Egy cég 100 százalékban tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonos cég vevőinek az éves forgalom alapján következő év elején bónusz-visszatérítést fizet. Mivel kapcsolt felekről van szó, és úgy emlékszem, régen volt ilyen kitétel, de most nem találom a törvényben, kell-e ezzel a bónusszal a társasági adóban módosítani az adóalapot? (Enélkül a bónuszt kapó cég veszteséges lenne.)
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Cikkünk az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Reklámszolgáltatást nyújt külföldi illetőségű társaság magyar adóalanynak. Külföldi adóalany kell, hogy regisztráljon a NAV-nál. Regisztrációval adószámot kap. De ugye a reklámszolgáltatást ő, mint EU-s adóalany fogja számlázni? Jól értem? Ebben a viszonyban EU-s partnerként kezeli majd a magyar adóalany. EU-s adószámmal köteles számlázni majd a külföldi partnere? Számlájára fel fogja tüntetni, hogy a reklámadó megfizetve. Így a magyar adóalanynak már nem kell reklámadóval foglalkoznia, és elismert költsége lesz a társaságiadó-törvény szerint is ez a reklámköltség? Köszönettel.
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne? Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le, és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! A feltett kérdésem kizárólag az, hogy a fejlesztési tartalék felhasználásának elmaradása miatti pótlólagos társaság adót hogyan kell az eredménykimutatásba beállítani? Az eredeti kérdésem ez volt, amelyre nem kaptam sajnos választ: Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt – könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó – K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék – K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni – 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm, ha fentiek eldöntésében szakszerű segítséget kapnék.
Kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye zs) pont: nemzetközi fuvarozó cég tehergépjárművet szerzett be 12 millió forintért. Nyeresége 9 millió forint. Kérdés: adóalap-csökkentő tételként elszámolható-e a tehergépjármű összege az eredmény összegéig, illetve az adóalap összegéig, és akkor az adóalap nulla forint lenne. Figyelembe kell-e venni a támogatásokra előírt korlátot, hogy csak 70 százalék adókedvezmény vonható le és 30 százalék társasági adót be kell fizetni? Köszönettel: Négyökrüné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérnénk segítségüket. Az egyik társaság (A Kft.) bérel egy komoly és nagy értékű berendezést egy másiktól (B Kft.) amellyel A Kft. gyártási tevékenységet folytat. A és B Kft. megállapodása alapján bizonyos felújításokat, munkákat a bérbevevő, azaz A Kft végeztet saját költségen. Ezeket a tételeket – amennyiben megfelelnek a számviteli törvény által előírt feltételeknek – beruházásként számolja el A Kft., és aktiválja, mint bérelt eszközön végzett beruházást. Ismert számunkra, hogy ilyen esetben az ilyen tételekre a hasznos élettartamot a bérelt eszköz hátralévő élettartama alapján határozzuk meg. Azaz például a bérbeadó az eszközt 10 év alatt értékcsökkenti, és a 3. évben A Kft. végez az eszközön beruházást, akkor a hasznos élettartam az utóbbira vonatkozóan 7 év lesz. Kérdésünk, hogy a társaságiadó-törvény alapján számított értékcsökkenés is megállapítható-e ugyanígy? Azaz, ha például az 5. évben végez felújítást A Kft., és aktiválja azt, a hátralévő élettartam csak 5 év lesz (a bérelt eszközre vonatkozóan) a számviteli értékcsökkenés számításához, de lehet-e ugyanígy eljárni a társasági adó szerinti értékcsökkenés esetében? Válaszukat előre is köszönjük! Üdvözlettel: Molnár Tibor
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a társaság a megképzett fejlesztési tartalékot 4 év alatt nem használja fel, úgy a 4. év utáni első hónap utolsó napjáig a fel nem használt fejlesztési tartalék társaságiadó-vonzatát meg kell hogy fizesse a jogszabály szerinti irányadó időszakra jutó késedelmi kamattal együtt. Kérdésem az, hogy amennyiben a 2017. év utolsó napjáig fel nem használt fejlesztési tartalék után 300 ezer forint társasági adót kell fizetnünk, valamint 26 ezer forint késedelmi kamatot, akkor helyesen könyveljük-e le az alábbiak szerint ezen összegeket: Társasági adó fiz. köt - könyvelve 2017,12,31 T 891 Társ.adó - K 461 Társ.adó fiz. köt, valamint T 863 Késedelmi pótlék - K 482 Ktg-ek, ráf. passzív időbeli elhatárolása ugyancsak 2014.12.31-én. Fentiek után a társasági adó 300 ezer Ft-os össszegét hova kell beállítani az eredménykimutatásban? A 2017. évi beszámoló fizetendő adó sorába, vagy csökkenti a tárgyévi adózás előtti eredményt, és a társaságiadóalap-növelő tételként kell az adóalapot korrigálni - 1629-es bevallás 04-01 lap 11 sora volt. Ebben az esetben a 2017. évi fizetendő adó az eredménykimutatásban kizárólag a 2017.évi tevékenység utáni összegben jelenik meg. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Egy több éve ténylegesen nem működő társaság eddig minden bevallási és befizetési kötelezettségét teljesítette. Most a tulajdonos úgy döntött, hogy felmondja a szerződést a könyvelővel, nem ad be semmilyen bevallást, nem fizet adót. Végelszámolni nem akarja a cégét, mert az macerás. Kérdésem, mi történik ebben az esetben a társasággal? Köszönettel: Reiter Tiborné
Szövetkezeti közösségi alap átadása átalakulás után, alapszabály szerint egy alapítvány részére történik eszközben és a beszámítási értéken felül készpénzben. Hogyan kell könyvelni ezt a gazdasági eseményt? Kontírozási számokkal alátámasztva szeretném a válaszukat kérni. Közösségi alap: 35 200 eFt, Irodaépület (átadandó eszköz) könyv szerinti értéke 2 248 eFt, beszámítási értéke: 34 100 eFt, készpénz: 1100 eFt. Társasági adóalapra gyakorolt hatása lesz-e? Köszönöm válaszukat előre is.
A cikk az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
A cikk a választásra jogosultak körét, az átlépéssel kapcsolatos tennivalókat, a megszűnő adóval történő elszámolást és a választás módját mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Közúti teherszállítást végző társaság 2017. évben új tehergépjárműveket szerzett be zárt végű és nyílt végű pénzügyi lízing keretében. Kérdésem, hogy társasági adója megállapításánál figyelembe veheti-e az alábbi kedvezményeket a közösségi rendeleteket is figyelembe véve: 1. Csökkentheti-e a társasági adó alapját a Tao. tv. 7. § (1) zs) pontja szerinti beruházási kedvezménnyel, ha a beszerzett járművekkel nemzetközi szállítási tevékenységet is végez, a társaságnak kizárólag magánszemély tagjai vannak és kisvállalkozásnak minősül? 2. A Tao. tv. 22/A § alapján érvényesíthető-e kis- és középvállalkozások adókedvezménye a pénzügyi lízingek kamata után? Köszönöm válaszukat. Tisztelettel:
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek az elmúlt évek során nagyösszegű vevőkintlévősége keletkezett (három ország, illetve az EU-országai felé). Ezen követelésekre az évek során értékvesztést nem számolt el, bízva a pénzügyi rendezésben, melyre többször ígéretet is kapott. Az utóbbi 1-2 évben sok vevőjét nem tudja elérni, a telefont nem veszik fel, e-mailre és levélre nem válaszolnak. A 2017-es beszámoló készítése során ezen vevőköveteléseket szeretné behajthatatlan követelésként 100%-ban leírni, könyveléséből kivezetni. Megteheti-e, hiszen pár e-mail- és levélváltáson kívül nem tudja alátámasztani a követelés behajtása érdekében tett lépéseit? Természetesen az ilyen módon kivezetett követelést a társaságiadó-alap számítása során adóalap-növelő tételként számításba fogja venni. Köszönettel: Reményi Győzőné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték