1453 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Ügyfelem 2017 év végén a nyereségminimum alapján számítja a fizetendő tao-ját. 2016-ban látványcsapatsport-támogatást nyújtott, de a tao-számításnál a teljes támogatást nem használta fel, maradt tovább vihető kedvezménye. 1.) A 2017-ben (fentiek alapján) kiszámolt adója 70 százalékáig szeretné igénybe venni a tao-kedvezményt a maradék támogatásból. Teheti-e? 2.) 2018. 01.01-jével áttért a kiva szerinti adózásra. 2018 végén van-e lehetősége a 2016-s látványcsapartsport-támogatás 'maradékát' a kiva számításánál figyelembe venni? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel CsK

Kérdés

Az 1996. évi LXXXI. törvény 2. paragrafusa felsorolja a tao alanyait, de nem találom a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a felsorolásban. Nem találom az 5. számú mellékletben sem. Akkor mi a teendő? Kell 1729-es bevallást beadni? Válaszukat várom és köszönöm. Angyal Zsuzsanna

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségét: 2018 januárjában kiszámlázott a cég elmaradt bérleti díjat. A számla kelte 2018.01.31., teljesítés: 2017.01.30. Ez a díj 2016. évre vonatkozik, ugyanis a szerződés szerint a díjat utólag fizetik, évente egyszer, az időszakot követő 30 napon belül. A 2017. évi januári áfát önellenőrizni kell, de mi a helyzet a társasági adóval? Ha a számlát időben kibocsátják, akkor a 2016. évi bevallásban és beszámolóban szerepel, ezért azt is önellenőrizni kell? Vagy mivel 2017-ben számlázták, ebben az évben kell bevallani is és nem kell önellenőrzést benyújtani? Segítségüket előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cég képez fejlesztési tartalékot, amit fel is old a következő évben, mert beruházott. Ez után két évig a beruházott eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenésével növelte a tao-alapot. Majd a harmadik évben értékesítette ezt a tárgyi eszközt. Ez a képzés évében csökkentette a tao-alapot, a következő években csak a fele összeggel tudta emelni, azaz visszaforgatni az előre hozott értékcsökkenést. Ilyenkor ez befejezettnek tekinthető, és úgymond "megnyerte" a maradék, még el nem számolt taót? Kell az értékesítés évében a tao-bevallásban korrigálni?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bérbeadással foglalkozó cég társaságiadó-alapját eddig korrigálta az amortizáció adótörvény szerinti (bérbe adott eszközök 30 százaléka), illetve az Sztv. szerinti összegével. Nevezett cég szeretné 2017-től a tao-törvény 1. számú melléklet 5/a pontját alkalmazni, lehetőség szerint 30 százaléknál kisebb százalékot alkalmazna. Kérdésem az, hogyan kell erre átállni, hol találom az erre vonatkozó szabályt? Azon bérbe adott eszközöknél, ahol 2016-ig a 30 százalékos értékcsökkenés volt a tao-törvény szerint elszámolva, 2017-re vonatkozóan is ezt kell alkalmazni, és csak a 2017-ben beszerzett eszközökre lehet alkalmazni ezt a pontot, vagy egyszerűen csak áttérek: 2016-ig 30 százalékot számoltam, 2017-től pedig kevesebbet? Köszönettel: Mónika

Kérdés

Egyik magyar cég egy másik magyar cégbe ingatlant apportált. Az apportáló cégnél egymillió forint nyereség keletkezett az apport miatt. Ez után a nyereség után kell-e az apportáló cégnél társasági adót fizetni?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Ügyfelem taxisként dolgozik. Sajnos több hónapban is előfordult tavaly, hogy a taxaméterbe beütött árbevétel nem egyezett az online pénztárgépbe beütött árbevétellel (általában az előbbiben több szerepelt). Ezt jegyzőkönyveztük, a differenciát pedig utólag mindig beütötte a pénztárgépbe. A problémám a december hónappal van, ugyanis csak februárban derült ki, hogy a december sem stimmel. Ugyanúgy jegyzőkönyveztük, és beütötte az összeget, viszont felmerült egy könyveléstechnikai kérdés. A 2018-ban beütött, de 2017-re vonatkozó árbevételt elhatároljam vagy sem? Ha elhatárolom, akkor lesz a könyvekben helyes az összeg, viszont a NAV-nak kevesebbről ment adatszolgáltatás 2017-ben. Nem lesz az probléma, hogy a beszámolóban és a társaságiadó-bevallásban több bevétel szerepel, mint amennyit a pénztárgép mutatott ki? Válaszukat előre is köszönöm!

Cikk

A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű kft. gyártási tevékenységet folytat, 2017-ben önellenőrzést nyújtott be áfa és tao adónemben. Tao-ban jelentősebb adófizetési kötelezettség keletkezett. Az önellenőrzés két esetkörben történt. 1. A kft. tárgyi eszköz beszerzéseihez rendelkezik számlával, szerepelnek a kft. könyveiben, üzembe helyezték. Az áfatörvény előírásai szerint az ellenőrzés ezeket hiteltelennek minősítené. 2. A kft. nem tudná hitelt érdemlő módon igazolni a beszerzések megtörténtét, bár ezek pénzügyi rendezése is megtörtént. 1.1. A kft. könyveiben szerepelnek az eszközök, mert azokat használják, az értékcsökkenést elszámolták. 2.2 A kft. megnövelte a tao-alapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel. Kérdések: I. A kft. hitelt érdemlően nem tudja igazolni a gazdasági esemény megtörténtét, a tételek pü rendezettek, a költség elszámolható-e, vagy a tao-törvény 8. § szerint adóalap-növelő? II. Ha nem számolható el, milyen módon korrigálható a tao-törvény 8. § alapján történt adóalap-növelés? III. Ha a kifizetett, átutalt számlákat stornírozni kell, ez pénzkészlet-növekedést eredményez, ennek mi a rendezés módja? (Tao-alapot növel, előző évek eredménytartalékát módosítja, vagy osztalékként kell kezelni?) Használható, praktikus válaszukat köszönettel veszem.

Kérdés

Egy cég 100 százalékban tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonos cég vevőinek az éves forgalom alapján következő év elején bónusz-visszatérítést fizet. Mivel kapcsolt felekről van szó, és úgy emlékszem, régen volt ilyen kitétel, de most nem találom a törvényben, kell-e ezzel a bónusszal a társasági adóban módosítani az adóalapot? (Enélkül a bónuszt kapó cég veszteséges lenne.)

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Toborzás költsége

Nagy Norbert

adószakértő

Csoportos taoalanyiság

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink