Közérdekű adatok kiadása: fontos Kúria-döntések

Megosztás Tetszik

A közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos védelmet élvez. Hogy mely adatok minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak, illetve, hogy az adatok milyen eljárás keretében férhetők hozzá, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) tartalmazza. Ennek szabályait értelmezte több bírósági döntés is, melyek tanulságait az alábbiakban mutatjuk be.

Nem mindegy, kitől, hogyan kérik a közérdekű adatokat (BH2026.52.)

A felperes 2024. május 15-én közérdekű adat megismerése iránti igényt terjesztett elő az I. rendű alperesnél, melyben a bíróságnál 2020-ban (akár az év egy részében) dolgozó bírósági titkárok neveinek kiadását kérte, Excel táblázat formájában. Az I. rendű alperes az adatkiadásba bevonta II. rendű alperest (mivel annak szervezeti egységeként működik), majd a II. rendű alperes a 2024. május 24-én kelt válaszában a felperes adatigényét nem teljesítette. Ezt követően az adatigénylő bíróságon keresetet indított. Az I. rendű alperes alaki védekezésében téves perlésre hivatkozott, mert az adat megismerése iránti kérelmet a jogi személyiséggel rendelkező II. rendű alperes utasította el. Az I. és II. rendű alperes érdemben az érintett bírósági titkárok személyes adatainak védelmére hivatkozással a kereset elutasítását kérte.

Az eljáró Kúria döntésében kiemelte, hogy Magyarország alaptörvénye szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az Alaptörvényben rögzített alapvető jognak a közérdekű adatok megismerésére irányuló adatigénylés útján lehet érvényt szerezni. A közérdekű adatok megismerésének rendjét az Infotv. szabályozza. A közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható pert kötelező előzetes eljárásnak kell megelőznie, amelynek szabályait az Infotv. 28–30. §-ai határozzák meg.

Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. Az Infotv. alapján az adatigénylést az adatkezelőhöz kell benyújtani. A törvényi szabályozásból következően a perindítás előfeltétele, hogy azt megelőzően a közérdekű adat megismerése iránti kérelmet nyújtson be az igénylő az adatkezelőhöz. A pert megelőző eljárás célja, hogy az adatkezelő a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igényt önként teljesíthesse, amennyiben azt alaposnak tekinti (Kúria Pfv.IV.20.537/2024/8.). Az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerint az igénylő egyebek mellett a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása, illetve a teljesítésre nyitva álló vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén indíthatja meg a pert. Az eljárás jelentősége továbbá, hogy a pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül kell megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.

A Kúria szerint lényeges az a körülmény, hogy az Infotv. vonatkozó rendelkezései szerinti adatigénylést a felperes az I. rendű alperesnek küldte meg, melyre a II. rendű alperes válaszolt. A felperes a II. rendű alpereshez címzett, az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerinti adatmegismerés iránti kérelmet ugyanakkor nem nyújtott be. Ebből következően a II. rendű alperessel szemben kereset benyújtásának sem volt helye. Mivel a másodfokú bíróság elutasította a keresetet az I. rendű alperesre vonatkozóan, ellen felülvizsgálati kérelem nem érkezett, az I. rendű alperest illetően nem vizsgálta a helyzetet a Kúria.

Polgári bíróság járhat el a jogvitában (BH2026.63.)

A felperesek adatszolgáltatás iránti kérelmet terjesztettek elő az alperesnél, amelyben 66, a település külterületén fekvő ingatlannal kapcsolatban a vadászati jog jogosultjára vonatkozó adatot kértek. A kérelmet az alperes a határozatával elutasította. A felperesek keresetet nyújtottak be az alperes határozata ellen a Törvényszéken, amelyben az alperesi határozat megváltoztatását kérték oly módon, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérelemmel érintett ingatlanok esetében annak közlésére, hogy mely vadásztársaság vadászterületéhez tartoznak. Utaltak arra, hogy vadkár megtérítése iránt keresetlevelet nyújtottak be a polgári ügyekben eljáró törvényszékre, amely peres eljárásban a bíróság a keresetlevél visszautasításának terhével felhívta a felpereseket annak igazolására, hogy a keresetlevélben megjelölt ingatlanok az alperes vadásztársaság vadászterületén találhatók.

Kúria az ügy vizsgálata során megállapította, hogy a közérdekű adatokra vonatkozó releváns jogszabályi rendelkezések körében az eljárt közigazgatási bíróság figyelmen kívül hagyta az Infotv. 21/A pontját, amely a közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perekre vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz. Ennek keretében az Infotv. 31. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása esetén bírósághoz fordulhat azzal, hogy a perben a Pp. rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

Az Infotv. 31. § (5) bekezdése emellett kimondja, hogy az országos illetékességű közfeladatot ellátó szerv ellen indult per kivételével a per a járásbíróság hatáskörébe tartozik, és arra a törvényszék székhelyén lévő járásbíróság, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes. A bíróság illetékességét az alperes közfeladatot ellátó szerv székhelye alapítja meg. E rendelkezések értelmében tehát a közérdekű adatigénylés elutasítása (vagy nem megfelelő teljesítése) esetén polgári bíróság jár el, a Pp. szabályait alkalmazva.