Van-e lekötött-tartalék-képzési kötelezettsége a társasági adó hatálya alá visszatérő volt kivásnak, ha osztalékot fizet, illetve ha nem fizet? Olvasói kérdésre Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A hozzáértő segítségét szeretném kérni az alábbi kérdéseben! Ügyfelem 2019. július 31-éig a kiva adóalanya volt, 2019. augusztus 1-jétől pedig újra társasági adóalany. Az osztalék utáni adót adót kiváltó adó levezetése kapcsán az alábbiakat szeretném kérdezni: - Az osztalék utáni adót kiváltó adóalapot, ha jól értelmezem lekötött tartalékként kell kimutatnom,és a fejlesztési tartalékra vonatkozó szabályokat kell alkalmaznom. Szeretném kérdezni, hogy ezt a 0731-i záróbeszámolómban ki kell mutatnom, elő kell írnom Eredménytartalék-Lekötött tartalék mérlegsorokat érintve? - Miért kell ezt az adóalapot elkülönítenem fejlesztési tartalékként, beruházásra felhasználni, miért nem veheti fel egyből osztalékként? - Az osztalék utáni adót hogyan és mikor írom elő a könyvekben? - A kivás időszak eredménytartalékát és adózott eredményét hogyan tudja felvenni a tulajdonos? Ugyanúgy majd jóvá kell hagynom a tao időszak alatt és az szja-t meg kell fizetnie? - Arra az adóalapra, amelyet az osztalék utáni adó terhelt újra meg kell fizettetni a személyj jövedelemadót? - Van esetleg javaslata arra, hogy a záró kiva bevallásban/beszámolóban hogyan tudom az osztalék utáni adót kiváltó adóalapot csökkenteni? Legyen szíves segíteni abban, hogy ezzel hogy mennyi adót be kell fizetni miért jár jobban a cég/mit vált ki vagy nyer vele? Köszönöm szépen a segítségét! Bakonyi Eszter
Szeretnénk egy kézilabdacsapatot támogatni a társasági adóból, közvetlenül a csapatnak utalnánk át a támogatást, még most, decemberben. Kérdéseim a következők lennének: – Választanom kell-e a társasági adó kiegészítő feltöltést? – A megbecsült társasági adó 70%-áig érvényesíthetem-e a felajánlást? – Milyen teendőim vannak (nyomtatvány kitöltése, szerződéskötés, pénzügyi teljesítés)? Előre is köszönöm.
Bár a társasági adózásban eltörölték az adóelőleg-kiegészítési kötelezettséget, számos társaságnak érdemes lehet mérlegelnie az önkéntes feltöltés lehetőségét – hívja fel a figyelmet a Deloitte.
Kereskedelmi szálláshely-szolgáltató ingyen vagy kedvezményes áron adna ki szobákat rokonoknak, barátoknak, milyen áfa- és társaságiadó-kötelezettsége van az érintett szálláshelyekre vonatkozóan? – kérdezte olvasónk. Dr. Kelemen László adószakértő válaszolt.
Egy mikró vállalkozásnak pár éve van Széchenyi-hitele. Minden évben meg is kapta a Széchenyi-hitel kamatáról a támogatás tartalomról szóló igazolást, amit sajnos a társaságiadó-bevallásba nem állítottunk be és nem csökkentettük vele a cég társasági adóját. Ezt utólag (elévülési időn belül) van lehetőség önellenőrizni és igénybe venni ezt az adókedvezményt? Ha igen, akkor a társaságiadó-bevallásban a 02-01 oldal melyik sorában és oszlopában kell szerepeltetni? A 05-01-es oldalon is be kell írni? Ott is kérdezném melyik sorba? Nagyon köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk a kettős könyvvitel szabályai szerint euróban vezeti könyveit. Az üzleti év időtartama megegyezik a naptári évvel. A mérleg fordulónapja az üzleti év december 31. napja. A számviteli törvény szerint egyszerűsített éves beszámolót készít euróban. Társasági adót fizet. Szeretnénk, ha a vállalkozás kiva-hatálya alá tartozna, 2020. január 1-jétől. Milyen lépéseket kell tennünk? Köszönöm válaszát!
Adózási határidők a NAV tájékoztatása szerint.
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelemnek lejárt követelése van egy magánszemély felé. Ügyfelem próbálta hivatalos úton behajtani a követelését ügyvéd általi fizetési meghagyással, peres eljárással nem járt sikerrel, a bíróság megszüntette az eljárást az "adós aktív védekezése miatt". Annyi van még rögzítve az ügyvédi levélben, hogy ingatlannal, vagyonnal nem rendelkezik, ezért legfeljebb közepes a behajtás esélye, és a végrehajtás költségei nincsenek arányban a várhatóan behajtható összeggel. Leírható-e behajthatatlanként a követelés a fentiek ismeretében? Vagy társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Válaszukat előre is köszönöm. S.M.
Tisztelt Szakértő! Kivából történő kilépés esetén hogyan kell számolni az áttérési különbözetet az alábbi adatok alapján: Kivába belépés napja 2017.01.01 Kivából kilépés napja: 2019.12.31. Társasági adóba belépés napja: 2020.01.01. Ebben az esetben a 2016., a 2017. és a 2018. évi eredménytartalékot kell figyelembe venni az áttérési különbözet számításánál, a 2019. évit már nem, mert az a 2020. évben képez eredménytartalékot? Példa: 2016. évi eredmény (veszteség) -500 000 Ft (2017 évben képez eredménytartalékot) 2017. évi eredmény (nyereség) 65 000 Ft 2018. évi eredmény (nyereség) 2 700 000 Ft 2019. évi eredmény (nyereség) 8 500 000 Ft Áttérési különbözet számítása: -500 000+65 000+2 700 000 Ft = 2 265 000 Ft, melyből a kifizetett osztalékot és a tárgyi eszközök könyv szerinti értékét levonva kell lekötött tartalékot képezni. Ezt a lekötött tartalékot kell a fejlesztési tartalék szabályainak megfelelően 4 éven belül beruházásra felhasználni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor 9 százalékos társasági adót kell fizetni utána, késedelmi pótlék felszámítása nélkül. Melyik évre, évben kell a társasági adót bevallani, megfizetni? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel:
Tisztelt Adószakértő! A végelszámolási időszak több mint 12 hónapja tart. Társaságiadó-bevallást nyújtanék be, de nem találok rá külön nyomtatványt, vagy jelölhetőséget a 71-es vagy a 29-es nyomtatványon. Milyen nyomtatvány alkalmas arra, hogy bevalljam a társasági adót a végelszámolási időszak alatt? Az időszakra a beszámolót már közzétettük. Köszönöm válaszát!
Információs füzetet tett közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a növekedési adóhitel választásáról a 2019. adóévi társaságiadó-kötelezettséggel összefüggően.
Tisztelt Adószakértő! Az alábbi kérdésben kérjük segítségét. Végelszámolunk egy társaságot (a végelszámolás kezdő időpontja július 15.), ami egy „holding volt”. Egy üzletrész volt a birtokában, melyet értékesített (névérték felett), és ezzel nyereséget realizált. Ezen kívül gazdasági tevékenységet nem végzett. A társaság mérlegében az üzletrész-adásvétel után nincs követelés, sem kötelezettség, azonban a pozitív társaságiadó-alap (abból eredően, hogy a halasztott veszteség csak az adóalap 50%-áig vehető figyelembe, végelszámolás esetére sajnos nem találtunk ettől eltérő szabályt) adófizetési kötelezettséget eredményez. Sajnos azonban a társaságnak nincs pénzeszköze, hogy ezt a társaságiadó-kötelezettséget rendezze, azonban, ha kap rá kölcsönt, például a tulajdonostól, akkor kötelezettsége lesz a mérlegben, ami miatt szintén nem tud megszűnni végelszámolással. Milyen megoldás lehetséges ilyen esetben, hogyan tudunk a társaságnak pénzeszközt a rendelkezésére bocsátani úgy, hogy ne legyen kötelezettsége, és végelszámolással meg tudjon szűnni, vagy milyen egyéb megoldás lehet? Gondoltunk tulajdonosi kölcsönre és annak elengedésére, de tudomásunk szerint az további adókötelezettséget eredményez, mert rendkívüli bevétel, mely adóalapot képez. Tőkeemelésre nincs lehetőség. Segítségüket előre is köszönjük! Köszönettel: Molnár Tibor
Kedves Adózóna! 'A' cégből kiválással létrejött 'B' cég, melyben 'A' 100 százalékban tulajdonos. Az lenne a kérdésem, hogy társaságiadóelőleg-bevallást 'B' cégnél a kiválást követő 30 napon belül kell-e beadnom? Ha igen, akkor mi az alapja? Olyan tevékenység miatt történt a kiválás, amiből 'A' cég nem szerzett sosem bevételt. Előre is köszönöm a segítségüket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték