1312 találat a(z) társasági adó cimkére
Kedvezménykupon adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Horgászcikkboltunkban – a vásárlás értékétől függően – kedvezménykupont adunk vevőinknek, melyet éttermünkben érvényesíthetnek. A lehetőséget a helyszínen és a honlapunkon tesszük közzé. A cél éttermünk megismertetése és a forgalomgenerálás. Az szja-törvény 8.14. pontja és az áfatörvény 71. § (2) bekezdése szerinti üzletpolitikai célú árengedmény kritériumainak a rendszer véleményünk szerint megfelel. Kérdésem, hogy a társasági adóban keletkeztet-e adókötelezettséget, akár korrekciós tétel formájában? Köszönettel:
Elengedett kötelezettség
Kérdés
Ha a NAV-nál fennálló tartozást a NAV elévülés miatt törli egy egyébként nem működő cégnél, akkor az egyéb bevételbe könyvelem. És ezáltal társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik?
Adóhiány, határozat
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2013-ban kezdődött egy NAV áfaellenőrzés, mely a 2013. 01–03. hónapra vonatkozott. 2016-ban hozott határozat alapján, egy szállítónk számláit nem fogadta el a NAV és a hozzátartozó álta visszaigényelt áfát adóhiányként állapította meg. Ugyanakkor a gazdasági esemény bevétel részét, a külföldi vevőt elfogadta az ellenőrzés során. A határozat kötelezte a céget az adóhiány könyvelésére. A bejövő számlánk belföldi volt, a kimenő számlánk pedig áfamentes közösségi értékesítés. A kérdéseim a következők: 1. Könyveléstechnikailag mi a teendőnk az el nem fogadott számlákkal? 2. Amennyiben a számlákat kiemeljük a könyvelésből, rendezetlen pénzügyi helyzet áll fenn, a szállító részére átutalt összegek miatt. Mi a teendő ilyen esetben? 3. A határozat alapján a társasági adót és iparűzési adót is önellenőriznünk kellene? 4. A NAV elfogadta a kimenő számlát jogosnak áruféleség, darabszám mélységig, hogyan magyarázom azt, hogy áru ugyan bizonyítottan kiment, de ha a vitatott számlákat kiveszem, nincsen készletem a kiszállításhoz. Mi legyen a bevétellel, s az érte kapott pénzeszközzel? 5. A társasági adó és az iparűzési adó önrevíziója esetén ebben az esetben csak az ELÁBÉ-t kellene csökkentenünk vagy a hozzá kapcsolódó bevételt is? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Géczi Sándorné
Pontbeváltás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Üzemanyagkúton működő shopunkban az összegyűjtött pontokat le lehet vásárolni. A beváltás mértéke: minden egyes pont 1 forintot ér. A pontokat más helyen történő vásárlás után is lehet érvényesíteni az üzletünkben, és fordítva is, a nálunk vásárolt termékek után adott pontot más helyen is fel lehet használni. Előfordul, hogy az adott termék vásárlásával gyűjtött pontot azonnal felhasználják, de általában ez egy későbbi időpontban történik. Pénztárgépet használunk, a ponttal fizetett termék vásárlása is beütjük, tehát egyszer megtörténik a termék áfaügyi elszámolása, megjelenik a napi bevételek között. Az lenne a kérdésünk, hogy a ponttal fizetett termékeknek mi a helyes számviteli, adóügyi elszámolása? Addig világos, hogy mint árbevételként és fizetendő áfaként könyvelni kell a napi pénztárgépbevétel alapján, de mivel ellenértéket pénzügyileg nem kapunk, így ezt a követelést rendezni kell a könyvelésben. Ennek rendezésére várnám válaszát, hogy erre milyen számviteli és adóügyi lehetőségek vannak, és ezeknek a könyvelési lépéseit is tudni szeretnénk. Kérem, mutassa be az ezzel kapcsolatos esetleges társaságiadó-, áfaügyi, egyéb adóügyi hatásokat, módosító tételeket is.
EU-n belüli alvállalkozás
Kérdés
Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épületfelújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni?
Társaságiadó-kedvezmény
Kérdés
Tisztelt szakértő! Igénybe vehető-e személygépjármű-vásárláshoz felvett hitel kamata után is a Tao tv. 22/A § adókedvezménye? Nem csak a Tao tv., hanem az általános csoportmentességi rendelet vagy a de minimis rendelet, esetlegesen más alkalmazandó jogszabály tükrében is? Válaszát köszönöm!
Költségelszámolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től egy kft. tagja társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből. Kft.-n kívül biztosítási jogviszonya nincs. Kérdések: 1. A nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? 2. Egyéb ráfordításként kell-e kezelni a levonásra kerülő járulékokat, és így ezzel növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 3. A kft. a járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett? Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek? Köszönettel: Taxtika Audit Kft
Átalakulás elértéktelenedett üzletrésszel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy negatív saját tőkével rendelkező gazdasági társaság beolvad egy másik gazdasági társaságba, amelynek során a tőkeelemek rendezésével biztosítható, hogy a jogutód társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív, jegyzett tőkéje megfelel a Ptk. előírásainak. A beolvadó társaság egyik tulajdonosa (szintén társaság) a jogutód társaságban nem kíván részt venni. Részére vagyonkiadás nem történik, mivel a beolvadó társaság saját tőkéje negatív, ezért nála a számviteli elszámolás eredményeként a részesedés kivezetésekor a ráfordítások között fog megjelenni a jogelődben lévő részesedésének teljes könyv szerinti értéke. (Értékvesztést korábban nem számolt el erre a tulajdonosi részesedésre.) Kérdésem, hogy az így elszámolt ráfordítással meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Értékcsökkenés téves elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy teherautóra a társasági és a számviteli törvény szerint is 20 százalékos értékcsökkenés került megállapításra, valamint maradványérték is meghatározásra került akkor, ha tévesen több értékcsökkenés lett elszámolva, mint a maradványérték, akkor társaságiadó-önellenőrzést kell elvégezni Ön szerint? A számviteli és az adótörvény szerint ugyanannyi volt az értékcsökkenés minden évben.
Közvetített szolgáltatás iparűzési adónál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Közösségi ügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét a következő ügy kapcsán. Cégünk bérmunkával bízott meg egy angol vállalkozást, amelynek rendelkezésére is bocsátotta az alkatrészek előállításához szükséges berendezéseket. Évekig dolgozott a gépeinkkel saját alapanyagból, és a megrendelt árut hiánytalanul el is készítette. Egy napon azonban nem érkezett meg a megrendelt áru, és kiderült, hogy az angol vállalkozás ellen felszámolás indult. Cégünk kérte, hogy az átadott gépeket, eszközöket juttassák vissza Magyarországra, de ekkor a felszámoló közölte, hogy ki nem fizetett számlák vannak, és csak a tételek rendezése után tudják átadni a gépeket. Kiállítottak számlát termékértékesítésről, de teljesítés nincs mögötte. Elutaltuk az összeget, és a gépeket át tudtuk venni a felszámolótól. Kérdésem az lenne, hogy ezt a számlát, amit kaptunk hogyan kezeljem, hiszen nem történt termékértékesítés, nincs teljesítés mögötte. Kell-e jelentenem a közösségi beszerzést? Kell-e áfát fizetni? Első körben azt gondolnám, hogy a kapott számlát előlegként kezelem, hiszen nem történt árumozgás. Majd kérem a felszámolót, a követelésünk kapcsán nyilatkozzon, hogy behajthatatlan követelésként le tudjam írni a társasági adóban. Önök szerint megfelelő ez az eljárás? Ha a felszámoló nem ad igazolást, hogyan tudom a számlát kezelni? Áfában van megoldás a közösségi beszerzés előlegeként? A társasági adót és az áfát hogyan érintheti ez az ügylet? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Szabó Anita
Temetési költség átvállalása
Kérdés
Tisztelt Ügyintéző! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy cég nyugdíjas munkavállalója elhalálozott, és a cég a teljes temetési költséget átvállalja. Milyen adóvonzata van ennek személyi jövedelemadóban és társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Köszönettel: Tóth Mária
Bt. indításával kapcsolatos információ
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
Műemlékvédelem alatt álló épület – Tao 2017
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy a tao-törvény 2017. 01. 01-től az alábbi adózás előtti csökkentő tételt teszi lehetővé: műemlék, helyi egyedi védelem alatt álló épület karbantartására fordított összeg – azon kívül, hogy elismert költségként elszámolom a felmerülés évében – a tao-bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel is lesz? Fenti épület felújítására fordított összeg kétszerese – azon kívül, hogy értékcsökkenést számolok el – a tao-bevallásomban adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz? A kedvezmény jogosultja pedig az az adózó, akinek az épület a tulajdonában áll, bérli, lízingeli, vagy koncessziós szerződés alapján használja/hasznosítja? Jól értelmezem továbbá azt, hogy a felújítást finanszírozó adózó kapcsolt vállalkozása az eredeti jogosult által igénybe nem vett, érvényesíthető csökkentő tétel összegét a saját tao-bevallásában figyelembe veheti, az eredeti jogosult által kiadott igazolás/nyilatkozat alapján? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Zsuzsa
Társasági adó szerinti jogdíj
Kérdés
Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
