hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Bor vagy pezsgő? – jövedéki bírságról döntött a Kúria

  • adozona.hu

A NAV a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte azzal, hogy jövedéki terméke nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, hanem szőlőbor. Kinek van igaza? A Kúria döntött.

A Kúria Sajtótitkárságának tájékoztatója szerint a Kfv. V. 35.739/2017. számú ügy felperese, aki egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkezett, saját termelésű szőlőbort szállított ki egy osztrák cég adóraktárába, ahol a szőlőbornak pezsgősítési eljárás részfolyamatában tirage-likőrrel, élesztővel való kiegészítését, nyomásálló erjesztő palackba töltését, speciális koronazárral történő lezárását végezték. A kiszállított italmennyiséget visszaszállították és betárolták a felperes telephelyére, azt készletre vette.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Megyei Vám- és Pénzügyőri Igazgatósága helyszíni ellenőrzést végzett a felperesnél, majd határozatával a felperest jövedéki termék tagállamból történő jogellenes behozatala miatt jövedéki bírság megfizetésére kötelezte, egyben elrendelte a jövedéki termék elkobzását és megsemmisítését.

Az elsőfokú hatóság a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 114. § (2)–(3) bekezdései alapján megállapította, hogy a felperes egyszerűsített adóraktárába más uniós tagállamból pezsgőt tárolt be adófelfüggesztéssel, mely tevékenységre vonatkozó vámhatósági engedéllyel nem rendelkezett. A betárolt pezsgő ezért adózás alól elvont terméknek minősül.

A fellebbezés folytán eljárt alperes határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Állította, hogy jövedéki terméke – a Jöt. 88. §-a, a 1493/1999/EK rendelet 47. cikke alapján – nem minősül pezsgőnek és kiszereltnek sem, az szőlőbor.

Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban meghozott jogerős ítéletével az alperes határozatát – az elsőfokú határozatra is kiterjedően – hatályon kívül helyezte.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, illetve az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte, fenntartva a határozatában foglaltakat.

A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét – az indokolásának III. része hatályon kívül helyezésével – hatályában fenntartotta akként, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

A Kúria szerint annak a kérdésnek az elbírálását, hogy a felperesi betárolás jogszerű volt-e avagy sem, megelőzi a Jöt. tárgyi hatálya [3. § (2) bekezdés] alá tartozó jövedéki terméknek a meghatározása (mit tárolt be a felperes?), amelynek érdekében az elsőfokú bíróságnak a perben mindkét fél számára biztosítani kellett a bizonyítás lehetőségét. A Pp. 275. § (3) bekezdése előírja ugyanis, hogy eljárási jogszabálysértés nélkül meghozott ítélet képezheti csak az érdemi felülvizsgálat alapját.

A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság teljesítette az új eljárásra utasító végzésben foglalt utasításokat, döntése érdemi felülvizsgálatra alkalmas.

A Pp. 163. § (1) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott, helyt adva az alperes bizonyítási indítványainak is. A felperes bort szállított ki, és a perszakértő által elkészített szakértői vélemény tényszerűen tartalmazza, hogy a borban az Ausztriában végzett eljárás egy folyamatot indított el.

Az alperes a Ket. 72. § (1) bekezdés ea) pont megsértésével lényeges, az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértést követett el akkor, amikor a határozata tényállását csak és kizáróan a visszaszállítás eljárási cselekményre korlátozta. A perszakértő által elkészített szakvélemény alapján helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy nem lehet jogszerű döntést hozni az ügyben a jövedéki terméknek csak a visszaszállítása alapján, ezért a Pp. 221. § (1) bekezdésének megfelelően a részletes tényállásának része a felperes gazdálkodásában annak valósággal egyező rögzítése is, hogy milyen jövedéki terméket – bort – szállított ki az országból, azon milyen tevékenységet végeztek Ausztriában, és onnan mikor történt a visszaszállítás.

Az alperes határozata továbbá abban a lényeges körben is hiányos, hogy nem tartalmazza: mely tények, bizonyítékok alapján és miért minősítette pezsgőnek a visszaszállított jövedéki terméket.

Az elsőfokú bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján, a bizonyítékoknak a Pp. 206. § (1) bekezdésének megfelelő értékelésével állapította meg – szőlészeti, borászati igazságügyi szakértő bevonásával –, hogy borászati szempontból, a termelési folyamatban a visszaszállításkor szőlőbor volt a termék, ezért jogszerű döntéssel helyezte hatályon kívül az ügy érdemi elbírálására kiható eljárási jogszabálysértésekkel meghozott közigazgatási határozatokat.

A másodfokú határozat tarifális besorolást nem tartalmaz. A felülvizsgálati eljárásban az alperes olyan eljárás elvégzését nem kérheti számon a jogerős ítéletet meghozó bíróságon, amely hatósági feladat, és amelyet nem végzett el. Közigazgatási perben a bíróság a Pp. XX. fejezetében foglalt speciális szabályok alapján a határozat jogszerűségéről dönt, hatáskör nélkül az elsőfokú bíróság az alperes helyett vámtarifaszám alá történő besorolást – jogszabályi lehetőség hiányában – nem folytathat. Tarifális kérdés nem volt a per tárgya [Pp. 121. § (1) bekezdés], így arról döntést a Pp. 215. §-nak megfelelően az elsőfokú ítélet nem tartalmaz.

A Kúria megállapította: mivel a hatóság határozata pezsgőre vonatkozott, pezsgővel kapcsolatos eljárást értékelt és bírságolt, ugyanakkor a perben bizonyítást nyert, hogy a termék borászati szempontból pezsgőnek nem minősülhet, a továbbiakban a nem megfelelő termékre lefolytatott hatósági eljárást az elsőfokú bíróságnak nem kellett volna értékelnie. A Kúria az elsőfokú ítélet III. részét ezért hatályon kívül helyezte.

Mindezek folytán a Kúria a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján a jogerős ítéletet – az indokolásának III. része hatályon kívül helyezésével – hatályában fenntartotta azzal, hogy az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte.

A megismételt eljárásban a hatóság teljes körű tényállás és a perben kirendelt borászati szakértő szakvéleménye alapján hozhat jogszerű döntést – olvasható a kuria-birosag.hu-n.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Ingatlanértékesítés

Lepsényi Mária

adószakértő

Átalányadózó egyéni vállalkozó bevételei

Lepsényi Mária

adószakértő

Személyijövedelemadó-bevallás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink