Információs füzetek a NAV-tól: visszterhes vagyonátruházási illeték, távközlési adó, növekedési adóhitel

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette honlapján a visszterhes vagyonátruházási illetékről, a távközlési adóról és a távközlési pótadóról, illetve a növekedési adóhitelről szóló információs füzeteit.

– Visszterhes vagyonátruházási illetékről szóló, 19. számú információs füzet

Az információs füzetben az ingatlan vásárlása után fizetendő illetékről és a vagyonszerzéskor alkalmazható illetékkedvezményekről és illetékmentességekről olvashat.

A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja és általános mértéke

Az illeték alapja

• A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
• Ingatlanok tulajdonjogának cseréjekor (kivéve a lakástulajdont és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot) az illeték alapja a cserével megszerzett ingatlan forgalmi értéke.
• Tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő vagyonszerzésnél az illeték alapja a megszerzett vagyon forgalmi értéke.
• A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke alkalmazandó egyéb – lakásnak nem minősülő – ingatlanok (például garázs, tároló, üdülő stb.) és a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát képező ingók szerzése esetén.

Az illeték általános mértéke

• A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – a megszerzett vagyon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke után 4 százalék. Ingatlan, illetve belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésekor ingatlanonként 1 milliárd forintig 4 százalék, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2 százalék, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.
• Ingatlan résztulajdonának szerzésekor az 1 milliárd forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére kell alkalmazni a 4 százalékos illetéket, illetve az ingatlanonként legfeljebb 200 millió forintot a tulajdoni hányad arányában kell figyelembe venni. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzésekor az illetékalapból az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a vagyoni értékű jog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
• Vagyoni értékű joggal terhelt ingatlan – ideértve a tulajdonszerzéssel egyidejűleg alapított vagyoni értékű jogot, de ide nem értve az építményi jogot – szerzése esetén a vagyoni értékű jog értékével csökkentett forgalmi értékből az 1 milliárd forint olyan hányadára kell alkalmazni a 4 százalékos illetékmértéket, illetve a 200 millió forint olyan hányadát kell figyelembe venni, mint amilyen arányt a tulajdonjog értéke képvisel az ingatlan forgalmi értékében.
• Belterületbe vont ingatlan visszterhes vagyonátruházásakor az illeték mértéke az ingatlan NAV által megállapított szerzéskori – megállapítás hiányában a szerzés időpontjára utólagosan megállapított – forgalmi értéke és NAV által az átruházás időpontjára megállapított forgalmi értékének különbözete után 90 százalék. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétjének visszterhes átruházásakor az illeték mértéke az előzőek szerint megállapított különbözet és az értékesített vagyoni betét összes vagyoni betétben képviselt arányának szorzata után 90 százalék.

Az információs füzet tartalma:

I. Általános szabályok

1. A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi, területi és személyi hatálya

2. Az illetékfizetési kötelezettség keletkezése

3. A visszterhes vagyonátruházással kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló fogalmak meghatározása

II. Részletes szabályok

1. A visszterhes vagyonátruházási illeték alapja és általános mértéke

2. A lakástulajdon megszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke

• 2.1. Lakástulajdonok cseréje
• 2.2. A cserepótló vétel szabályai
• 2.3. Lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog megszerzése
• 2.4. Lakástulajdon önkormányzati bérlakás megszerzése ellenében történő átruházása

3. Vagyoni értékű jog esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja

• 3.1. Haszonélvezet, használat esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja
• 3.2. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

4. Belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése

5. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetéke

6. Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonátruházási illetéke

7. Hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke

8. Ingatlan közös tulajdona megszüntetésének illetéke

9. Illetékmentességek, illetékkedvezmények

• 9.1. Lakás tulajdonjogának, tulajdoni hányadának megvásárlása családi otthonteremtési kedvezménnyel és csok plusszal
• 9.2. Cserét pótló vételnél és cserénél a negatív illetékalapot eredményező ügyletek illetékmentessége
• 9.3. Egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás illetékmentessége
• 9.4. Házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházásának illetékmentessége
• 9.5. Házastársi vagyonközösség megszüntetésének illetékmentessége
• 9.6. Lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén
• 9.7. Vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése
• 9.8. Az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmények
• 9.9. Termőföldszerzéshez kapcsolódó mentességek
• 9.10. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a lakástulajdon kezelői jogának a megszerzése
• 9.11. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan a kezelői jog, az üzemeltetési jog, a vagyonkezelői jog megszerzése
• 9.12. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése
• 9.13. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése
• 9.14. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a Tao tv. szerinti kedvezményezett átalakulás és a Tao tv. szerinti kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés
• 9.15. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés
• 9.16. Csereingatlan szerzése kisajátítás vagy bányakár esetén
• 9.17. Kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás
• 9.18. Önkormányzati/állami tulajdonban álló lakásra vonatkozó elővásárlási jog alapján történő szerzés
• 9.19. Természeti katasztrófa miatt megsemmisült, megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt lakástulajdon megszerzése
• 9.20. Ügyvédi irodák közötti jogutódlás
• 9.21. Műemlék
• 9.22. Kedvezményezett eszközátruházás
• 9.23. Vagyoni betét és ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása
• 9.24. Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a magánszemély lakásvásárlása, ha az eladó a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító
• 9.25. A sport támogatásához kapcsolódó mentességek
• 9.26. Visszlízing mentessége
• 9.27. Visszabérelhető lakás megszerzésének és a lakás bérlő általi visszavásárlásának illetékmentessége
• 9.28. Idegen telekre való építkezés illetékmentessége
• 9.29. Naperőmű, szélerőmű felépítmény illetékmentessége
• 9.30. Egyéni vállalkozó eszközeinek illetékmentes megszerzése
• 9.31. Ingó és ingatlan illetékmentes megszerzése a kulturális örökség egyes elemeinek fenntartható fejlesztéséről szóló törvény alapján

III. Eljárási szabályok

1. A visszterhes vagyonszerzés bejelentése

• 1.1. Ingatlan-nyilvántartási eljárást igénylő vagyonszerzések bejelentése
• 1.2. Ingatlan-nyilvántartási eljárást nem igénylő vagyonszerzések bejelentése
• 1.3. Az illeték megállapításához való jog elévülése

2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

3. Az illeték megfizetése

• 3.1. Fizetési meghagyás
• 3.2. Késedelmi pótlék
• 3.3. Mulasztási bírság, adóbírság
• 3.4. Az illeték törlése és visszatérítése

– Távközlési adóról és a távközlési pótadóról szóló, 39. számú információs füzet

A távközlési adó a távközlési szolgáltatás nyújtását terhelő különadó, amelyet a szolgáltatás nyújtójának kell bevallania és megfizetnie. A távközlési adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele, ezért az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat a NAV látja el. A távközlési adó alanya a szolgáltató, tárgya pedig a távközlési szolgáltatás nyújtása.

A távközlési adóról és a távközlési pótadóról című információs füzet tartalma:

1. A távközlési adó

1.1. A távközlési adó alanya és tárgya

1.2. A távközlési adó alapja és mértéke

1.3. Távközlésiadó-mentességek

1.4. A távközlési adó megállapítása, bevallása, befizetése

1.5. A távközlési adóról szóló törvényben használt fogalmak

A teljes anyagot ITT olvashatja el.

– Növekedési adóhitelről szóló, 93. számú információs füzet

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) által biztosított növekedési adóhitel (NAHI) elnevezésű konstrukció lényege, hogy a fejlődő vállalkozásoknak az adóévi adó egy részét csak később, az adóévet követő második adóév végéig kell megfizetniük, ezt a további növekedésükre fordíthatják; innen a növekedési adóhitel elnevezés.

Ez az információs füzet azoknak kíván segítséget nyújtani, akik a 2025-ös adóévi adójukra kívánják a NAHI-t választani.

Ebben az információs füzetben az alábbiakról olvashat:

1. A NAHI fogalma

2. A NAHI-jogosultság feltételei

3. A NAHI összegére jutó, fizetendő adó megállapítása, bevallása és megfizetése

4. A NAHI-ra jutó adó megelőző adóévi negatívum esetén

5. Adóelőleg-fizetés ütemezése

6. Kedvezmény a NAHI-ra jutó adóból

7. Kamatfizetési kötelezettség a NAHI-ra jutó adó részletei után

8. További szabályok

A teljes anyagot ITT olvashatja el.