Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.
Milyen teendői vannak a kisadózó bt.-nek, ha végelszámolás miatt megszűnik? Ismertetjük.
A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű kft. gyártási tevékenységet folytat, 2017-ben önellenőrzést nyújtott be áfa és tao adónemben. Tao-ban jelentősebb adófizetési kötelezettség keletkezett. Az önellenőrzés két esetkörben történt. 1. A kft. tárgyi eszköz beszerzéseihez rendelkezik számlával, szerepelnek a kft. könyveiben, üzembe helyezték. Az áfatörvény előírásai szerint az ellenőrzés ezeket hiteltelennek minősítené. 2. A kft. nem tudná hitelt érdemlő módon igazolni a beszerzések megtörténtét, bár ezek pénzügyi rendezése is megtörtént. 1.1. A kft. könyveiben szerepelnek az eszközök, mert azokat használják, az értékcsökkenést elszámolták. 2.2 A kft. megnövelte a tao-alapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel. Kérdések: I. A kft. hitelt érdemlően nem tudja igazolni a gazdasági esemény megtörténtét, a tételek pü rendezettek, a költség elszámolható-e, vagy a tao-törvény 8. § szerint adóalap-növelő? II. Ha nem számolható el, milyen módon korrigálható a tao-törvény 8. § alapján történt adóalap-növelés? III. Ha a kifizetett, átutalt számlákat stornírozni kell, ez pénzkészlet-növekedést eredményez, ennek mi a rendezés módja? (Tao-alapot növel, előző évek eredménytartalékát módosítja, vagy osztalékként kell kezelni?) Használható, praktikus válaszukat köszönettel veszem.
Egy cég 100 százalékban tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonos cég vevőinek az éves forgalom alapján következő év elején bónusz-visszatérítést fizet. Mivel kapcsolt felekről van szó, és úgy emlékszem, régen volt ilyen kitétel, de most nem találom a törvényben, kell-e ezzel a bónusszal a társasági adóban módosítani az adóalapot? (Enélkül a bónuszt kapó cég veszteséges lenne.)
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Cikkünk az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Reklámszolgáltatást nyújt külföldi illetőségű társaság magyar adóalanynak. Külföldi adóalany kell, hogy regisztráljon a NAV-nál. Regisztrációval adószámot kap. De ugye a reklámszolgáltatást ő, mint EU-s adóalany fogja számlázni? Jól értem? Ebben a viszonyban EU-s partnerként kezeli majd a magyar adóalany. EU-s adószámmal köteles számlázni majd a külföldi partnere? Számlájára fel fogja tüntetni, hogy a reklámadó megfizetve. Így a magyar adóalanynak már nem kell reklámadóval foglalkoznia, és elismert költsége lesz a társaságiadó-törvény szerint is ez a reklámköltség? Köszönettel.
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne? Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le, és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdésem kizárólag az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása miatti pótlólagos társaság adót hogyan kell az eredménykimutatásba beállítani? Az eredeti kérdésem ez volt, amelyre nem kaptam sajnos választ: Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt – könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó – K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék – K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni – 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm, ha fentiek eldöntésében szakszerű segítséget kapnék.
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne. Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnénk segítségüket. Az egyik társaság (A Kft.) bérel egy komoly és nagy értékű berendezést egy másiktól (B Kft.) amellyel A Kft. gyártási tevékenységet folytat. A és B Kft. megállapodása alapján bizonyos felújításokat, munkákat a bérbevevő, azaz A Kft végeztet saját költségen. Ezeket a tételeket – amennyiben megfelelnek a számviteli törvény által előírt feltételeknek – beruházásként számolja el A Kft., és aktiválja, mint bérelt eszközön végzett beruházást. Ismert számunkra, hogy ilyen esetben az ilyen tételekre a hasznos élettartamot a bérelt eszköz hátralévő élettartama alapján határozzuk meg. Azaz például a bérbeadó az eszközt 10 év alatt értékcsökkenti, és a 3. évben A Kft. végez az eszközön beruházást, akkor a hasznos élettartam az utóbbira vonatkozóan 7 év lesz. Kérdésünk, hogy a társaságiadó-törvény alapján számított értékcsökkenés is megállapítható-e ugyanígy? Azaz, ha például az 5. évben végez felújítást A Kft., és aktiválja azt, a hátralévő élettartam csak 5 év lesz (a bérelt eszközre vonatkozóan) a számviteli értékcsökkenés számításához, de lehet-e ugyanígy eljárni a társasági adó szerinti értékcsökkenés esetében? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték