1428 találat a(z) társasági adó cimkére

Cikk

Cikkünkben a tárgyi eszközökkel kapcsolatos gazdasági események hatását mutatjuk be a kiva adózás alatt és a társasági adó hatálya alá történő visszatérést követően. Példákkal szemléltetjük a társasági adózás időszakában használatba vett eszközökkel kapcsolatos döntések hatását a kiva alól a tao hatálya alá történő visszatérést követően.

Kérdés

A bt. végelszámolás alatt áll. Tagi kölcsöne 1 965 ezer forint. A 18 százalék ajándékozási illetéket megfizeti, hogy kell eljárni a NAV-nál? Van erre valamilyen nyomtatvány? Az illetéket a NAV határozatban állapítja meg? A tagi kölcsön összegét meg kell növelni a 18 százalék ajándékozási illeték összegével, mivel a cég azt is csak kölcsönből fogja tudni megfizetni, tehát ajándékozásiilleték-köteles lesz az 1 965 ezer forint tagi kölcsön + 353 ezer forint illeték = 2 318 ezer forint, de ebben az esetben megint más lesz az illeték alapján, hogy kell helyesen eljárni a végelszámolásnál, hogy rendeződjön a tagi hitelről történő lemondás és az illeték kifizetése is? A kölcsönről a lemondás egyéb bevételkét lesz lekönyvelve, ami után meg kell fizetni a 9 százalék társasági adót. Végelszámolásnál az előző évi veszteségeket a társaságiadó-alap csökkentésénél hogyan tudja a társaság figyelembe venni? A válaszát előre is köszönöm: Vasóczki Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás 2018. évben jogerősen pert nyert vevőjével szemben, 2011-ben és 2012-ben teljesített szolgáltatásnyújtással kapcsolatosan. A követelés érvényesítéséhez számlákat kell benyújtanunk. A 2011. és 2012. évek adójogilag elévültek. Kérdésünk: a 2011-2012. évi teljesítéssel kapcsolatosan kiállított számlákban kell-e általános forgalmi adót felszámítani, és azt a vevőre áthárítani az adójogi elévülés ismeretében, vagy csak a szolgáltatás nettó értékét követelhetjük? Amennyiben az általános forgalmi adót a számlában át kell hárítani, úgy az adójogi elévülés miatt vállalkozásunknál egyéb bevételként jelentkezik, ami után a tárgyévben társaságiadó-fizetési kötelezettségünk van? Partnerünknél az elévülés miatt vissza nem igényelhető áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni? Választ előre is köszönöm.

Cikk

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Belföldi gazdasági társaságnál új számítógépes rendszer bevezetése van folyamatban. 1.) A projekt bevezetésének minőségbiztosításához kapcsolódóan dolgoznak külső szolgáltatóval, aki tanácsadói munkát végez nekik (tárgyi eszköz esetében „műszaki ellenőr”-nek hívhatnánk őket). Első kérdésünk az lenne, hogy az ő díjuk közvetlenül hozzárendelhető-e az eszközhöz, azaz aktiválhatók-e ezek a díjak? 2.) Felmerülnek közvetlenül a projekthez kapcsolódó belső költségek is. Például vannak a projekt bevezetésén dedikáltan dolgozó kollégák, lesznek betanítási költségek stb. Kérdésünk az, hogy ezeket a költségeket milyen körben, mértékig és milyen dokumentáció alapján lehet aktiválni? 3.) A társasági adóban létezik-e még a saját fejlesztésű szoftverfejlesztéssel kapcsolatos kedvezmény? Ha igen, akkor esetünkben mi lesz a kedvezmény alapja? Köszönettel.

Cikk

Bár a bevallási hajrá és – a naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózók esetében – határidő után vagyunk, hasznos lehet átgondolni, hogy a nagy hajtás közepette helyesen alkalmaztuk-e a társasági adó kedvezményeit. Jobb ugyanis, ha magunk jövünk rá az esetleges hibára, illetve célszerű visszanyúlni az „asztalon hagyott” pénzért – amennyiben arra van lehetőség.

Kérdés

Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?

Kérdés

Kérem szépen segítségét a következő kérdésben. A kft. 2018.01.01-től kivás adóalany lett. Most májusban a 2017. évi társasági adó terhére, a 1729-es bevallásban rendelkezett felajánlásról egyesületnek. Hibaüzenetet kaptunk, miszerint: "A bevallást (kiva) adóalany nem adhatja be (akár a bevallási időszak alatt kivás adóalany, akár a bevallási időszak végét követő 1 napon belül kerül a kiva hatálya alá)! Amennyiben 2018.01.02-től lenne csak kivaalany a kft., akkor megtehette volna a felajánlást? Így nem? Köszönöm segítségét!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Utalvány

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Utalvány

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink