Mik a tipikus hibák a foglalkoztatással összefüggésben?

dr. Kéri Ádám ügyvéd, compliance szakértő

2026.02.02., 12:35 Frissítve: 2026.02.01., 11:57

Megosztás

Tetszik

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) többségében jól követhető rendelkezéseket tartalmaz, bizonyos rendelkezések azonban félreérthetők, keverhetők. A három legtipikusabb hibát az alábbiakban a helyes értelmezéssel együtt mutatjuk be.

Alapbéresített bérpótlék és bérpótlék átalány mint adminisztrációs könnyítés

Az Mt. számos bérpótlékot különböztet meg. Ide tartozik

a vasárnapi pótlék,
a munkaszüneti napi pótlék,
a műszakpótlék,
az éjszakai pótlék,
a rendkívüli munkavégzésért járó pótlék,
az ügyeleti pótlék és
a készenléti pótlék.

A bérpótlék minden esetben valamiféle többlet erőkifejtésért jár, azt díjazza, a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Ehhez képest kell értelmezni az Mt. azon lehetőségét, hogy bizonyos bérpótlékok az alapbérbe építhetők, míg mások átalány keretében is fizethetők.

Az Adózóna további cikkei: Sztrájkhoz kapcsolódó felmondások jogszerűségéről döntött a Kúria, Tömegesen sértik meg a munkáltatók a munkaidő-nyilvántartási szabályokat , Munkáltatók figyelem! Ezeket a munkajogi feladatokat érdemes átgondolni év elején, Vasárnapi munkavégzés, vasárnapi pótlék – mikor jár, mikor nem jár?

A felek megállapodhatnak így abban, hogy a munkaszerződésben rögzítésre kerülő alapbér magába foglalja az alábbi bérpótlékok valamelyikét, vagy mindegyikét: vasárnapi pótlék, munkaszüneti napi pótlék, műszakpótlék, illetve éjszakai pótlék. Ha azonban a munka díjazása minimálbérben van megállapítva, ezzel a lehetőséggel nem élhet a munkáltató. Ilyenkor ugyanis egyszerűen megállapítható, hogy a munkavállaló számára semmiféle többlet nem kerül megtérítésre, így ez a munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközne.

szerződés, munkajog, foglalkoztatás, Mt., bérpótlék, bérpótlék átalány, készenléti jellegű munkakör, egyszerűsített foglalkoztatás, efo, — Tipikus hibák a foglalkoztatással összefüggésben – a kép illusztráció

Arra is figyelni kell ugyanakkor, hogy az a munkaszerződés-módosítás sem lesz a bíróság előtt megvédhető, ahol az alapbéresítésre egyéb munkáltatói vállalás nélkül kerül sor. Ilyenkor ugyanis a joggal való visszaélés tilalmába ütközhet a munkáltató eljárása. Tisztább a helyzet akkor, amikor a munkaviszony létesül, feltéve, hogy a munkabér a minimálbért meghaladja. Ilyenkor ugyanis sem a bíróság, sem pedig a foglalkoztatás-felügyelet nem vizsgálja az alapbéresítés arányosságát.

Emellett valamennyi bérpótlék tekintetében lehetőség van munkaszerződésben bérpótlékátalány alkalmazására. Itt ugyanakkor arra figyeljünk, hogy ennek egy tényleges átlagnak kell megfelelnie. Ezek (alapbéresítés, bérpótlékátalány) tehát adminisztrációs egyszerűsítések, semmint spórolási lehetőségek.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

Mikor készenléti jellegű a munkakör?
Mikor jogszerű a készenléti jelleg?
Hogyan létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony? Szükséges-e írásbeli munkaszerződés?

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.