A kapcsolt vállalkozásoknak rendkívüli bejelentési kötelezettségeik vannak az adózással összefüggésben, és a társasági adókötelezettséghez kapcsolódóan más tájékoztatási teendőkkel is számolniuk kell.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.
Tisztelt Szakértő! Belföldi gazdasági társaságnál új számítógépes rendszer bevezetése van folyamatban. 1.) A projekt bevezetésének minőségbiztosításához kapcsolódóan dolgoznak külső szolgáltatóval, aki tanácsadói munkát végez nekik (tárgyi eszköz esetében „műszaki ellenőr”-nek hívhatnánk őket). Első kérdésünk az lenne, hogy az ő díjuk közvetlenül hozzárendelhető-e az eszközhöz, azaz aktiválhatók-e ezek a díjak? 2.) Felmerülnek közvetlenül a projekthez kapcsolódó belső költségek is. Például vannak a projekt bevezetésén dedikáltan dolgozó kollégák, lesznek betanítási költségek stb. Kérdésünk az, hogy ezeket a költségeket milyen körben, mértékig és milyen dokumentáció alapján lehet aktiválni? 3.) A társasági adóban létezik-e még a saját fejlesztésű szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kedvezmény? Ha igen, akkor esetünkben mi lesz a kedvezmény alapja? Köszönettel.
A társasági adó rendszerében jórészt kedvező változásokkal találkozhatunk. Cikkünkben a beruházással, a bejelentett részesedéssel, a munkahelyi óvodával, a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedéssel kapcsolatos kedvezményre vonatkozó javaslatokat foglaltuk össze.
Bár a bevallási hajrá és – a naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózók esetében – határidő után vagyunk, hasznos lehet átgondolni, hogy a nagy hajtás közepette helyesen alkalmaztuk-e a társasági adó kedvezményeit. Jobb ugyanis, ha magunk jövünk rá az esetleges hibára, illetve célszerű visszanyúlni az „asztalon hagyott” pénzért – amennyiben arra van lehetőség.
Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?
Kérdésem, hogy egy év közben (2017. április) alakult kft. köteles-e december 20-áig a várható tao 90 százalékára feltölteni az adóelőlegét?
Kérem szépen segítségét a következő kérdésben. A kft. 2018.01.01-től kivás adóalany lett. Most májusban a 2017. évi társasági adó terhére, a 1729-es bevallásban rendelkezett felajánlásról egyesületnek. Hibaüzenetet kaptunk, miszerint: "A bevallást (kiva) adóalany nem adhatja be (akár a bevallási időszak alatt kivás adóalany, akár a bevallási időszak végét követő 1 napon belül kerül a kiva hatálya alá)! Amennyiben 2018.01.02-től lenne csak kivaalany a kft., akkor megtehette volna a felajánlást? Így nem? Köszönöm segítségét!
A vállalkozásoknak május 31-éig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallást és gondoskodniuk a beszámoló letétbe helyezéséről és közzétételéről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal most elektronikus üzenetben hívta fel a tavalyi mulasztók, késve teljesítők figyelmét a határidőre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kezelt bevételek 2017-ben összességében kedvezően alakultak – olvasható a NAV friss évkönyvében. A szervezet által kezelt bevételek együttesen a végleges adatok alapján 13 401,7 milliárd forintot tettek ki, mely összeg 608,6 milliárd forinttal, 4,8 százalékkal meghaladta az előző évben realizálódott bevételt.
Adótartozás miatt törölte az adóhatóság a vállalkozás adószámát, még 2016-ban. 2017-re kell-e éves beszámolót, illetve 1729-es bevallást benyújtani? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Adott egy közhasznú alapítvány, amelynek ingatlan-bérbeadásból is keletkezett bevétele, egyebekben csak támogatásokat, adományokat kapott a cél szerinti tevékenységéhez. Áttanulmányoztam a NAV 13. információs füzet 11+12. oldalán a számítást "segítő" példát, de nem értem a következőt: a kapott adomány miatt miért keletkezik korrekció? Ezzel a korrekcióval jóval több tao-t fizet, mintha csak bérbeadásból származna bevétele. Várom mielőbbi válaszát. Előre is nagyon köszönöm: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Kicsit összetett kérdésben kérem segítségüket. A gazdasági társaság tulajdonosai közül 2 fő elhunyt, az üzletrészük együtt meghaladta az 50%-ot. Hagyatékátadó végzés még nincs, így már teljesen biztos, hogy 2018. 05. 31-éig a gazdasági társaság nem tud olyan határozatképes taggyűlést tartani, ami a vezetőség által aláírt, könyvvizsgáló által levizsgált 2017. évi beszámolót a taggyűlés elfogadhatná, és határozatot hozhatna az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan. Közzétenni csak a taggyűlés által elfogadott beszámolót lehet, a határozattal együtt. A cég tudja, hogy ki lesz az örökös az egyik személy esetében, de mivel az külföldi, azok a dokumentumok még hiányoznak, mely alapján a bíróság a tagváltozást bejegyezné. A taggyűlést összehívták 2018.05.30-ra, de teljesen biztos, hogy az örökléses tagváltozást addigra nem jegyzik be, így a taggyűlés nem lesz határozatképes 1. kérdés: Mit tegyen a társaság, hogy elkerülje a bírságot, amiért nem tud elfogadott beszámolót közzétenni? 2. kérdés: A társaságiadó-bevallást be lehet-e küldeni a NAV-hoz? Telefonon felhívtuk a NAV-ot, ahol a társaságiadó-bevallással kapcsolatban kérdeztük, hogy ha május 31-éig – a fenti okok miatt – nem lesz elfogadott beszámoló, attól a 2017-es társasági adóbevallás beküldhető-e. Közölték, hogy a rendszer befogadná, de a jogszerűségével gond lenne, mivel nem elfogadott beszámolón alapul. Válaszukat előre is köszönöm!
2018. január 1-jétől cégünk áttért a kivára. Korábbi években jelentős összegű ingatlanberuházást hajtottunk végre fejlesztési tartalékból. Az ingatlan számviteli törvény és adótörvény szerinti értékcsökkenése ebből adódóan jelentős összeggel tér el. Kérdésem: a megszűnés szabályai szerint növelni kell-e a társasági adó alapját az eltérés összegével?
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ügyvédi irodánál, illetve könyvelő irodánál műszaki berendezésnek minősíthető-e a számítógép, szerver, monitor, nyomtató? Ezek a cégek nem tudják ellátni a tevékenységüket az említett eszközök nélkül. De a tao-törvény 2. számú mellékletének IV. a) pontjánál felsorolt vtsz-ekből lehetetlen kibogozni, hogy milyen eszközök tartoznak ide. Köszönettel: Nádasné Budai Anikó
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték