Tisztelt Szakértő! Egy társaság idegenforgalmi adó hatálya alá eső tevékenységet végez, de elmulasztotta az beszedni a vendégektől az idegenforgalmi adót. A törvény azt mondja, hogy ha nem szedte be, akkor is be kell fizetni, most ezt fogja tenni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás érvényesíthető-e a társaságiadó-alapnál, nem kell-e vele adóalapot emelni (mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, mivel nem szedték be az adót)? Köszönettel: Nagy Monika
Tisztelt Szakértő! Telekommunikációs eszközök és tartozékok kereskedelmével foglalkozó társaság új üzletberendezést, információs pultot, szekrényt és vitrint vásárol az árukészlet kiállítására és tárolására. Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el a társasági adó elszámolása során, ha az eszközöket a műszaki berendezések között aktiváljuk és beruházási kedvezményt veszünk igénybe? (A társaság tulajdonosa magánszemély.) Köszönettel: Szombati Imréné
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Tisztelt Adózóna! Szeretném a segítségüket kérni az alábbiakban. Egy induló kft. Ausztriában infomatikai rendszer telepítésére kapott felkérést, ez a munka valószínűleg 2019 decemberéig tart. Helyes-e, hogy az osztrák cég a kft. számlájából 20 százalék forrásadót akar levonni az ottani társasági adóra? Mi úgy érezzük, hogy ez kettős adózást okozna. Szeretnénk megkérdezni, hogy a magyar adóhatóság ezt a forrásadót, ha kapunk kint igazolást a befizetésről, elfogadja-e, és ez a kinti befizetés levonható-e a magyarországi társasági adóból? Egyszemélyes kft.-ről van szó és a tulajdonos dolgozna ezen a projekten ott az osztrák cég telephelyén. Könyvelésileg hogy lehet kezelni ezt a 20 százalékot, ha a vevő számla 100 egységben lesz lekönyvelve havonta és a kiegyenlités csak 80 egység lenne? Köszönöm szépen, ha segítenek .
Tisztelt Szakértő! 2018. évre vonatkozó társasági adó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos kérdésem van. 2018. októberi, 2019. januári és 2019 áprilisi előírt és megfizetett adóelőlegek közül melyikek vonhatóak le a 2019. május 31-éig fizetendő társasági adóból? Válaszát előre is köszönöm!
„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Követelésünk 2018-ban elévült, 100%-os értékvesztést számoltunk el rá a korábbi években az adóalap növelése mellett. 2015-17. között a követelés 20%-ával (összesen 60%-kal) csökkentettük az adóalapot. 2018-ban kivezetem a követelést (vevő, vevők értékvesztése), ezzel a könyvekben megszűnik mind a követelés, mind az elszámolt értékvesztés. Hogyan módosul az adóalap? Tekintettel arra, hogy az elévült követelés társaságiadóalap-növelést eredményez, a korábban elszámolt (60%) adóalap-csökkentést most növelő tényezőként kell beállítanom?
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a 2018. évi társasági adóról, az energiaellátók jövedelemadójáról, a hitelintézetek különadójáról, az innovációs járulékról, illetve a szakképzési hozzájárulásról szóló 1829-es bevallás és 18-A adatszolgáltatási nyomtatvány tervezetét.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni, hogy ha egy társaság több éven keresztül tulajdonolja a bejelentett immateriális jószágot, akkor annak évenkénti értékcsökkenése társasági adó szempontjából adóalap-növelő és -csökkentő tételként is szerepelhet-e, vagy csak adóalap-növelőként? Vagyis társasági adó szempontjából a bejelentés miatt az értékcsökkenést másképpen kell-e kezelni, mint egy nem bejelentett immateriális jószág esetében? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérjük, tüntesse fel, hogy a Lehet csoportosulni a társasági adóban című cikkben (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Lehet_csoportosulni_a_tarsasagi_adoban_Itt__TCZIAQ) a kivétel értelmezése melyik jogszabályhelyből adódik: "A csoportos adóalanyiság legnagyobb előnye, hogy az adócsoport fennállásának ideje alatt a csoporttagok közötti ügyletekre nem kell alkalmazni a transzferárszabályokat és a dokumentációs kötelezettséget sem, kivéve, ha az ügylet a csoporttagságot megelőzően jött létre". Az én értelmezésemben minden ügyletnél (akár a 2019.01.01. előtt megkötöttre is) mentesül a csoporttag a transzferárszabályok és a dokumentációkészítési kötelezettség alól. Kérem, ezt vitassuk meg! Köszönettel: Gál Szilvia
A parlament 123 igen, 10 nem szavazattal elfogadta az államháztartásról szóló törvény és egyéb törvények (benne a társasági adóról és az ekhóról szóló törvény) módosítását.
Azon adóalanyoknak, amelyek üzleti éve a naptári évvel megegyezik, a korábban megfizetett társasági adó, egyszerűsített vállalkozói adó, energiaellátók jövedelemadója, innovációs járulék és reklámadó előlegeket 2018. december 20. napjáig az adóévben várható fizetendő adó összegére ki kell egészíteniük – figyelmeztet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Kft.-t szeretnénk megszüntetni végelszámolással, a jegyzett tőke és az eredménytartalék összegét gyakorlatilag fedezi a pénztárban lévő pénzösszeg. De év végére kb. 500 ezer forint társaságiadó- és helyiadó-túlfizetése lesz. Ha január 1. napjától elindítjuk a végelszámolást, mikor igényelhetjük vissza ezen összegeket?
Tisztelt Szakértő! Romániai cégtől kamatot kap egy magyar kft. Romániában a cégnek le kell vonni a forrásadót, gyakorlatilag a magyar cég adózott jövedelmet kap. Magyarországon ez újra adózik társasági adóban? A levont forrásadó figyelembe vehető-e a magyar adózáskor, hogyan?
Tisztelt Szakértő! A 2017. évre látványcsapatsport-támogatásról (266 ezer forint) rendelkezett a bt. a feltöltés alkalmával! Ezzel kapcsolatban a NAV-folyószámlán a 2018. évben kötelezettség oldalon negatív előjellel megjelent két tétel 01.09-én 266 ezer forint tao fa. fedezett ellentét és 07.02.-én jóváírás adóelőleg/kiegészítés 17 ezer forint jogcímen. Ezen összegek mennyiben befolyásolják a cég feltöltését? Mennyi lesz a feltöltési kötelezettségem, ha a negyedik negyedév előlege összesen 900 ezer forint, és egymillió forintra (szintre) kell feltölteni? Eredetileg csak 100 ezer forint lenne a feltöltés összege. De a már említett 266 ezer forint + 17 ezer forint mínusz előjelét is figyelembe kell venni, és így már 100+266+17 = 383 ezer forint lesz a decemeber 20-ai feltöltési kötelezettségem? Vagy csak az eredeti 100 ezer forint? A NAV call-centerén nem tudtak információt adni, és a NAV ügyfélszolgálatán a hölgy igencsak tanácstalan volt a fentiekben felvázoltakkal kapcsolatban :-( Előre is köszönöm a segítségét! Üdv. Cs
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték