További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Adó mindenhol: ennyi teher nyomja a lakosság és a vállalkozások vállát

  • adozona.hu

Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.

Más kérdés, hogy – miként azt a jövedéki adó esete is mutatja – számos jogszabályban ma már több, egymástól eltérő jellegű adó is felfedezhető. Példa erre a helyi adókról szóló törvény idén január 1-jétől hatályos módosítása, amely az építményadó keretei között bevezette a „plakátadót". A reklámhordozót mint új adótárgyat nevesítik, amelyre az önkormányzatok négyzetméterenként legfeljebb 12 ezer forintos adót kiszabhatnak. Mivel azonban a "plakátadónak" sem a tárgya (ingatlan), sem az alapja (terület) nem tér el jelentősen az építményadóétól, ezért nem tekinthető külön adófajtának.

Miből mennyit?

Áfa: nő a hatékonyság

A bevételi listát továbbra is az áfa vezeti: ebből az adónemből 2017-ben több mint 3500 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az előző évhez képest úgy nőtt 7 százalékkal az áfabevétel, hogy közben folyamatosan bővül a kedvezményes termékek, szolgáltatások listája. Míg ennek részben oka lehet a növekvő fogyasztás és a némiképp emelkedő infláció is, legalább ilyen fontos tényező a hatékonyabb beszedés. Az online számlázás évközi bevezetése újabb lökést adhat az áfabevételek növekedésének.

Tao: kicsi a bors, de erős

2017-től a korábbi 10, illetve 19 százalékos sávos mértékről mindössze 9 százalékosra csökkent a társasági adó mértéke. Mindeközben az abból származó bevétel (kb. 625 milliárd forint) az előző évihez képest relatíve kismértékben, 8,5 százalékkal csökkent, és messze fölötte van a 2015-ös bevételi adatoknak. Ránézésre tehát a kevesebb lehet több is. Ugyanakkor a 2018-as, 40 százalékkal alacsonyabb bevételi előirányzat (kb. 363 milliárd forint) azt jelzi, hogy az időszakos, vélhetően a növekedési adóhitelből származó tételek jelentősebben torzítják az adatokat.

Eva, kata, kiva: átrendeződés folyamatban

A kisadókat áttekintve szembetűnő, hogy tavaly először több bevétel (kb. 98 milliárd forint) származott katából,mint evából (kb. 64 milliárd forint), miközben a kivából származó bevételek (kb. 22 milliárd forint) a megelőző évhez képest 65 százalékkal nőttek.

Úgy tűnik, hogy az adókormányzat intenzív marketingkampánya lassan beérik, és az adózók megértik, megszeretik az új, egyszerűsített adónemeket. Ugyanakkor a 2003-ban bevezetett evából még annak ellenére is jóval több bevétel származik, mint a kivából, hogy kifejezett adómegtakarítás már nemigen érhető el vele a társasági adóhoz képest.

Láthatatlan mikroadók

Az adórendszer értékeléséhez továbbra is érdemes kiemelten figyelni a kisadók vagy akár az értelmezhetetlenül kevés bevételt hozó adók sorsát. Ebben a körben nincs változás, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj a 2017. év előzetes adatai alapján is hozta a negatív rekordot: ezúttal 29 millió forint bevételt termelt egy év alatt.

Hova tovább?

A jövő akár izgalmasan is alakulhat az adófajták szempontjából. A választásra készülő egyes pártok ugyanis az adófajták csökkentését tűzték zászlajukra; miközben programjaikban legalább 9 új adónem ötlete is felmerül. Így nem kizárt, hogy jövőre olyan új adónemekkel találkozhatunk, mint a „spekulációs adó” vagy az „üvegházgázadó”, esetleg a „lakatlansági díj”.

Mi számít adónak?

A magyarországi adófajták számának felméréséhez természetesen nem mindegy, hogy mi minősül adónak. A mindennapi tapasztalat, továbbá az adózási elmélet egyaránt egyértelműsítik, hogy nem minden, az állam irányában fennálló fizetési kötelezettség tekinthető adónak.

Egyrészt vannak olyan befizetési kötelezettségek, amelyek közvetlenül meghatározott szolgáltatásokra vagy előnyökre jogosítanak – ezek nem adók. Így például eljárási díj nem minősülhet adónak, miként például az autópálya-használati díj sem.

Ugyanígy a klasszikus társadalombiztosítási járulékok sem adók, mert azok tipikusan maximáltak, vagyis mértékük elvben igazodik az értük kapott szolgáltatáshoz. Más kérdés, hogy ma Magyarországon a tb-járulékok már nem így működnek, így ezeket – egy kivételével – adónak tekintettük.

A bírságok, pótdíjak és egyéb szankciók sem minősülhetnek adónak, bármennyire is ilyen érzése van az egyszeri befizetőnek.

Másik oldalról ugyanakkor adónak tekinthetők bizonyos befizetések, amelyeket ugyan nem közvetlenül az államnak kell leróni, de mégis államilag kikényszerített olyan befizetésekről van szó, amelyek ellenszolgáltatásra nem jogosítanak. Tipikus példája ennek a kötelező kamarai regisztrációs díj.

Adónemek 2018

A forgalmazó és a befektetési alap különadója

Kisvállalati adó

A magánszemély egyes jövedelmeinek különadója

Környezetterhelési díj

Általános forgalmi adó

Környezetvédelmi termékdíj

Baleseti adó

Közművezetékek adója

Bányajáradék

Kulturális adó

Biztosítási adó

Magánszemélyek kommunális adója

Cégautóadó

Munkaerőpiaci járulék

Ebrendészeti hozzájárulás

Népegészségügyi termékadó

Egészségügyi hozzájárulás

Nukleáris hozzájárulás

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

Nyugdíjjárulék

Egyszerűsített vállalkozói adó

Pénzbeni egészségbiztosítási járulék

Élelmiszerlánc-felügyeleti díj

Pénzügyi szervezetek különadója

Energiaellátók jövedelemadója

Pénzügyi tranzakciós illeték

Építményadó

Regisztrációs adó

Erdővédelmi járulék

Rehabilitációs hozzájárulás

Földvédelmi járulék

Reklámadó

Gépjárműadó

Szakképzési hozzájárulás

Gyógyszerforgalmazók különadói

Személyi jövedelemadó

Háztartási munka regisztrációs díja

Szerencsejáték-felügyeleti díj

Helyi iparűzési adó

Szociális hozzájárulási adó

Hitelintézetek különadója

Táppénz-hozzájárulás

Hulladéklerakási járulék

Társasági adó

Idegenforgalmi adó

Távközlési adó

Illeték

Telekadó

Innovációs járulék

Települési adó

Játékadó

Természetbeni egészségbiztosítási járulék

Jövedéki adó

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kamarai hozzájárulás

Vám

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Vízkészletjárulék

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Áfatörvény 85. § (1) pont n) alpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Általános forgalmi adó

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Székhely bejelentése

dr. Nagy András Zoltán

ügyvéd

Dr. Nagy András Zoltán Ügyvédi Iroda

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X