T. Szakértő! Hogyan értelmezhető az osztalék a kiva-bevallásban, amikor a vállakozás a kivaalanyiság idején nem alanya a társasági és osztalékadónak? Ha kivát, szja-t és ehót is kell fizetni, az sokkal több mint a társasági adó 9 százalékával ugyanaz a nyereség. Köszönettel Jeszenszky Lászlóné
Tisztelt Cím! Cégünknek 20 százalékos üzletrésze volt egy másik kft.-ben (nem volt bejelentett részesedés). Tekintve, hogy soha nem kaptunk belőle osztalékot, még a kötelező törzstőkeemelés előtt úgy döntöttünk, hogy megszabadulunk tőle. 100 ezer forint volt a tartós részesedés könyv szerinti értéke. A piaci értéke nem számottevő. 10 ezer forint névleges összegért adtuk vissza a kft.-nek. Olvasatom szerint ennek a tranzakciónak nincsen adóalap övelési kötelezettsége. Árfolyam-veszteségként könyveltem le a 90 ezer forint különbözetet. Jól értelmeztem a jogszabályokat? Tényleg elismert költségnek ismeri el az állam, és nem kell növelnem ezzel az összeggel a tao-ban az adóalapot? Mert ha 0 forintért adtam volna át, adóalapnövelő lenne, igaz? Várom szíves válaszukat.
Közzétette honlapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a 1729-es bevallás és 1729-A adatszolgáltatás nyomtatvány tervezetét.
A mai napon lejár az adóelőleg-kiegészítésre (úgynevezett feltöltési kötelezettség teljesítésére) rendelkezésre álló határidő, figyelmezteti az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) és a társasági adó alanyait a NAV.
Tisztelt Szakértő: Márkakereskedéstől vásárolt 2017. 10. 11-én a társaság egy tehergépkocsit, a kilométeróra-állás az adásvételi szerződés szerint 5 kilométer. A forgalmi engedély szerint az első üzembe helyezés időpontja 2017.08.30. Minősülhet-e a jármű korábban még használatba nem vett járműnek a társasági adó előírása szerint? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Társasági adó (tao) hatálya alá tartozó kft. szeretne 2018.01.01-től kivára áttérni. Kérdésünk, hogy a taós időszak alatt képzett fejlesztési tartalék – ami a törvény előírásainak megfelelően fel is lett használva – után még meg nem fizetett társasági adót hogyan kell elszámolni, a kiva nem tartalmaz ilyen növelő tételt. A megszűnésről beadandó 1771 bevallásban nem találtunk erre utalást. Válaszát előre is köszönjük.
A középvállalkozás által vásárolt telek értéke után igénybe vehető-e a kis- és középvállalkozások adóalap-kedvezménye?
Korábbi cikkünkben példákkal illusztrálva támasztottuk alá, hogy a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése drágább megoldás, mint a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása. Most összegyűjtöttük, milyen más előnyt kovácsolhat még a munkáltató a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásából.
Tisztelt Szakértő! Egy társaság a 2016. évi társaságiadó-bevallása alapján nem lett volna idén kötelezett társaságiadó-feltöltésre. Önellenőrzés keretében módosította a bevallását még a nyár folyamán, amivel 100 millió forint fölé került az árbevétele. Az adófolyószámla szerint az utolsó előlegét nem decemberre, hanem januárra írták elő. Ezek alapján nem lesz kötelezett társaságiadó-feltöltésre? Köszönöm a segítségét előre is!
Tisztelt Szakértő! A kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya egy munkabalesettel összefüggésben a felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítésére kötelezte társaságunkat. A határozatban szerepel, hogy a munkáltató nem tartotta be a hatályos munkavédelmi előírásokat, és a munka baleset ezért következhetett be. Kérdésem, növelni kell-e a társasági adó alapját a megítélt összeggel és kamataival? Köszönettel: Papp Irén
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezzük-e, hogy a társasági adó hatálya alatt jóváhagyott osztalék kifizetése nem eredményez adóalapnövelő tényezőt, ha a kifizetés már a kiva időszaka alatt történik? Köszönöm: Mikro
Ügyfelem 2018. január 1-jével tér át kivára. A 2017. évi bevallást, mérleget elkészítem, megfizeti a társasági adót. Ezen kivül van-e még valamilyen adó, amit az áttérés kapcsán fizetni kell? Továbbá, ha a kivás időszak alatt osztalékot vesz fel, ugyanúgy meg kell fizetni a 15% szja-t és a 14% ehót? Válaszukat köszönöm.
Bevételi nyilvántartást vezető bt. 2018. január 1-jei eva alóli kilépése esetén a 2017. decemberben kibocsátott számla és a decemberben beérkező szolgáltatásidíj-számla 2018. január 20-áig kerülnek kiegyenlítésre. Kérdésem az, hogy ezen számlák értéke része-e az eva alatt képződő bevételnek, és a költség is 2017-ben elszámoltnak tekintendő? Vagy a pénzforgalmi szemléletnek megfelelően mind a bevétel, mind a költség már a kilépés után a társasági adó szabályai szerint adózik 2018-ban? Mielőbbi válaszukat előre is köszönöm.
"A" társaság folyamatban lévő beruházást apportál "B" társaságba, a könyv szerinti értéknél magasabb összegben fogadják el az apport értékét. Mi a teendő "A" társaság adóalapjának számításánál, mivel nem valósul meg bevételszerzés, csak üzletrészt kap helyette? Véleményem szerint ebből nem lehet adóalap, csak akkor, ha az üzletrészt elidegenítik. Milyen jogszabályi paragrafusokra kell hivatkozni? Hogyan lehetne ez utólag bejelentett részesedés szerzése?
Tisztelt Szakértő! Cégünk januártól szeptemberig a társasági adó alá, októbertől a kiva alá tartozik. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ebben az esetben vizsgálnunk kell-e a tao és az ipa feltöltési kötelezettséget? Ha igen, akkor jelen esetben is december 20-a a határidő? Köszönettel: Jancsó Katalin
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték