1488 találat a(z) társasági adó cimkére

Cikk

Cikkünkben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatását mutatjuk be a kiva adózás alatt és a társasági adó hatálya alá történő visszatérést követően. Példákkal szemléltetjük a társasági adózás időszakában használatba vett eszközökkel kapcsolatos döntések hatását a kiva alól a tao hatálya alá történő visszatérést követően.

Kérdés

A bt. végelszámolás alatt áll. Tagi kölcsöne 1 965 ezer forint. A 18 százalék ajándékozási illetéket megfizeti, hogy kell eljárni a NAV-nál? Van erre valamilyen nyomtatvány? Az illetéket a NAV határozatban állapítja meg? A tagi kölcsön összegét meg kell növelni a 18 százalék ajándékozási illeték összegével, mivel a cég azt is csak kölcsönből fogja tudni megfizetni, tehát ajándékozásiilleték-köteles lesz az 1 965 ezer forint tagi kölcsön + 353 ezer forint illeték = 2 318 ezer forint, de ebben az esetben megint más lesz az illeték alapján, hogy kell helyesen eljárni a végelszámolásnál, hogy rendeződjön a tagi hitelről történő lemondás és az illeték kifizetése is? A kölcsönről a lemondás egyéb bevételkét lesz lekönyvelve, ami után meg kell fizetni a 9 százalék társasági adót. Végelszámolásnál az előző évi veszteségeket a társaságiadó-alap csökkentésénél hogyan tudja a társaság figyelembe venni? A válaszát előre is köszönöm: Vasóczki Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2018. évben jogerősen pert nyert vevőjével szemben, 2011-ben és 2012-ben teljesített szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan. A követelés érvényesítéséhez számlákat kell benyújtanunk. A 2011. és 2012. évek adójogilag elévültek. Kérdésünk: a 2011-2012. évi teljesítéssel kapcsolatosan kiállított számlákban kell-e általános forgalmi adót felszámítani, és azt a vevőre áthárítani az adójogi elévülés ismeretében, vagy csak a szolgáltatás nettó értékét követelhetjük? Amennyiben az általános forgalmi adót a számlában át kell hárítani, úgy az adójogi elévülés miatt vállalkozásunknál egyéb bevételként jelentkezik, ami után a tárgyévben társaságiadó-fizetési kötelezettségünk van? Partnerünknél az elévülés miatt vissza nem igényelhető áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni? Választ előre is köszönöm.

Cikk

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi gazdasági társaságnál új számítógépes rendszer bevezetése van folyamatban. 1.) A projekt bevezetésének minőségbiztosításához kapcsolódóan dolgoznak külső szolgáltatóval, aki tanácsadói munkát végez nekik (tárgyi eszköz esetében „műszaki ellenőr”-nek hívhatnánk őket). Első kérdésünk az lenne, hogy az ő díjuk közvetlenül hozzárendelhető-e az eszközhöz, azaz aktiválhatók-e ezek a díjak? 2.) Felmerülnek közvetlenül a projekthez kapcsolódó belső költségek is. Például vannak a projekt bevezetésén dedikáltan dolgozó kollégák, lesznek betanítási költségek stb. Kérdésünk az, hogy ezeket a költségeket milyen körben, mértékig és milyen dokumentáció alapján lehet aktiválni? 3.) A társasági adóban létezik-e még a saját fejlesztésű szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kedvezmény? Ha igen, akkor esetünkben mi lesz a kedvezmény alapja? Köszönettel.

Cikk

Bár a bevallási hajrá és – a naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózók esetében – határidő után vagyunk, hasznos lehet átgondolni, hogy a nagy hajtás közepette helyesen alkalmaztuk-e a társasági adó kedvezményeit. Jobb ugyanis, ha magunk jövünk rá az esetleges hibára, illetve célszerű visszanyúlni az „asztalon hagyott” pénzért – amennyiben arra van lehetőség.

Kérdés

Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?

Kérdés

Kérem szépen segítségét a következő kérdésben. A kft. 2018.01.01-től kivás adóalany lett. Most májusban a 2017. évi társasági adó terhére, a 1729-es bevallásban rendelkezett felajánlásról egyesületnek. Hibaüzenetet kaptunk, miszerint: "A bevallást (kiva) adóalany nem adhatja be (akár a bevallási időszak alatt kivás adóalany, akár a bevallási időszak végét követő 1 napon belül kerül a kiva hatálya alá)! Amennyiben 2018.01.02-től lenne csak kivaalany a kft., akkor megtehette volna a felajánlást? Így nem? Köszönöm segítségét!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Távolléti díjba számolandó

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégeladás

Dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Fizetési határidő szerződéses megállapodása

Dr. Magyar Attila

ügyvéd

Magyar-Dobos Ügyvédi Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink