Az 1996. évi LXXXI. törvény 2. paragrafusa felsorolja a tao alanyait, de nem találom a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet a felsorolásban. Nem találom az 5. számú mellékletben sem. Akkor mi a teendő? Kell 1729-es bevallást beadni? Válaszukat várom és köszönöm. Angyal Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérném a segítségét: 2018 januárjában kiszámlázott a cég elmaradt bérleti díjat. A számla kelte 2018.01.31., teljesítés: 2017.01.30. Ez a díj 2016. évre vonatkozik, ugyanis a szerződés szerint a díjat utólag fizetik, évente egyszer, az időszakot követő 30 napon belül. A 2017. évi januári áfát önellenőrizni kell, de mi a helyzet a társasági adóval? Ha a számlát időben kibocsátják, akkor a 2016. évi bevallásban és beszámolóban szerepel, ezért azt is önellenőrizni kell? Vagy mivel 2017-ben számlázták, ebben az évben kell bevallani is és nem kell önellenőrzést benyújtani? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cég képez fejlesztési tartalékot, amit fel is old a következő évben, mert beruházott. Ez után két évig a beruházott eszköz adótörvény szerinti értékcsökkenésével növelte a tao-alapot. Majd a harmadik évben értékesítette ezt a tárgyi eszközt. Ez a képzés évében csökkentette a tao-alapot, a következő években csak a fele összeggel tudta emelni, azaz visszaforgatni az előre hozott értékcsökkenést. Ilyenkor ez befejezettnek tekinthető, és úgymond "megnyerte" a maradék, még el nem számolt taót? Kell az értékesítés évében a tao-bevallásban korrigálni?
Tisztelt Szakértő! Bérbeadással foglalkozó cég társaságiadó-alapját eddig korrigálta az amortizáció adótörvény szerinti (bérbe adott eszközök 30 százaléka), illetve az Sztv. szerinti összegével. Nevezett cég szeretné 2017-től a tao-törvény 1. számú melléklet 5/a pontját alkalmazni, lehetőség szerint 30 százaléknál kisebb százalékot alkalmazna. Kérdésem az, hogyan kell erre átállni, hol találom az erre vonatkozó szabályt? Azon bérbe adott eszközöknél, ahol 2016-ig a 30 százalékos értékcsökkenés volt a tao-törvény szerint elszámolva, 2017-re vonatkozóan is ezt kell alkalmazni, és csak a 2017-ben beszerzett eszközökre lehet alkalmazni ezt a pontot, vagy egyszerűen csak áttérek: 2016-ig 30 százalékot számoltam, 2017-től pedig kevesebbet? Köszönettel: Mónika
Egyik magyar cég egy másik magyar cégbe ingatlant apportált. Az apportáló cégnél egymillió forint nyereség keletkezett az apport miatt. Ez után a nyereség után kell-e az apportáló cégnél társasági adót fizetni?
Tisztelt Adózóna! Ügyfelem taxisként dolgozik. Sajnos több hónapban is előfordult tavaly, hogy a taxaméterbe beütött árbevétel nem egyezett az online pénztárgépbe beütött árbevétellel (általában az előbbiben több szerepelt). Ezt jegyzőkönyveztük, a differenciát pedig utólag mindig beütötte a pénztárgépbe. A problémám a december hónappal van, ugyanis csak februárban derült ki, hogy a december sem stimmel. Ugyanúgy jegyzőkönyveztük, és beütötte az összeget, viszont felmerült egy könyveléstechnikai kérdés. A 2018-ban beütött, de 2017-re vonatkozó árbevételt elhatároljam vagy sem? Ha elhatárolom, akkor lesz a könyvekben helyes az összeg, viszont a NAV-nak kevesebbről ment adatszolgáltatás 2017-ben. Nem lesz az probléma, hogy a beszámolóban és a társaságiadó-bevallásban több bevétel szerepel, mint amennyit a pénztárgép mutatott ki? Válaszukat előre is köszönöm!
Svédországban január 1-jétől tovább csökken a társasági nyereségadó – közölte szerdán Magdalena Andersson pénzügyminiszter.
Eggyel csökkent idén a magyarországi adónemek száma, miután a jövedéki adó újraszabályozásának köszönhetően formálisan megszűnt az energiaadó. Így is összesen 58 féle adó nyomja a lakosság és a vállalkozók vállát a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összesítése szerint.
Milyen teendői vannak a kisadózó bt.-nek, ha végelszámolás miatt megszűnik? Ismertetjük.
A kutatás-fejlesztés (k+f) közvetlen költsége adóalap-csökkentő tétel a társasági adóban (a társasági és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) t) pontja alapján). A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adóellenőrzéseinek megállapításai szerint jellemzően nem a helytelen költségelszámolásból, inkább a tevékenységek téves k+f minősítése miatt adódnak problémák a vizsgált vállalkozásoknál.
Ha egy kft.-nél a tagi kölcsönt el szeretnék engedni, mert ezzel a tavalyi év veszteségét ellensúlyoznák, akkor milyen adó- és illetékfizetés jár vele? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Vadásztársaság a kormányhivatal által meghatározott vadgazdálkodási terv alapján végzi tevékenységét. Élővad szerves (elválaszthatatlan) részét képezi a vad húsa, a vad trófeája (agancsa), a vaddisznó agyara, illetve a vad bőre. A társaság bevétele a vadhús értékesítéséből (hetente, kéthetente a vadhűtőháznak történő értékesítés), trófea/agancs értékesítéséből (külföldi, belföldi személyek, illetve gazdálkodók részére), állami támogatásból és a tagdíjból áll. Társasági adó, illetve iparűzési adó szempontjából fontos, hogy ebből mi minősül alaptevékenység (cél szerinti tevékenység) bevételének, illetve vállalkozói bevételnek (társaságiadó-alapnak)? Ha a ténylegesen kilőtt vadak száma meghaladja a tervben meghatározott darabszámot, az már vállalkozói bevétel? Vadásztársaság civilszervezet (bíróságon bejegyzett) áfaalany kettős könyvelést vezet, a gazdálkodás alapja a vadgazdálkodási törvényről szóló rendelet! Tisztelettel.
Tisztelt Adózóna! Magyarországi székhelyű kft. gyártási tevékenységet folytat, 2017-ben önellenőrzést nyújtott be áfa és tao adónemben. Tao-ban jelentősebb adófizetési kötelezettség keletkezett. Az önellenőrzés két esetkörben történt. 1. A kft. tárgyi eszköz beszerzéseihez rendelkezik számlával, szerepelnek a kft. könyveiben, üzembe helyezték. Az áfatörvény előírásai szerint az ellenőrzés ezeket hiteltelennek minősítené. 2. A kft. nem tudná hitelt érdemlő módon igazolni a beszerzések megtörténtét, bár ezek pénzügyi rendezése is megtörtént. 1.1. A kft. könyveiben szerepelnek az eszközök, mert azokat használják, az értékcsökkenést elszámolták. 2.2 A kft. megnövelte a tao-alapot mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költséggel. Kérdések: I. A kft. hitelt érdemlően nem tudja igazolni a gazdasági esemény megtörténtét, a tételek pü rendezettek, a költség elszámolható-e, vagy a tao-törvény 8. § szerint adóalap-növelő? II. Ha nem számolható el, milyen módon korrigálható a tao-törvény 8. § alapján történt adóalap-növelés? III. Ha a kifizetett, átutalt számlákat stornírozni kell, ez pénzkészlet-növekedést eredményez, ennek mi a rendezés módja? (Tao-alapot növel, előző évek eredménytartalékát módosítja, vagy osztalékként kell kezelni?) Használható, praktikus válaszukat köszönettel veszem.
Egy cég 100 százalékban tulajdonos egy másik cégben. A tulajdonos cég vevőinek az éves forgalom alapján következő év elején bónusz-visszatérítést fizet. Mivel kapcsolt felekről van szó, és úgy emlékszem, régen volt ilyen kitétel, de most nem találom a törvényben, kell-e ezzel a bónusszal a társasági adóban módosítani az adóalapot? (Enélkül a bónuszt kapó cég veszteséges lenne.)
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2013-ban tért át a társasági adó alól a kiva alá. 2013-2016. években a kiva időszaka előtt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz nyilvántartási értékéből leírtunk 1/10-ed részt mint pénzforgalmi eredményt csökkentő tételt, az akkori szabályok szerint. 2017-től nincs pénzforgalmi eredmény, a kitöltési útmutatóban sem látok a korábban el nem számolt értékcsökkenéssel kapcsolatban utalást. Ez azt jelenti, hogy ezt az értékcsökkenést már nem vehetjük sehol figyelembe? A mi cégünknél nagy összeget jelent. Köszönettel: Szakálas Lászlóné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték