Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1505 találat a(z) társasági adó cimkére

    Kérdés

    A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?

    Kérdés

    Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásnál, ha 2017-ben alakult, és abban az évben veszteséges lett, akkor 2018-ban még nem kell számolni elvárt adóalapot (a 1853-as bevallás kitöltésekor a nyilatkozatból ez egyértelműen kiolvasható). A társasági adózáról szóló törvényben számomra ez nincs egyértelműen megfogalmazva. Az első üzleti éve 2017.05.03-12.31. közötti, és tartalmazza az előtársasági időszakot. A 2018. éve is veszteséges. Mentesül még a jövedelem (nyereség) minimum számításától a második üzleti évre is? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Telekommunikációs eszközök és tartozékok kereskedelmével foglalkozó társaság új üzletberendezést, információs pultot, szekrényt és vitrint vásárol az árukészlet kiállítására és tárolására. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el a társasági adó elszámolása során, ha az eszközöket a műszaki berendezések között aktiváljuk és beruházási kedvezményt veszünk igénybe? (A társaság tulajdonosa magánszemély.) Köszönettel: Szombati Imréné

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni az alábbiakban. Egy induló kft. Ausztriában infomatikai rendszer telepítésére kapott felkérést, ez a munka valószínűleg 2019 decemberéig tart. Helyes-e, hogy az osztrák cég a kft. számlájából 20 százalék forrásadót akar levonni az ottani társasági adóra? Mi úgy érezzük, hogy ez kettős adózást okozna. Szeretnénk megkérdezni, hogy a magyar adóhatóság ezt a forrásadót, ha kapunk kint igazolást a befizetésről, elfogadja-e, és ez a kinti befizetés levonható-e a magyarországi társasági adóból? Egyszemélyes kft.-ről van szó és a tulajdonos dolgozna ezen a projekten ott az osztrák cég telephelyén. Könyvelésileg hogy lehet kezelni ezt a 20 százalékot, ha a vevő számla 100 egységben lesz lekönyvelve havonta és a kiegyenlités csak 80 egység lenne? Köszönöm szépen, ha segítenek .

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2018. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérdésem van. 2018. októberi, 2019. januári és 2019 áprilisi előírt és megfizetett adóelőlegek közül melyikek vonhatóak le a 2019. május 31-éig fizetendő társasági adóból? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    „A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy ha egy társaság több éven keresztül tulajdonolja a bejelentett immateriális jószágot, akkor annak évenkénti értékcsökkenése társasági adó szempontjából adóalap-növelő és -csökkentő tételként is szerepelhet-e, vagy csak adóalap-növelőként? Vagyis társasági adó szempontjából a bejelentés miatt az értékcsökkenést másképpen kell-e kezelni, mint egy nem bejelentett immateriális jószág esetében? Segítségét előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérjük, tüntesse fel, hogy a Lehet csoportosulni a társasági adóban című cikkben (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Lehet_csoportosulni_a_tarsasagi_adoban_Itt__TCZIAQ) a kivétel értelmezése melyik jogszabályhelyből adódik: "A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy az adócsoport fennállásának ideje alatt a csoporttagok közötti ügyletekre nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat és a dokumentációs kötelezettséget sem, kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre". Az én értelmezésemben minden ügyletnél (akár a 2019.01.01. előtt megkötöttre is) mentesül a csoporttag a transzferárszabályok és a dokumentációkészítési kötelezettség alól. Kérem, ezt vitassuk meg! Köszönettel: Gál Szilvia

    Cikk

    Azon adóalanyoknak, amelyek üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Családi gazdaság devizában kiállított számlája

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Egyéni vállalkozó beszámlázása

    dr. Császár Zoltán

    adótanácsadó, jogász

    Osztalékról lemondás kivás társaságnál

    dr. Császár Zoltán

    adótanácsadó, jogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 augusztus
    H K Sze Cs P Sz V
    27 28 29 30 31 1 2
    3 4 5 6 7 8 9
    10 11 12 13 14 15 16
    17 18 19 20 21 22 23
    24 25 26 27 28 29 30
    31 1 2 3 4 5 6
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media