Globálisan közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben az adópolitikával foglalkozó vezető független non-profit szervezet, a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzése szerint. Az adónem átlagosan Európában a legalacsonyabb, Magyarország a 9 százalékos kulccsal az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben – közölte az EY.
Milyen adatokat kell szolgáltatni a társaságiadó-bevallásban a csekély összegű (de minimis), a mezőgazdasági- és az általános csoportmentességi támogatásokról, milyen szabályok vonatkoznak az egyes adatlapok kitöltésére? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Egy 7 éve nem működő bt. 2018 áprilisában egyszerűsített végelszámolást kezdeményezett, melyet – az okát nem tudom – nem fejeztek be a törvényi előírásoknak megfelelően, így 2019 februárjában be lett jelentve, hogy a normál végelszámolás szerint szűnik meg. A végelszámolás előtti beszámoló nem lett elkészítve és közzétéve, amit – mivel megkaptam a munkát – most fogok megtenni. Ez után rövid időn belül szeretnénk a végelszámolást lezárni. Ennek egy akadálya van a bennlévő tagi kölcsön. Ezen kölcsön már régen elévült, így azt ki kell vezetnem elévült kötelezettségként, ami után meg kell fizetni a társasági adót. Hogy ezt megfizesse, újabb kölcsönt kell nyújtania a bt.-nek. Hogy ezt is ki tudjam vezetni mi a teendőm? Hogyan tudom bevallani és megfizettetni az illetéket – úgy tudom, csak azt kell megfizetnie. Illetve utána van-e bármely akadálya a lezárásnak? Köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Renáta
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kábeltévé-szolgáltató kivezeti egyéb ráfordításként a magánszemélyek követeléseit, amit nem fizettek ki, ezek egyenként nem haladják meg a 100 ezer forintot. Társaságiadóalap-növelő lesz? Köszönöm.
Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Hét százalék feletti termelékenységnövekedés fenntartása szükséges a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban a tartós gazdasági növekedéshez; ennek eléréséhez is fogalmazott meg javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett 330 pontos versenyképességi programjában.
A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?
Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásnál, ha 2017-ben alakult, és abban az évben veszteséges lett, akkor 2018-ban még nem kell számolni elvárt adóalapot (a 1853-as bevallás kitöltésekor a nyilatkozatból ez egyértelműen kiolvasható). A társasági adózáról szóló törvényben számomra ez nincs egyértelműen megfogalmazva. Az első üzleti éve 2017.05.03-12.31. közötti, és tartalmazza az előtársasági időszakot. A 2018. éve is veszteséges. Mentesül még a jövedelem (nyereség) minimum számításától a második üzleti évre is? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika
Tisztelt Szakértő! Telekommunikációs eszközök és tartozékok kereskedelmével foglalkozó társaság új üzletberendezést, információs pultot, szekrényt és vitrint vásárol az árukészlet kiállítására és tárolására. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el a társasági adó elszámolása során, ha az eszközöket a műszaki berendezések között aktiváljuk és beruházási kedvezményt veszünk igénybe? (A társaság tulajdonosa magánszemély.) Köszönettel: Szombati Imréné
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni az alábbiakban. Egy induló kft. Ausztriában infomatikai rendszer telepítésére kapott felkérést, ez a munka valószínűleg 2019 decemberéig tart. Helyes-e, hogy az osztrák cég a kft. számlájából 20 százalék forrásadót akar levonni az ottani társasági adóra? Mi úgy érezzük, hogy ez kettős adózást okozna. Szeretnénk megkérdezni, hogy a magyar adóhatóság ezt a forrásadót, ha kapunk kint igazolást a befizetésről, elfogadja-e, és ez a kinti befizetés levonható-e a magyarországi társasági adóból? Egyszemélyes kft.-ről van szó és a tulajdonos dolgozna ezen a projekten ott az osztrák cég telephelyén. Könyvelésileg hogy lehet kezelni ezt a 20 százalékot, ha a vevő számla 100 egységben lesz lekönyvelve havonta és a kiegyenlités csak 80 egység lenne? Köszönöm szépen, ha segítenek .
Tisztelt Szakértő! 2018. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérdésem van. 2018. októberi, 2019. januári és 2019 áprilisi előírt és megfizetett adóelőlegek közül melyikek vonhatóak le a 2019. május 31-éig fizetendő társasági adóból? Válaszát előre is köszönöm!
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték