Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben a 2016. évi társaságiadó-bevallás készítésekor az elhatárolt veszteség összege nem került bevallásra adóalap-csökkentő tételként, úgy van-e arra lehetőség, hogy ezt egy önrevízó keretén belül utólag érvényesítsem? Válaszát köszönve, üdvözlettel: Bederna Izabella
Május 31-én, ma van a társaságiadó-bevallás, az elektronikus beszámoló letétbe helyezésének és közzétételének, valamint a helyi iparűzési adó (hipa) bevallás benyújtásának a határideje.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Cégünk NAV folyószámla-kivonatán elévült 1 000 000 forint adótartozás. Hogyan tudom ezt helyesen lekönyvelni, hogy a főkönyvi kivonaton is eltűnjenek a tartozások? Jól gondolom-e, hogy egyéb bevétel lesz és ez az egyéb bevétel a társasági adó alapját fogja képezni? Vagyis meg kell rá fizetni a 9 százalékos társasági adót? Köszönöm szépen a válaszukat!
Mikrovállalkozások milyen társaságiadó-kedvezményeket érvényesíthetnek – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Közhasznú alapítványnak, ha meg kell növelnie a társaságiadó-alapját a nem vállalkozási tevékenységhez kapott támogatás, juttatás értékével – abba mi tartozik bele? 1. A NAV által utalt 1% vállalkozóktól pályázat vagy egyedi döntés alapján kapott támogatás, amellyel el kellett számolni, vállalkozóktól kapott adomány, amivel nem kellett elszámolni, készpénz, magánszemélyektől kapott adomány (készpénz), vállalkozóktól természetben kapott adomány? Kérdésem, hogy minden beletartozik, vagy csak a támogatás? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Civil szervezetek társaságiadó-alapjának levezetésénél figyelembe lehet-e venni adóalap-csökkentő tényezőként az előző években szintén a vállalkozási tevékenység során keletkezett veszteséget (negatív eredményt)? Köszönettel: Némethné Siklósi Ildikó
Az egyesület kulturális és harcművészet elsajátítására alakult meg. Amikor a fiatalok a tevékenység elsajátítására jelentkeznek az egyesület alapító tagjainál, az minek minősül: alaptevékenység végzésének? Erre az egyesület beszedi a pénzt, mivel ezen gyakorlatok bérelt helyiségekben történnek. A beszedett pénzt ki kell számlázni, vagy az alaptevékenység bevétele, és mint támogatást bevételezni kell a pénztárba? Nem vállalkozási bevétel? Ha nem vállalkozási bevétel, hanem alaptevékenység (a gyakorló fiatalok támogatása), akkor az nem képez társaságiadó-alapot. Kérjük válaszukat, hogyan járjon el az egyesület.
A kelet-közép-európai régió valamennyi országa a forgalmi és fogyasztási adókra helyezi a hangsúlyt, az általános forgalmi adó (áfa) Magyarországon a legmagasabb, ugyanakkor itt a legalacsonyabb a társasági nyereségadó – derül ki a Mazars nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ötödik alkalommal megjelent Kelet-Közép-Európai Adókalauz 2017 (Mazars CEE TaxGuide 2017) című kiadványából.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás továbbértékesítési céllal vásárolt nagy értékű építőipari készletet. A készlet beszerzéséhez 50 százalék előleget kapott a vevőjétől 2016. májusban, amelyről a végszámlát a készlet leszállításakor, 2016. októberben, októberi keltezésű és teljesítésű dátummal állította ki. Az árut szállító részére 2016. májusban és 2016. szeptemberben 50-50% előleget fizetett, amely előlegekről a szállító a végszámláját – többszöri felszólítás után – 2017. januári keltezési és teljesítési dátummal állította ki. 2016. december 31-én tehát 2016. évi árbevétele elszámolva, azonban ehhez tartozó árubeszerzési számlával nem rendelkezik. Mi a helyes eljárás a szállító által 2016-ban nem számlázott gazdasági esemény kimutatására a 2016. évi beszámoló összeállításakor annak érdekében, hogy a vállalkozás mind a számviteli, mind a társasági- és iparűzésiadó-törvény tekintetében helyesen járjon el? Válaszukat előre is köszönöm.
Köszönöm a részletes választ azonos című kérdésemre. A NAV honlapján 2016. 02. 15-ei, nonprofit társasági adó haszonmegosztással kapcsolatban, valamint az Adóvilág 2016. júniusi számában a nonprofit szervezetek társasági adókötelezettsége című cikkének 3.1. megjegyzése alapján én úgy értelmeztem, hogy ha az alapítvány nem végez vállalkozási tevékenységet, akkor nem kell megnövelnie a kapott támogatások számított hányadával a társaságiadó-alapot. A növelő, illetve a csökkentő tételelek adják a társaságiadó-alapot, és más korrekció nem merül fel. Kérem fentiek értelmezéséhez további segítségét. Köszönöm.
Egy közhasznú alapítvány 2016-ban nem végzett vállalkozási tevékenységet. Egy ingatlant értékesített. A növelő csökkentő tételeken kívül van-e még más módosító tétel is? Összes bevétel 15% csökkentő? Kapott adományok növelő tételek? Hogyan történik ez a gyakorlatban? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy lehetséges-e GINOP pályázati támogatással (intenzitás 50%) megvalósult beruházásra új tárgyi eszköz beszerzéséhez kapcsolódó adókedvezményt [tao-törvény 7. § (1) bekezdés zs) pont] igénybe venni, amennyiben az adózó minden feltételnek megfelel?
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely ingyenesen kapott pénzt kapcsolt vállalkozástól. A kapott pénz nélkül is pozitív az adóalapja, tehát igazolni tudja a juttató fél felé, hogy a juttatás nélkül is nyereséges. Kérdésem, hogy a társasági adó alapját csökkentheti-e adóalap-módosító tételekkel, illetve adókedvezményt vehet-e igénybe, amennyiben a módosított adóalapja alacsonyabb lesz, mint a véglegesen kapott összeg? Vagy köteles megfizetni minimum a kapott összeg után a társasági adót?
2016.12.20-án az adófeltöltés terhére rendelkező nyilatkozatot tettünk látványcsapatsport-felajánlásra. 2016. évre kell-e könyvelni, és a 29-es bevallásban hogyan kell szerepeltetni a felajánlást? A NAV a felajánlott összeget az adókötelezettség-csökkentés és a kiutalás oldalra is felvezette 2016.12.19-én.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném kérni az állásfoglalását. Egy gazdasági társaság tárgyi eszköz (pavilon) építéséhez beszerzett eszközök, beruházások áfáját nem vonta le, tekintettel arra, hogy a tárgyi eszközt támogatásból finanszírozta. A cég az áfa hatálya alá tartozik. A pavilont most át kell adnia egy önkormányzatnak, térítésmentesen. Véleményem szerint az átadott eszközök piaci értéke után meg kell fizetni vagy az átadónak, vagy az átvevőnek a 27%-os áfát, továbbá az átadónak a társaságiadó-alapját is meg kell emelni a kivezetéskori összeggel. A cég nem ért egyet ezzel, mert arra hivatkozik, hogy nem igényelte vissza az áfát. Jól gondolom, hogy a térítésmentes átadáshoz kapcsolódó áfafizetés független attól, hogy visszaigényeltem-e az áfa összegét? Az átadás kormányrendelet alapján történik. Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
Szarvas Imréné
könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték