Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1428 találat a(z) társasági adó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna.hu! Társasági adóval kapcsolatos kérdést szeretnék feltenni. Cégünk dolgozóinak üzemi étkeztetést biztosít. Az étterem helyiségét béreljük, és felszereltük konyhai eszközökkel (sütő…stb.) Azt szeretném megkérdezni, hogy az ezekre a tárgyi eszközökre elszámolt értékcsökkenéssel meg kell-e növelnünk a társaságiadó-alapot, vagy az ilyen jogcímen elszámolt értékcsökkenés a társaság érdekében felmerült költségnek minősül? Ennek megválaszolásában kérném a segítségüket. Előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy fogorvoslással foglalkozó bt. személyesen közreműködő beltagja az egyetem elvégzése után két éven keresztül tandíjat fizet a szakvizsga megszerzése érdekében. Kérdés, hogy ez a tandíj elszámolható-e a bt. költségei között? Kire szóljon a számla: a magánszemély (adómentes bevétel lesz?) vagy a bt. nevére? A bt.-beltag szüleinek is van egy egészségügyi szolgáltatást nyújtó bt.-jük. Ha ezen bt. átvállalja a tandíjat, akkor keletkezhet-e a tandíj eredeti kötelezettjénél szja- és járulékalapot képező jövedelem (ha a számla a magánszemély nevére szólna), és ez függhet-e attól, hogy kinek a nevére szól a számla a bt.-beltag magánszemély vagy a bt. nevére? Az átvállalás esetén az átvállaló az egész kötelezettséget elhatárolja, majd a pénzügyi rendezésként ráfordításként elszámolja. Kell-e tao adólapot növelni ezzel a ráfordítással? Megtisztelő válaszukat előre is köszönöm.

