Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1427 találat a(z) társasági adó cimkére

    Kérdés

    Társaságunk a Széchenyi 2020 pályázaton tárgyi eszköz beszerzéseihez 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást kapott. Kérdésem a kövekező: csökkenthetem-e ezen eszközök értékével a kkv-ra vonatkozó kedvezmény szerinti társaságiadó-alapot? Másik kérdés, hogy könyvitelileg helyesen járok-e el, ha a 2018. évben az ezen eszközökre elszámolt értékcsökkenés 50 százalékát veszem figyelembe a támogatásból tényleges bevételként, a többit időbeli elhatárolásként könyvelem? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    – A 2019-es évben egy kivás cégnek ingatlaneladásból nyeresége képződik. Ha jövő évben (2020-ra) visszajelentkezik társasági adó hatálya alá, akkor az idei évben keletkezett nyereség, amit osztalékba kíván helyezni, hogyan adózik, 9% társasági adót fizetünk vagy 13% kivát? És ez a fizetési kötelezettség mikor és milyen formában merül fel a cégnek? – Ha a kivás cég ebből a nyereségből véglegesen szeretne átadni pénzeszközt egy társasági adó hatálya alá tartozó cégnek, akkor hogyan adózik ezután a kivás, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó cég? Kérem mielőbbi szíves segítségüket!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kivás cég alábbi ügyleteinek adójogi megítélésével kapcsolatban kérek Öntől segítséget: 1. Ha egy kivás cég a Tao törvény alá tartozó vállalkozásától osztalékot kap, akkor azt kiva adóalap-csökkentőként kell elszámolnia? 2. Ha egy kivás cég Tao alá tartozó vállalkozásának osztalék fizet, akkor azt kiva adóalap-növelőként kell elszámolnia? 3. Ha egy cég egy másik cégnek végleges pénzeszközt ad át, akkor keletkezik-e a nyújtó vagy a kapó cégnek bármilyen adófizetési kötelezettsége, és ha igen, akkor milyen jogcímen? Kérem, írja meg az alábbi relációk vonatkozásában van-e eltérés az adófizetési kötelezettségekben? Egy kivás cég adhat-e taós cégnek Tao törvény szerinti nyilatkozatot, hogy a végleges pénzeszköz átadás vállalkozás érdekében elismert ráfordításnak minősüljön a taós cégnél? Fordított helyzetben hogyan kell eljárni? a) Kivás cég ad kivás cégnek, b) Kivás cég ad taós cégnek, c) Taós cég ad kivás cégnek, d) Taós cég ad taós cégnek. 4. Van-e valamilyen plusz jogszabályi kötelezettség (például 1 évig nem lehet elidegeníteni) azon új beszerzésű tárgyi eszközökre, amelyekre tekintettel a cég csökkentette a kiva alapját? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! "A" Kft.-nél 2018.09.29-én kedvezményezett átalakulás (kiválás) történt. "A" társaságból kivált két tag, és a vagyonát bevitte "B" társaságba. Mindkét társaság folytatja 2018. végéig a tevékenységét. A jogelőd "A" Kft. beruházási hitel és lízing után kamatot fizetett az átalakulásig. (A hitelből vásárolt eszközök az átalakulással átkerültek a "B" társaságba.) "A" Kft. év végi társaságiadó-bevallásában érvényesíthető-e a megfizetett kamat utáni adókedvezmény? Év végén "B" Kft.-nél vannak az eszközök, de a kamatot nem ő fizette, így véleményem szerint "B" Kft. nem veheti figyelembe. Tájékoztatásukat előre is köszönöm. Négy Szakág Kft.

    Cikk

    Globálisan közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben az adópolitikával foglalkozó vezető független non-profit szervezet, a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzése szerint. Az adónem átlagosan Európában a legalacsonyabb, Magyarország a 9 százalékos kulccsal az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben – közölte az EY.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel kapcsolatban kérném segítségüket. Egy 7 éve nem működő bt. 2018 áprilisában egyszerűsített végelszámolást kezdeményezett, melyet – az okát nem tudom – nem fejeztek be a törvényi előírásoknak megfelelően, így 2019 februárjában be lett jelentve, hogy a normál végelszámolás szerint szűnik meg. A végelszámolás előtti beszámoló nem lett elkészítve és közzétéve, amit – mivel megkaptam a munkát – most fogok megtenni. Ez után rövid időn belül szeretnénk a végelszámolást lezárni. Ennek egy akadálya van a bennlévő tagi kölcsön. Ezen kölcsön már régen elévült, így azt ki kell vezetnem elévült kötelezettségként, ami után meg kell fizetni a társasági adót. Hogy ezt megfizesse, újabb kölcsönt kell nyújtania a bt.-nek. Hogy ezt is ki tudjam vezetni mi a teendőm? Hogyan tudom bevallani és megfizettetni az illetéket – úgy tudom, csak azt kell megfizetnie. Illetve utána van-e bármely akadálya a lezárásnak? Köszönöm válaszuk. Tisztelettel: Renáta

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy az egyesülés tagjai által fizetett, társasági szerződésben rögzített tagdíjat árbevételnek vagy egyéb bevételnek kell könyvelni? Ha csak a tagdíjból van bevétele társasági adót, iparűzési adót kell-e neki fizetni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kábeltévé-szolgáltató kivezeti egyéb ráfordításként a magánszemélyek követeléseit, amit nem fizettek ki, ezek egyenként nem haladják meg a 100 ezer forintot. Társaságiadóalap-növelő lesz? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A következőkben szeretném a segítségüket kérni. Egy zártkörű részvénytársaság (zrt.) évek óta veszteséges, a saját tőkéje csak a tagi pótbefizetéseknek köszönhetően tartja a kötelező szintet. 1. A zrt.-ben kisebbségi – 25% vagy az alatti – tulajdonrésszel rendelkező tulajdonos értékvesztést szeretne képezni a részvények után (illetve kft. esetében az üzletrész után). A képzett értékvesztéssel mindenképp meg kell növelni a taoalapot? 2. A zrt. közgyűlése minden évben úgy határozott, hogy a a társaság hosszú távú veszteséges működését tagi kölcsönökkel finanszírozzák. A kisebbségi tulajdonos(ok) képezhetnek-e az általuk adott tagi kölcsön után értékvesztést? Az adott tagi kölcsön után képzett értékvesztéssel meg kell növelni a társasági adó alapját? 3. Képezhető értékvesztés a tagi pótbefizetések után? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor

    Kérdés

    A következő témában szeretnénk segítséget kérni. 2018. évben több 2014. év előtt beszerzett tárgyi eszköz selejtezésére került sor társaságunknál, melyekre terven felüli értékcsökkenést számoltunk el, amely társaságiadóalap-növelő tétel a társaságiadó-törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Most vettük észre, hogy az előző főkönyvelő nem élt a társaságiadó-törvény által adott lehetőséggel. A társaságiadó-alapot a 2014. év előtti években nem a társaságiadó-törvény szerinti értékcsökkenéssel csökkentette, hanem a számviteli törvény szerint elszámolhatóval. Ezáltal a társaságiadó-törvény szerinti magasabb összegben elszámolható értékcsökkenés társaságiadóalap-csökkentő hatását nem vette figyelembe. A fentiek figyelembevételével kérdésünk az lenne, hogy a 2018. évi társaságiadó-alap meghatározásakor növelő tételként kell-e szerepeltetnünk ezen eszközök terven felüli értékcsökkenését, ha a 2014. év előtti években nem éltünk a csökkentés lehetőségével? Abban az esetben, ha ez nem növelő tétel, akkor milyen dokumentummal tudjuk ezt alátámasztani?

    Kérdés

    Vannak olyan hitelkonstrukciók, amelyek kamattámogatást nyújtanak. Ezekben az esetekben a finanszírozó pénzintézet egy igazolást ad ki; „Igazolás megítélt állami támogatásról” címmel. Az igazolás lábjegyzetében hivatkozik a 37/2011. kormányrendeletre, és felhívja a figyelmet arra, hogy az igazolást a kiállítástól számított 10 évig meg kell őrizni. Bármilyen jövőbeni támogatás megítélésekor a támogatásnyújtó részére be kell mutatni. Ez a támogatás csekély összegű támogatásnak minősül és a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján – Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeget. Ennek ellenőrzésére szolgál a társaságiadó-bevallásban adott információ, amely a kapott igazolás alapján tartalmazza az odaítélés időpontját és a kapott kedvezmény bruttó támogatástartalmát. Tényleges pénzmozgás nem történik. A kamatkedvezmény összege után kell-e társasági adót fizetni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozásnál, ha 2017-ben alakult, és abban az évben veszteséges lett, akkor 2018-ban még nem kell számolni elvárt adóalapot (a 1853-as bevallás kitöltésekor a nyilatkozatból ez egyértelműen kiolvasható). A társasági adózáról szóló törvényben számomra ez nincs egyértelműen megfogalmazva. Az első üzleti éve 2017.05.03-12.31. közötti, és tartalmazza az előtársasági időszakot. A 2018. éve is veszteséges. Mentesül még a jövedelem (nyereség) minimum számításától a második üzleti évre is? Köszönettel.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Üzletrész értékesítése

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Kft. által készpénzben adott támogatás önkormányzati rendezvényre

    Pölöskei Pálné

    adószakértő

    Betegszabadság

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media