Áfalevonás megtagadásának esetei – a Kúria legújabb KK véleménye

Megosztás Tetszik

A Kúria Közigazgatási Kollégiuma új véleményt fogadott el 2025. december 9-én „az általánosforgalmiadó-levonási jog megtagadását eredményező egyes visszaélések esetén vizsgálandó tény- és jogkérdésekről” szóló korábbi, 5/2016. KMK vélemény felülvizsgálata körében.

A magyar bírósági gyakorlat az áfalevonási jog gyakorlása kapcsán hosszú ideig azonos elvre épült, miszerint a levonás alapja csak a jogszabály által előírt tartalmi követelményeknek megfelelő számla lehet, és minden ügylet során vizsgálni kell, hogy a számla alapjául szolgáló gazdasági esemény ténylegesen megvalósult-e, az érintett felek között történt-e, illetve történt-e adókijátszás.

Míg a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának korábbi véleménye alapvetően a gazdasági esemény megtörténte alapján határolta el az adólevonási jog megtagadásának egyes eseteit, a Kúria Közigazgatási Kollégiuma új, 1/2025. véleményében ettől eltérő szempontokat fogalmazott meg.

A vélemény többek között újdonságként meghatározza az adóalany adókijátszáshoz fűződő tudatossági szintjeit. A vélemény főbb rendelkezései a következők:

1. Az áfamechanizmus főbb jellemzői

• Az áfalevonás rendszerének különösen az a célja, hogy a vállalkozót teljes egészében mentesítse a gazdasági tevékenysége keretében fizetendő vagy megfizetett áfa terhe alól.

• Az áfalevonási jog alapvetően nem korlátozható, ha e jog gyakorlásának alaki és anyagi jogi feltételei teljesülnek.

• A tagállamoknak lehetőségük van intézkedéseket elfogadni az áfa pontos beszedésének és az adócsalás megakadályozásának biztosítása érdekében, és a tagállamok hatáskörébe tartozik a számukra megfelelőnek tűnő szankciók megválasztása.

2. Az áfalevonási jog megtagadásának alapfeltétele az adójogszabályokkal ellentétes magatartás bizonyítása.

Az adólevonási jog megtagadása minden esetben az áfalevonási jogot gyakorló adóalany jogszabálysértő magatartásának következménye. Ez a magatartás lehet szándékos, tudatos passzív és gondatlan passzív (az adókijátszáshoz fűződő tudatosság szintjei).

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• mi minősül szándékos aktív magatartásnak,

• mit az a tudatos passzív részvétel,

• mi minősül gondatlan passzív részvételnek,

• melyek az adóhatósági követelmények az áfalevonási jog megtagadásának elkerülése érdekében.