1312 találat a(z) társasági adó cimkére
Szeretetvendégség Kérdés
Cégünk, amely vendéglátással foglalkozik, az adventi ünnepség alatt, amit az önkormányzat rendez egy városnak, szeretetvendégséget ajánlott fel. Meleg ételt és italt oszt a város lakóinak. Az önkormányzattal nincs szerződése. Önállóan ajánlotta fel. Bevétele nem keletkezik belőle, de költsége igen. Kérdésem, hogy ez társasági adónál adóalap-növelő lesz-e, valamint az szja-nál és az ehónál keletkezik-e fizetendő adó? Válaszát előre is köszönöm!
Műemlékfelújítás Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2017. január 1-jétől lehetőség lesz a műemlékvédelem alatt álló épület felújítására fordított összeg kétszeresével csökkenteni az adózás előtti nyereség összegét. A felújításra fordított összeg ezen felül költségként elszámolható. A felújításhoz kapcsolt fél, hitelintézet, gyakorlatilag bárki nyújthat pénzügyi forrást. A kedvezményezett, ha nem tudja a kedvezményt igénybe venni, igazolást állíthat ki a pénzügyi forrást nyújtónak, aki az igénybe nem vett kedvezményt a saját bevallásában tudja érvényesíteni. Kérdéseim a technikai megvalósulára irányulnak. 1. Ha kapcsolt fél biztosít pénzügyi forrást, azt kölcsönként adja, vagy végleges pénzeszközátadás lesz? Ez esetben társaságiadó-növelő tétel lesz, mint minden más pénzeszközátadás? Vagy úgy kell kezelni, mint például a látványcsapatsport-támogatást, és nem kell az adóalap-korrekció? 2. Ha nincs összegben elszámolási korlátozás (pozitív nyereség 50 százaléka, mint a karbantartásnál), akkor az adózás előtti eredményem negatívba fordulása esetén lehetőségem lesz az elhatárolt veszteséget továbbvinni, felhasználni a következő években (természetesen a korlátozás figyelembe vételével)? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel.
Kiva vagy tao – melyik a jobb választás a törvényváltozások után? Cikk
A társasági adó kulcs egységesen 9 százalékos lesz, kisvállalati adó (kiva) kulcsa pedig a jelenlegi 16-ról 14 százalékra csökken jövőre a héten benyújtott legújabb adótörvény-módosítási csomag részeként. A nyáron elfogadott módosító csomag jelentősen átalakította az adóalap-meghatározás módját. A törvénymódosítások hatását elemzi blogbejegyzésében Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere.
Ügyvédi iroda megszűnése Kérdés
Evás (kettős könyvvezetésű) ügyvédi iroda 2016. 12. 01-én elhatározza, hogy tevékenységét jogutód nélkül megszünteti. Tevékenységét az iroda törlését követően egyéni ügyvédként kívánja folytatni. A tevékenység megszüntetésével kapcsolatban az alábbi kérdéseim vannak: – Milyen bevallásokat és milyen határidővel kell leadni? – Átkerül-e az iroda az elhatározás után a tao hatálya alá?
Itt a legújabb adócsomag! Csökken a szocho, az eho, a tánya Cikk
Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a legfrissebb adócsomagot a parlamentnek. A törvénymódosítás fő eleme, hogy minden vállalkozás esetében 9 százalékra csökken a társasági adó kulcsa. Ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozók által fizetendő személyi jövedelemadó mértéke is egységesen 9 százalék lesz. A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 27-ről 22 százalékra csökken, változnak a szochokedvezmények szabályai, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra mérséklődik. Csökken a kiva mértéke, nő a katások ellátási alapja.
Kiva – tagi kölcsön Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!
Támogatás társasági adó terhére Kérdés
Ügyfelünk nagyösszegű támogatást nyújt mind a társaságiadó-előleg, a társaságiadó-feltöltés és a társasági adó terhére látványcsapatsport és előadóművészet javára. A támogatásokat a NAV átutalta, a társasági adó előírási és befizetési oldalát az összegekkel csökkentette. Hogyan kell könyvelni a fenti támogatásokat? Tisztelettel.
Áfa-önellenőrzés korábbi évekre, és annak hatása a mérlegre Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét. Egy cégnél az adóhatóság több évre visszamenőlegesen áfaellenőrzést végzett. A számlák nagy részénél nem engedélyezte az áfa levonását, mert a cégnek akkoriban ingatlan értékesítéséből volt csak bevétele. Összesen 500 ezer forint áfát nem engedtek levonni és visszaigényelni. Új, módosított áfaanalitikát is kértek, amin a tételek már jól, bruttó összeggel áfa nélkül szerepelnek. Mivel ezt csak az adott években tudtam megmódosítani, és ami így az adott évi könyvelést és főkönyvet is megmódosította - nem is tudom, hogy ez így szabályos volt-e - gondolom, hogy ezek a alapján a 29-es társaságiadó-bevallást önellenőríznem kell. Nem tudom, hogy helyesen jártam-e el? Úgy tudom, hogy a korábbi évekre vonatkozó feltárt nem jelentős hibát a feltárás évének az eredménykimutatásában kellene kimutatni. De itt már a korábbi években módosítva lettek (ami szerintem így nem helyes). A hibahatás évekre lebontva nem jelentős. Kérném, hogy segítsenek, hogy hogyan tudom a számviteli törvénynek megfelelve ezt rendezni. Köszönöm előre is a választ.
Kölcsön elengedése Kérdés
Egy kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradó kölcsön összegét a munkáltató elengedi a munkavállalóval szemben. A könyvekben a 19-es főkönyvi számlán tartották nyilván a fennálló tartozást. Az elengedett követelést az egyéb ráfordítással szemben vezetem ki (T86 - K19)? Továbbá érdeklődnék, hogy a taotörvény szerint a magánszemély javára történt elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így taofizetési kötelezettség nincs utána?
Műemlék-felújítás, társaságiadó-kedvezmény Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Két magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő műemlék családi ház felújítása után igénybe vehető-e a 2017-től érvényesíthető társaságiadóalap-kedvezmény? 2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. A kft., amely a felújítást végezné, szintén ugyanezen két magánszemély tulajdonában áll, az épület nem a kft. tulajdona, nem szerepel a társaság tárgyi eszközei között, tehát ilyen módon nem alkalmazható rá a taotörvény 7. § ty) pontja. Ennek ellenére adózási cikkekben olvastam, hogy ebben az esetben is érvényesíthető a társaságnál a kedvezmény, és az ezáltal jövedelemhez jutó magánszemélynek az szja-törvény szerint nem kell adót fizetnie. Terheli-e az ügylet által bármelyik felet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel!
Végelszámolás – elengedett kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Végszámolás befejezéséhez készíteném a záró mérleget. A könyvekben szerepel passzív időbeli elhatárolásként előírt kötelezettség. Határozatom van, hogy nincs kötelezettségem a szerv felé. Ekkor árbevételként lekönyvelem de így pedig társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik. Nincs-e valamilyen mód ezzel a bevétellel szemben értékvesztést elszámolni, vagy valami egyéb megoldás? Pénzeszközöm, sem egyéb eszközöm nincs a társaságiadó-befizetési kötelezettség teljesítésére. Válaszukat előre is köszönöm.
Kártérítés önellenőrzése Kérdés
Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné
Csak a hangulatot vagy a versenyképességet is javítja a társasági adó csökkentése? Cikk
Vonal alatti tétel, csupán közhangulat-javító, főleg a nagyvállalatoknak kedvez, mások szerint javítja a versenyképességet a társasági adó 9 százalékra mérséklése – derül ki többek között az MTI által megkérdezett szakemberek válaszaiból.
Társaságiadó-csökkentés: mit mondanak a vállalkozók a 9 százalékról? Cikk
Pozitív üzenetnek, komoly előre lépésnek értékelték a társasági nyereségadó csökkentésére vonatkozó miniszterelnöki bejelentést vállalkozók érdekképviseleti szervezetek.
9 százalékos lesz a társasági adó 2017-ben Orbán szerint Cikk
Jövőre egy számjegyű, 9 százalékos és arányos lesz a vállalati nyereségadó, ami egyaránt vonatkozik a kis- és középvállalatokra és a nagyvállalatokra – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Budapesten rendezett Regionális Digitális Konferencián.