Adatszolgáltatási határidő Esemény
Több szempontot kell mérlegelniük a társasági adó alanyainak, amikor eldöntik, hogy élnek-e az adóbevallás elhalasztásának lehetőségével. A szokásos májusi vagy a szeptember végi határidő választása is befolyásolja a közben fizetendő tao-előlegeket.
Tájékoztatót tett közzé honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a számviteli beszámoló és egyes adóbevallások benyújtási határidejének meghosszabbítására vonatkozó tudnivalókról.
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
A május 1-jén hatályba lépett 171/2020. (IV. 30.) kormányrendelet a fejlesztésitartalék-képzésre megengedőbb feltételeket tartalmaz a beruházások ösztönzése érdekében. Cikkünk ezen kormányrendelet rendelkezéseit járja körbe.
Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek, hogy egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításairól. A javaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni. Emellett azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.
Tisztelt Szakértő! Magyarországi illetőségű cég németországi illetőségű cégtől jogdíjat kap. A jogdíj után a német cég levonta a Németországban a jogdíjra vonatkozó adót. Kérdésem, hogy a magyar cégnek a jogdíj után a német vagy a magyar szabályok szerint kell-e a társasági adót megfizetnie? Illetve mentesítéssel vagy beszámítással figyelembe veheti-e a Németországban levont német társasági adót a magyar társasági adó meghatározásakor? Köszönöm a választ.
https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_19_Praxiskozosseg_TAO_kotelezettsege_bdx A VEKOP-7.2.3-17 pályázatra 6 háziorvosból és 1 gyermekorvosból álló konzorcium a pályázó, vannak köztük egyéni vállalkozók, bt.-k és kft.-k. A pályázat költségvetés alapján működik, az abból származó teljes bevétellel el kell számolni, bérekre, járulékokra, eszközbeszerzésre, prevenciós programokra kell felhasználni, nyereség nem keletkezik belőle, osztalék nem fizethető belőle. A könyvelés külön munkaszámra történik, tehát az OEP-es (NEAK) praxistól el lehet különíteni, beszámolási kötelezettségünk van a támogató szerv felé. Ettől függetlenül ez is vállalkozási tevékenységnek számít, figyelembe kell venni a kft. tao-számításánál, vagy figyelmen kívül hagyható, mint a költségvetési szervek esetén?
Halasztható egyes adók megfizetése, továbbá adómérséklés is kérelmezhető – többek között ezekről a kormánydöntésekről számolt be Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
Egy vállalkozás 2007-ben beszerzett autójának bekerülési értéke 7 millió forint volt. Nem tudni, miért, de a társaságiadó-törvény szerint nem számoltak rá el értékcsökkenést. A számviteli törvény szerint a maradványérték 3 millió forint. Az autót most kivonták a forgalomból, roncsterepre került. Mi a helyes elszámolási mód. A számviteli törvény szerinti érték adóalap-növelő tétel (3 millió forint), de az adótörvény szerinti nettó értékkel csökkentheti az adóalapját (7 millió forint)? Ez a csökkentési lehetőség nem évül el? Előre is köszönöm.
A cég végelszámolást indított el és a lekötött tartalékon van összeg, mely pótbefizetésből keletkezett, de ezt a cég nem tudja viszafizetni. Ilyenkor mit kell tenni? Kivezetem és 9-be könyvelem, és ezek után társasági adót kell fizetnie még a cégnek? Válaszát köszönöm szépen!
A közérdekű nyugdíjasszövetkezet 2018. évben alakult, és 2020-ban a végelszámolás mellett döntött. A szövetkezet gazdálkodása eredményét eredménytartalékba helyezte, mely után társasági adót nem fizetett. Kérdésem, hogy a társasági adót a végelszámolás végén, a felosztandó még le nem adózott eredménytartalék után kell-e megfizetni, nyugdíjasszövetkezet által fizetett osztalék címén. Az így leadózott vagyont a szövetkezet tagjai között feloszthatja-e vagyoni hozzájárulásuk arányában a szövetkezet? Köszönettel: Csordásné F. Edit
Tisztelt Szakértő! Egyéb szervezetek, ezen belül lakásszövetkezetek beszámolójának közzétételével kapcsolatban lenne néhány kérdésem. A pillanatnyi helyzetben közgyűlés összehívására nincs lehetőség. A Lakásszövetkezeti törvény egyértelműen kimondja, hogy éves gazdasági beszámoló és költségvetés ügyében nem lehet írásban szavazni. 1. A vis maior helyzetre tekintettel lehet ezen rendelkezés ellenére írásban szavazni, ha az alapszabály nem tartalmaz erre vonatkozó tiltást? 2. A beszámolót elfogadó közgyűlés nélkül be lehet-e nyújtani az adóhatóságnak a társasági adó, az iparűzési adó bevallását, közzé lehet-e tenni a beszámolót? Adhat-e a bevallások benyújtására, a beszámoló közzétételére utasítást a könyvelőnek a lakásszövetkezet vezetősége? Az Adózóna rendelkezik-e a kérdéskörrel kapcsolatban valamilyen információval, hogy a Kormány milyen módon rendezné a helyzetet? Segítségüket előre is köszönöm! Bné Piros
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől