Egyedi ügyben hozott határozatot a Kúria, melyben kimondta, hogy a nem lakás céljára szolgáló helyiségre nem terjedt ki a per tárgyává tett adásvétel – olvasható a Kúria honlapján.
A koronavírus miatti veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő eljárásjogi szabályok alkalmazásáról alkotott három kollégiumi véleményt a Kúria Polgári Kollégiuma – tudatta közleményben a legfelsőbb bírói fórum közleményben.
Üzemi balesetet követően egészségkárosodást szenvedett egy munkavállaló, ezért sérelemdíjat kért munkáltatójától. Az összegről jogi vita folyt, az eset a Kúriáig jutott. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson kívül elbírált Mfv.I.10.290/2019. számú ügyről.
Az elévült adómegállapítási időszak adófizetési kötelezettségének rendezése során bizonyítási eljárás nem folytatható le, a rendezésnek számviteli eszközökkel kell megtörténni – mondta ki a Kfv.I.35.160/2019/8. számú ügyben hozott határozatában a Kúria illetékes tanácsa. A Kúria sajtótitkárságának összefoglalóját az alábbiakban olvashatják.
Jövedéki adót és bírságot szabott ki a hatóság egy ellenőrzés során az egyik adózóra, aki fellebbezett. A bíróság részben megváltoztatta a hatósági határozatot. A Kúria az ügyről a Kfv.I.35.652/2018/12. számú határozata alapján tájékoztatott.
Devizaalapú kölcsönszerződés esetén tisztességtelen a folyósítási jutalék felszámítása, ha azt a bank a kölcsön folyósításának feltételeként határozza meg – mondta ki a Kúria.
A védő mulasztása az eljárás elhúzódását eredményezte. A rendbírság kiszabott összege a törvény szerinti minimumhoz közeli mértékű, ezért eltúlzottnak nem tekinthető, vagyis megfelelő szankciója a jelenléti kötelezettség elmulasztásának és elégséges intelem a jövőbeli eljárási kötelezettségek fokozott figyelemmel kísérésére, olvasható a Kúria oldalán található tájékoztatóban.
A felperes 1992. április 1-jével létesített munkaviszonyt az alperessel, 1999. július 1-től ügyvezető igazgató volt. A Kúria közbenső ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes által 2007. május 2-ai keltezéssel kiadott rendkívüli felmondás jogellenes. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.127/2019. számú ügyről.
A hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel. Az illetmény, pótlék, egyéb díjazás – kifejezett rendelkezés hiányában – bruttó összeget jelent – mondta ki a Kúria.
A Kúria a közelmúltban két olyan, transzferárazást érintő elvi kérdésben is határozatot hozott, amelyek adóellenőrzések során gyakran szolgáltak vitás helyzetek alapjául. A szóban forgó eseteknek további jelentőséget ad az a tény is, hogy a Kúria döntései a hazai bírósági gyakorlatban április 1-jétől precedensnek minősülnek majd. A Niveus Consulting Group összefoglalója.
Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségről döntött nemrégiben a Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú elvi határozatában.
Megemelte a bírák és ügyészek illetményét kedden az Országgyűlés, miután rendkívüli ülésén módosításokkal újból elfogadta az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt. Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, olvasható az MTI oldalán.
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.
A Kúria 2019. második félévi munkájának értékeléséről december 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Darák Péter elnök elmondta: 2019 a visszajelzések éve volt. Egyrészt nyugvópontra jutottak a Kúriát érintő jogalkotási kérdések, másrészt kialakult a közigazgatási ítélkezésre vonatkozó új szabályozás.
A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték