A hivatásos állomány szolgálati jogviszonyban álló tagja gondatlan károkozás esetén nem az alapilletménye 50 százalékával felel, hanem az azzal megegyező összeggel. Az illetmény, pótlék, egyéb díjazás – kifejezett rendelkezés hiányában – bruttó összeget jelent – mondta ki a Kúria.
A Kúria a közelmúltban két olyan, transzferárazást érintő elvi kérdésben is határozatot hozott, amelyek adóellenőrzések során gyakran szolgáltak vitás helyzetek alapjául. A szóban forgó eseteknek további jelentőséget ad az a tény is, hogy a Kúria döntései a hazai bírósági gyakorlatban április 1-jétől precedensnek minősülnek majd. A Niveus Consulting Group összefoglalója.
Vezető állású munkavállaló munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a munkáltatót terhelő fizetési kötelezettségről döntött nemrégiben a Kúria az Mfv.II.10.171/2019/5. számú elvi határozatában.
Megemelte a bírák és ügyészek illetményét kedden az Országgyűlés, miután rendkívüli ülésén módosításokkal újból elfogadta az Áder János köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt. Ez a jogszabály rendelkezik arról is, hogy megszűnnek az önálló közigazgatási és munkaügyi bíróságok, olvasható az MTI oldalán.
A transzferárazás kérdése az alapul szolgáló tényállás függvényében lehet szakkérdés és lehet tisztán jogkérdés. A szokásos piaci ár meghatározása során nem az alapul szolgáló jogviszony minősítése, hanem az adott ügylet paramétereihez legközelebb álló jogviszonyokra alkalmazott ellenérték meghatározása a kérdés – mondta ki a Kúria.
A Kúria 2019. második félévi munkájának értékeléséről december 10-én, Budapesten tartott sajtótájékoztatón dr. Darák Péter elnök elmondta: 2019 a visszajelzések éve volt. Egyrészt nyugvópontra jutottak a Kúriát érintő jogalkotási kérdések, másrészt kialakult a közigazgatási ítélkezésre vonatkozó új szabályozás.
A szokásos piaci árat egyoldalú eljárás keretében megállapító határozatban megadott tartományban kijelölt szokásos piaci ár esetén a tartományon kívül alkalmazott ellenértéknél nemcsak a hozzá legközelebb eső szélső értékre, hanem a tartomány bármely elemére történhet korrekció – mondta ki Kfv.I.35.504/2018/6.számú határozatában a Kúria.
A munkakör betölthetősége és a munkakör megfelelősége nem azonos fogalmak, így ha a munkáltató egyoldalú kinevezésmódosítással megváltoztatja a felperes munkakörét, a munkaköri leírás és a ténylegesen végzett tevékenység alapján állapítható meg, hogy az új munkakör megfelel-e az állami tisztviselő iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy szakképesítésének, szakmai tapasztalatának – állapította meg a Kúria egy tárgyaláson kívül elbírált ügyben (Mfv.I.10.513/2018.).
Bizalomvesztéssel indokolt rendkívüli felmentés jogszerű indoka lehet, ha a pedagógus az őt foglalkoztató iskola érdekének figyelmen kívül hagyásával, más személyektől kapott meghatalmazással, azok képviseletében olyan döntést szavaz meg, amely munkáltatójára nézve kedvezőtlen következményekkel jár (Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.009/2019. számú ügy).
A borravalót elkülönítve kell kezelni, ha bekerül a pénztárgépbe, s csak kivételes esetben térhet el a pénztár pénzkészlete a pénztárgép egyenlegétől a Kúria nemrégiben hozott elvi döntése szerint.
Keresőképtelensége alatt mondott fel a munkavállalónak a munkáltatója. A munkavállaló a kialakult betegség okának a munkahelyi körülményeket nevezte meg, és kártérítésért munkaügyi bírósághoz fordult. A jogvita a Kúrián kötött ki, a határozat száma Mfv.I.10.526/2018.
Elemzi a Kúria elemzi az Európai Unió Bíróságának (EUB) utóbbi hetekben közzétett határozatait – közölte a Kúria Sajtótitkársága.
A felperestől 2009. augusztus 17-én 12 millió forint készpénzt loptak el. Az elsőfokú adóhatóság 2009. évre szja és százalékos eho adónemekben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az ellopott készpénzt egyéb jövedelemként vonták adózás alá.
A fordított adózás hatálya alá az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatások közül azok tartoznak, amelyek által más adóalany részére munkaerőt kölcsönöz, munkaerőt rendel ki, személyzetet biztosít, vagy ezekhez hasonló szolgáltatást nyújt – mondta ki a Kúria szeptember 19-én meghozott ítéletében.
A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes – mondta ki a Kúria.
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték