Szakszervezeti tisztségviselő ügyében döntött a Kúria. Mentős ügy a testület előtt

Megosztás Tetszik

A szakszervezeti tisztségviselőket munkaviszonyban munkajogi védelem illeti meg. Ennek indoka alapvetően az, hogy a feladatuk kifejtésével összefüggésben keletkezett konfliktusok ne vezessenek a szakszervezeti tisztviselő munkájának ellehetetlenítésére, jogviszonyának megszüntetésére. A BH2026.14.számú ügyben ennek a határait vizsgálta a Kúria.

A felperes mentőgépkocsi-vezető/mentő-technikus munkakörben, majd 2023. november 2-ától raktáros/rakodómunkás munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A felperes 2020. január 1-jétől az alperesnél képviselettel rendelkező szakszervezet megyei képviselőjeként, 2023. november 15-étől annak elnökeként látta el feladatait.

A szakszervezeti tevékenységének biztosítására – a szakszervezet döntése alapján a munkaideje teljes időtartamára munkaidő-kedvezményt vett igénybe. Egy mentőápoló egy trombózisos beteg szállítására kapott feladatot, de a hosszú várakozás miatt a beteget végül egy magán mentőautóval szállították be a kórházba. A mentőápoló, akit a felperes személyesen nem ismert, a felperes részére az egy zárt Facebook-csoportban – ahol a felperes szakszervezeti elnökként van jelen – megküldte az esetlapot. A felperes az esetlapot a szakszervezet elnöksége elé tárta és elnökként azt javasolta, hogy tegyenek egy nyilatkozatot a média felé.

Egy médiaszolgálgató riporterével felvette, majd tartotta kapcsolatot. A vele Skype-on történt megbeszélés során a felperes hangsúlyozta a mentőszolgálatnál meglévő kapacitáshiányt, azonban a felperes szóbeli nyilatkozata nem került adásba, csak a perbeli esetlap. Ezt követően a munkáltató belső vizsgálatot rendelt el.

A meghallgatott mentőápoló elismerte, hogy a fényképfelvételt mobiltelefonjával saját maga készítette, illetve, hogy a fényképfelvételt az ismert közösségi oldalon belül a Messenger üzenetküldő alkalmazáson keresztül magánüzenetben továbbította a felperes részére. Ezt követően a munkáltató a felperes egészségügyi szolgálati jogviszonyát azonnali hatályú felmondással megszüntette.

Munkáltató: adatvédelmi jogsértés történt, a munkáltató érdekei is súlyosan sérültek

A munkáltató a felmondásában egyrészt arra hivatkozott, hogy a felperes az esetlap jogellenes kezelésével a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokat, valamint a munkáltató belső szabályait is megsértette. Hasonlóan súlyosnak értékelte, hogy emellett a munkáltató jogos gazdasági érdekei is sérültek, hiszen a szivárogtatással a munkáltató felé fennálló közbizalmat is veszélyeztette a felperes.

A munkáltató az Mt. 78. §-a alapján a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással megszüntetheti, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

Kúria: a munkavégzés alól mentesített tisztviselőt is kötelezi az Mt.

A Kúria kiemelte, hogy az Mt. rögzíti a felek együttműködési kötelezettségét. Ez az együttműködési kötelezettsége ugyan a teljesítés módjára vonatkozó kötelezettséget jelent, de ez a kötelezettség fennáll a főkötelezettsége „szünetelésének” időszakában is. Mindebből következően a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyból származó magatartási kötelezettségei a munkaviszony fennállása alatt is terhelik a munkavállalót és e kötelezettségek azonos tartalmúak azon időszakban fennálló kötelezettségekkel, amikor egyébként a munkavállaló főkötelezettségei is aktív állapotban vannak. Arra is rámutatott, hogy a hűségkötelezettség a munkavállaló egyik alapkötelezettsége. A szakszervezeti tevékenység emellett nem választható el teljesen a munkaviszonytól, így a munkavállalónak szakszervezeti tisztsége ellátása során tanúsított magatartása általában összefügg a munkaviszonyával is, és érintheti az azzal kapcsolatos kötelezettségeit is.

E döntésben a Kúria azt rögzítette, hogy a felperes a jogok és kötelezettségek gyakorlása és teljesítése során a szakszervezet képviseletében a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően, a munkáltatóval kölcsönösen együttműködve, a jogait rendeltetésének megfelelően gyakorolva volt köteles eljárni.

A felperes az egészségügyi, illetve egyéb személyes adatok média részére történő továbbításával lejáratta a munkáltatóját, illetve megsértette a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályokat. Emellett nem igazolta, hogy ez a tevékenysége milyen módon állt összefüggésben a munkavállalók érdekvédelmével, mert a kapacitáshiány bemutatása legfeljebb a közvélemény tájékoztatását szolgálta, amely azonban nem képezte a felperes mint függetlenített szakszervezeti képviselő feladatát. Ezekre tekintettel pedig az azonnali hatályú felmondás sem jogellenes.