    Cikk

    „Nagyon európaiként" értékelte Jean-Claude Juncker bizottsági elnök Emmanuel Macron keddi beszédét, amelyben a francia elnök a közös piac alapítóinak „vízióihoz való visszatérést” javasolta, megoldásként is a szélsőjobboldal térnyerése ellen. Hangzatos elvek megfogalmazása mellett több mint húsz tételből álló konkrét kezdeményezést is tett, bírálói szerint sok esetben már korábbról ismert ötleteket is felmelegítve.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi esettel kapcsolatban szeretném a segítségét kérni. Családi gazdálkodó, zártvégű pénzügyi lízing konstrukcióban vásárol nagyértékű eszközt, melyet 2017-ben üzembe is helyez. A kizárólag üzleti célt szolgáló eszközt – adóköteles jövedelmének csökkentése érdekében – szeretné egyösszegben költségként elszámolni a 2017. évről benyújtandó adóbevallásában. Megteheti ezt zártvégű pénzügyi lízing esetén is? Bizonytalan vagyok amiatt, hogy ugyan az eszköz teljes bekerülési értékét leszámlázta a lízingbeadó, de ennek a számlának a pénzügyi rendezése a lízingszerződés szerinti ütemezésben történik meg három év alatt. Egyszeres könyvelésben akkor számolunk el költséget, amikor a számla pénzügyileg rendezve van. Az eszköz egyösszegű költségelszámolásának feltétele a számla tárgyévben történő teljes pénzügyi rendezése? Válaszát előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2017.10.01-vel a 2016. évben alakult kft. átalakul zrt.-vé. A kérdésem ebben az esetben, hogy 2017.09.30-ai dátummal le kell zárnom a kft.-t, és leadnom a mérleget, valamint társaságiadó-bevallást, majd új cégként kezelni a zrt.-t, és az üzleti éve 2017.10.01-2017.12.31-ig tart, vagy marad a folyamatos könyvelés, és az üzleti év 2017.01.01-17.12.31-ig tart csak nem kft., hanem zrt. formában. Köszönöm előre is a válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Következő az esetünk: mezőgazdasági növénytermesztő cégünk még 2015-ben a 9/2015 FM-rendelet alapján szemes fehérjetakarmánynövény-támogatást igényelt. Azonban ezt az igényt elutasították, pénzt nem kaptunk, és még 2 190 073 forint összegű büntetést is megállapítottak. Egész pontosan a határozat így szól: "A kérelmét elutasítom, és egyben 2 190 073 forint összeg erejéig kizárom a támogatásból, mely összeg jövőben megállapításra kerülő támogatások összegéből kerül levonásra". Az elutasító határozat még 2016.07.29-én érkezett. A büntetést a 2017-ben kiutalt támogatásokból kezdték el levonni 2017.06. hóban, illetve van még egy része, amelyet még nem vontak le, ez vélhetően később fog jelentkezni. Az lenne a kérdésünk, hogy a fenti elmarasztalásra vonatkozik-e ránk a társasági adóban a bírság miatti adóalap-növelési kötelezettség? Amennyiben igen, akkor azt melyik évben kell alkalmazni: a határozathozatal évében (2016), vagy a pénzügyi teljesítés évében (2017), vagy esetleg 2015-ben, az igénylés évében, vagy valamilyen megosztást kell alkalmazni az évek között? Az MVH-határozatban 3 év volt megjelölve a bírság levonására, 2017.06.01-2017.06.30. között 1,5 millió forint már teljesült, de 2016-ban egyetlen forintot sem tartott vissza a hivatal. Üzleti évünk a naptári évvel azonos.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft.-ben van egy tárgyi eszköz, melynek a beszerzési értéke 8 millió forint volt. Több éven keresztül értékcsökkenést számoltunk el rá. Most jelenleg 3,5 millió forint az értéke. Értékesíteni szeretnénk, és néztük a piaci értékeket, ami alapján jó, ha 500 ezer forintért el lehetne adni. Kérdésem az lenne, hogy ilyenkor hogyan kell a könyvelésben módosítani a tárgyi eszköz értékét (kontirozással), hogy valós értéken szerepeljen és a kivezetés is számvitelileg helyes legyen, illetve milyen hatása van a társasági adóra, esetleg áfára? Várom válaszukat! Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. 10 évre köt bérleti szerződést egy ingatlanra, és a hosszú időszakra való tekintettel, az első 15 hónapban nem kell megfizetnie a bérleti díjat, azt a bérbeadó elengedi. Kérdésem, hogy ez esetben jól jár-e a két fél, ha a bérleti díj számlázásra kerül (adókötelessé tétel függvényében áfával vagy anélkül), a bérbeadó adókötelessé tétel esetén fizeti az áfát az ügylet után. Ezt követően pedig elengedett követelésként, a bérbevevő elengedett kötelezettségként lekönyveli? Ez az ügylet ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy engedmény kategóriába tartozik áfa szempontból? Társasági adóban a 8. § h) 2. alkalmazható-e a bérbeadónál? A bérbevevőnél jelent-e adóalap-módosítást? Előre is köszönöm a segítségét!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Aziránt szeretnék érdeklődni, hogy társaságunk idén nagy valószínűség szerint a jövedelemnyereség-minimum alkalmazásával fog adózni, és – a kalkuláció alapján – körülbelül 2 millió forint adófizetési kötelezettségünk keletkezik. Ennek a terhére adható látványcsapatsport-támogatás, vagy ez kizárólag a hagyományos társaságiadó-levezetés esetén adható? (Minden egyéb feltételnek megfelel a társaság.) Köszönöm válaszát előre is!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Betéti társaság a tavalyi évben áttért a kata hatálya alá. Az áttéréskor az osztalékot kiváltó adó megállapításakor a tulajdonában lévő tárgyi eszközök nettó értéke figyelembe vételre került. Személygépkocsival és ingatlannal is rendelkezett az áttéréskor. Most ki akar lépni a katából és a társasági adó hatálya alá kerülne vissza. Ezzel kapcsolatban a kérdésem az, hogy a nyitó mérleg megállapításakor a személygépkocsit és az ingatlant, amelynek még mindig tulajdonosa, a mérlegben hogyan kell beállítani, és milyen értéken? Az áttéréskor figyelembe vett értéken, vagy pedig értékcsökkenést számolva, a jelenlegi értéken. Válaszukat előre is köszönöm. tisztelettel: Kuzselláné Tóth Zsuzsanna

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. végelszámolás alatt van, nincs senki felé tartozása. Az adófolyószámláján társaságiadó-, az önkormányzatnál pedig iparűzésiadó-túlfizetése van több millió forintos összegben, amely több év alatt gyűlt össze. Van-e elévülés a túlfizetés visszaigénylésére? Megtehetik-e a kft. tulajdonosai, hogy a kft. a végelszámolás alatt nem igényli vissza az adótúlfizetést, hanem a vagyonfelosztáskor úgy döntenek, hogy a NAV-val és az önkormányzattal szembeni követelést a kft. tulajdonosai kapják meg, és majd a kft. törlése után ők igénylik vissza a nekik átengedett adótúlfizetést? Válaszukat köszönöm.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Belföldi fordított adózású értékesítés áfabevallása

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Ingatlan plusz műszaki tartalom áfa, 2.

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Rokkantsági ellátások és személyi kedvezmény kapcsolata

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media