Az elévült adómegállapítási időszak adófizetési kötelezettségének rendezése során bizonyítási eljárás nem folytatható le, a rendezésnek számviteli eszközökkel kell megtörténni – mondta ki a Kfv.I.35.160/2019/8. számú ügyben hozott határozatában a Kúria illetékes tanácsa. A Kúria sajtótitkárságának összefoglalóját az alábbiakban olvashatják.
Jövedéki adót és bírságot szabott ki a hatóság egy ellenőrzés során az egyik adózóra, aki fellebbezett. A bíróság részben megváltoztatta a hatósági határozatot. A Kúria az ügyről a Kfv.I.35.652/2018/12. számú határozata alapján tájékoztatott.
Devizaalapú kölcsönszerződés esetén tisztességtelen a folyósítási jutalék felszámítása, ha azt a bank a kölcsön folyósításának feltételeként határozza meg – mondta ki a Kúria.
A védő mulasztása az eljárás elhúzódását eredményezte. A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem a jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére, olvasható a Kúria oldalán található tájékoztatóban.
A felperes 1992. április 1-jével létesített munkaviszonyt az alperessel, 1999. július 1-től ügyvezető igazgató volt. A Kúria közbenső ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes által 2007. május 2-ai keltezéssel kiadott rendkívüli felmondás jogellenes. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.127/2019. számú ügyről.
A hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel. Az illetmény, pótlék, egyéb díjazás – kifejezett rendelkezés hiányában – bruttó összeget jelent – mondta ki a Kúria.
A Kúria a közelmúltban két olyan, transzferárazást érintő elvi kérdésben is határozatot hozott, amelyek adóellenőrzések során gyakran szolgáltak vitás helyzetek alapjául. A szóban forgó eseteknek további jelentőséget ad az a tény is, hogy a Kúria döntései a hazai bírósági gyakorlatban április 1-jétől precedensnek minősülnek majd. A Niveus Consulting Group összefoglalója.
Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségről döntött nemrégiben a Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú elvi határozatában.
Megemelte a bírák és ügyészek illetményét kedden az Országgyűlés, miután rendkívüli ülésén módosításokkal újból elfogadta az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt. Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, olvasható az MTI oldalán.
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.
A Kúria 2019. második félévi munkájának értékeléséről december 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Darák Péter elnök elmondta: 2019 a visszajelzések éve volt. Egyrészt nyugvópontra jutottak a Kúriát érintő jogalkotási kérdések, másrészt kialakult a közigazgatási ítélkezésre vonatkozó új szabályozás.
A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.
A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így ha a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítással megváltoztatja a felperes munkakörét, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának – állapította meg a Kúria egy tárgyaláson kívül elbírált ügyben (Mfv.I.10.513/2018.).
Bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmentés jogszerű indoka lehet, ha a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekének figyelmen kívül hagyásával, más személyektől kapott meghatalmazással, azok képviseletében olyan döntést szavaz meg, amely munkáltatójára nézve kedvezőtlen következményekkel jár (Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.009/2019. számú ügy).
A borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, s csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől a Kúria nemrégiben hozott elvi döntése szerint.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték