A dolgozók e-mail-címe számíthat-e közérdekű adatnak?

Megosztás Tetszik

A Kúria döntésében (BH2025.251.) azt vizsgálta, hogy hol lehet a határa a közfeladatot ellátó szervtől való közérdekű adatkérésnek. Az érdekes ügy tanulságait az alábbiakban foglaljuk össze.

E-mail-címeket kért az adatigénylő

Az adatigénylő – egyebek mellett – a következő közérdekű adatok kiadásának teljesítését kérte a közfeladatot ellátó szervtől: a ... végződésű e-mail-címen kívül hány e-mail-címet kezel/használ a hivatal. Adja ki emellett továbbá ezen e-mail-címek listáját.

A közfeladatot ellátó szerv ezt követően arról tájékoztatta az adatigénylőt, hogy nem rendelkezik az általa használt e-mail-címek teljes listájával, az adatot nem kezeli; továbbá közölte a kerületi hivatalok elérhetőségeit tartalmazó linket. Ezt követően az adatigénylő bírósághoz fordult az adatok kiadása végett.

Az adatigénylő mint felperes a keresetben azt kérte, hogy a közfeladatot ellátó szerv mint alperes közölje közérdekű adatként, hogy a ... végződésű e-mail-címen kívül hány e-mail-címet kezel/használ a hivatal, továbbá adja ki ezen e-mail-címek listáját. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, a 39. cikk (2) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 3. § 5. pontját, a 26. § (1) bekezdését, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 5. § (2) bekezdését jelölte meg.

A közfeladatot ellátó szerv mint alperes ugyanakkor azzal érvelt, hogy az adatkezelést a központi szervezeti egysége, a kormányhivatal végzi; nincs olyan szervezeti egysége, amely adatkezelést végez. Emellett arra is hivatkozott, hogy az egyes hivatali munkavállók rendelkeznek az egyénileg használt, a nevükkel képzett e-mail-címmel, melyek listáját a kormányhivatal kezeli. Ezek az e-mail-címek nem minősülnek közérdekű adatnak, mert azokhoz csak a munkavállaló fér hozzá, és nem az alperes tevékenységével függ össze. Az e-mail-címek száma és listája – a már közölt központi e-mail-címeken kívül – nem minősül közérdekű adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak, azok nem szolgálják az Infotv. szerinti átláthatósági célt. A már közölt központi e-mail-címeken kívül további adatok kiadása pedig informatikai, így nemzetbiztonsági kockázatot jelent.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• milyen kötelezettsége van a közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatokkal kapcsolatban,
• a kérdéses adat valóban közérdekű-e,
• az adatigénylés útján megismerni kívánt adat a közfeladatot ellátó szerv működésének, a közügyek intézésének átláthatóságát szolgálja-e,
• a Kúria döntése.