1312 találat a(z) társasági adó cimkére
Behajthatatlan a követelés, és még el is évült: nem jó hír a társaságnak
Cikk
Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.
Nonprofit kft. társasági adója
Kérdés
Tisztelt Válaszadó! Adott egy közhasznú nonprofit kft., mely 2014-ben már a társadalmi támogatottságot nem tudja igazolni a közhasznú beszámolójában, ez 2015-ben fokozódik azzal, hogy egyáltalán nem végez közhasznú tevékenységet. Kérdésem a társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódóan az, hogy melyik az a két lezárt üzleti év aminek alapján más lesz a társasági adó megállapítás folyamata. Illetve másik kérdésem, hogy milyen adóalap korrekciós tételek vonatkoznak ezekre az évekre? Valóban meg kell-e fizetnie a társasági adót a két adóévben a teljes bevétele után? Alkalmazni kell-e a 13/a paragrafus c bekezdését? Kérem, segítsen tisztán látni ezen kérdésben, mert jelenleg úgy látom, hogy ha ez az esemény bekövetkezik, akkor sokszorosan megadóztatjuk ezeket a nonprofit kft.-ket. Vagy csak szimplán ugyanúgy kell megállapítani a társaságiadó-alapjukat ezen két adóévben is, mintha normál kft.-ről lenne szó. Köszönöm, hogy segít nekem a jogszabályok betartásában.
Látványcsapatsport-támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Átfogó ellenőrzés keretében megállapítást nyert, hogy jogtalanul vettük igénybe 2014. adóévben a tao-kedvezményt. Támogatást adtunk egy sportegyesületnek. Mindent időben bejelentettünk, átutaltunk, de véletlenül a támogatási összeg 1 százalékának a 2/3 részét 2015. január 20-án utaltuk el. A tao-kedvezményt a támogatás után igénybe vettünk. Az átfogó ellenőrzés 2016-ban volt. Kérdésem a következő: a 2016. évi tao elszámolásánál igénybe vehetjük adócsökkentő tételként a revízió által megállapított 2014. évi adóhiány, támogatás összegét? Milyen különleges adójogszabály vonatkozik erre az esetre? Csökkenthetjük a 2016. évi tao összegét a 2014. évi támogatás összegével? Válaszukat előre köszönöm. Lengyelné
Osztalék, elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.
Adótöbbletből átvezetés – NAV-elutasítás II.
Kérdés
Tisztelt dr. Verbai Tamás! Előző válaszában kiemelte: az Art. 151. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. Ez azt is jelenti, hogy a visszatartott adó-visszaigénylés fedezetéig az adótartozások megfizetettnek tekinthetők, vagyis nem vonhatók végrehajtás alá? Másik kiemelt jelentősége is van számunkra ennek a kérdésnek, mert a december 20-ai társaságiadó-előleg és -feltöltés megfizetését is érinti. Jogosan utasította vissza a NAV a sportcélú tao-rendelkezésünket, miszerint december 20-án nem volt megfizetve az adó, valamint megbüntethet-e 20%-os mulasztási bírsággal, miközben a visszatartott adó-visszaigénylésünk fedezte ezt a tartozást?
Pénztári hiány összegének társaságiadó-hatása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél jelentős pénztári hiány jelentkezett, melyet hiányként elszámoltunk. Kérdésem, hogy a társaságiadó-alapot növelni kell-e az összeggel? Sajnos 100 millió forint feletti a hiány. Azt most még nem lehet megállapítani, hogy a társaság mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne következzen be a hiány.
Ingatlan haszonélvezeti jogának átengedése
Kérdés
Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.
Ingatlannal rendelkező egyesület adózása (tao)
Kérdés
Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.
Tao-törvény 17. § (13).bekezdés értelmezése
Kérdés
A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.
Belépés kivába – kiegészítő kérdés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A belépés kivába 2017.03.09-ei kérdéshez szeretnék pontosítást kérni, mivel hasonló gazdasági esemény előtt állunk. A NAV honlapján megjelent NAV-NGM tájékoztató szerint az év közbeni belépéskor a kezdést megelőző napot követő 5. hónap végéig kell záró társaságiadó-bevallást beadni. A kivatörvény szerint, mivel a társaság marad a számviteli törvény hatálya alatt – értelmezésem szerint –, nem kell zárómérleget benyújtani, hiszen a könyvvezetés nem változik, csak az adó megállapításának módja. Lehet, hogy a szakértői válasz a katás adózóra vonatkozott, aki valóban csak bevételi nyilvántartásra kötelezett? A választ előre is köszönöm! Aignerné Orcsik Emese
Támogatás a társasági adóban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely a tavalyi év folyamán 5 millió Ft támogatást adott (vissza nem térítendőt) egy szociális szövetkezetnek a szövetkezet tagjainak iskoláztatására, egészségügyre, élelmezésre, lakhatásra és életkörülményeik javítására. (Támogatói igazolás szerint.) Kérdésem az lenne, hogy ez az összeg teljes egészében elszámolható-e adóalap-csökkentésként vagy csak bizonyos része, illetve, hogy feltételei annyiban merülnek fel, hogy az adóalap nem lehet negatív a támogatás következtében (már 2016-ban elutalt támogatásról beszélünk). Köszönöm.
Kettős adóztatás elkerülése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyar informatikai szolgáltató kft.-nek kanadai ügyfelei vannak, melyek a fizetendő licencdíjhoz kapcsolódóan 10 százalék witholding tax-et tartottak vissza a számlájuk átutalásakor. A kettős adóztatás elkerüléséról szóló egyezmény 12. cikkelye alapján ezt helyesen tették. Mindazonáltal a 23. cikk szerint a Magyar Köztársaság ezt a jövedelmet vagy vagyont kiveszi az adóztatás alól. A Magyar Köztársaság mindazonáltal ennek a személynek a többi jövedelmére vagy vagyonára történő adómegállapításnál figyelembe veheti a kivett jövedelmet vagy vagyont. Kérdésem, hogy lehet-e, illetve, ha igen, akkor hogyan kell érvényesíteni a magyar társasági adóban a kanadai társaság által levont 10 százalék adót? Válaszukat előre is köszönöm.
Bontás terven felüli értékcsökkenése társasági adó alapot növel-e?
Kérdés
Egy épületünkre van bontási engedély, lebontjuk. Terven felüli értékcsökkenés lesz. Ezzel meg kell növelni a társaságiadó-alapunkat?
Ingatlan térítésmentes átadása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy ha egy társaság új építésű ingatlant vesz, levonásba helyezi az áfáját, majd egy-két éven belül térítésmentesen átadja az egyik tagjának, akkor milyen kötelezettségei keletkeznek ez után az ügylet után? Terheli fizetendő áfa? Ha igen, mi az alapja? Ajándékozási illetéket kell fizessen? Társasági adó vonzata mi lesz? Ha nem ajándékozásra, hanem értékesítésre kerül az ingatlan, akkor nyilván az ajándékozási illeték kérdése fel sem merül. Viszont az áfa és a társasági adó vonzat még igen. Van ebben az esetben valamilyen különös jelentősége annak (a társasági adóalap általános változásán kívül), hogy piaci érték alatt vagy felett kerül értékesítésre az ingatlan? Válaszát előre is köszönöm.
Fejlesztési tartalékképzés dátuma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő lenne: az osztalék könyvelésének változásával (a döntés évében történő könyvelés) összhangban van a fejlesztési tartalék könyvelése, vagy azt továbbra is abba az évbe kell könyvelni, amelyről a beszámoló készül? Pl. a 2016-ra fizetendő társasági adót szeretnénk csökkenteni, akkor 2016-ra kell-e könyvelni az átvezetést eredménytartalékból? További kérdésem, hogy pl. egy kezdő vállalkozás az adóévi adózott eredményből képezhet-e fejlesztési tartalékot? (Hiszen akkor még adózott eredményként szerepel és az eredménytartalék így negatív lenne a mérlegben?) Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
