó új Ptk. szerint ugyanakkor az követelhet sérelemdíjat az őt ért nem vagyoni sérelemért, akit személyiségi jogában megsértenek [2:52. § (1) bekezdés]. Jelen esetben – mint ahogy azt a másodfokú bíróság ítéletében is részletesen kifejtette – a perbeli adatok nem támasztották alá ítéleti bizonyossággal megállapíthatóan, hogy az azonnali hatályú felmondásban foglaltak (lakat eltulajdonítása) az alperes magatartása miatt kerültek nyilvánosságra.

A sérelemdíj megállapításának feltétele a személyiségi jogsértés (jogellenesség) fennállta és a nem vagyoni sérelem bekövetkezte. A magatartás és a sérelem között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

A felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettség ellenére nem tudta igazolni, hogy a lakókörnyezetében élők az alperestől szereztek tudomást az azonnali hatályú felmondásról, illetve annak tartalmáról. Amennyiben a személyiségi jogsérelem ténylegesen megvalósult, ez esetben sem volt bizonyított az alperes magatartása és a sérelem közötti okozati összefüggés, ez pedig nem vonhatja maga után a munkáltató sérelemdíj-fizetési kötelezettségét. 

Ha a bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a munkavállalóra nézve sérelmes, állítása szerint személyiségi jogát sértő, az azonnali hatályú felmondásban szereplő okok a munkáltató magatartása miatt kerültek nyilvánosságra és a munkavállaló lakókörnyezete azokról tudomást szerzett, a sérelemdíj iránti igény nem megalapozott [Mt. 78. § (1), Ptk. 2:52. § (1)–(2) bekezdés].

A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében – a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján – részben hatályában fenntartotta, egyebekben hatályon kívül helyezte [Pp. 275. § (4) bekezdés] – olvasható a kuria-birosag.hu-n. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan-bérbevétel levont jövedelemadója

Lepsényi Mária

adószakértő

2019 február
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 1 2 3
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X