adozona.hu
Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig
//adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Adomentes_lett_az_ettermi_reprezentacios_ju_BBYGDL
Törvénymódosítás: adómentes lett az éttermi reprezentációs juttatás, meghatározott összeghatárig
Tetszik
Rendelettel módosította a kormány az szja- és a szochotörvény egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályait: bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermi vendéglátás (étel, ital) formájában adott reprezentációs juttatások. Az adómentesítés célja az éttermek forgalmának növelése. A Magyar Közlöny 12. számában kihirdetett 10/2026. kormányrendelet 2026. február 1-jétől lépett hatályba, de az abban foglaltakat a teljes 2026-os adóévre lehet alkalmazni.
Mindenekelőtt fontos hangsúlyozni: az éttermi fogyasztás kizárólag akkor adómentes, ha arra reprezentációs juttatás keretében kerül sor. Reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható (szja-törvény 3. § 26. pont).
A fenti definíció alapján tehát reprezentációs eseménynek minősül egy üzleti tárgyalás keretében szervezett vacsora vagy egy szakmai konferenciát követő éttermi fogyasztás. A céges karácsonyi rendezvények éttermi fogyasztása is reprezentációnak minősül, így ezen juttatások mind adómentesek. Ugyanakkor továbbra sem adómentes egy céges csapatépítő keretében biztosított éttermi fogyasztás, ha annak nincs jellegét tekintve szakmai tartalma, az esetben nem reprezentációs juttatásról van szó.
Nem lehet adómentes a cég irodájában biztosított céges vacsora sem, hiszen azt nem étteremben biztosítják. A juttatás adómentességének másik fontos feltétele ugyanis, hogy a fogyasztás étteremben történjen. A 10/2026. kormányrendelet 2. paragrafus (2) bekezdésének a) pontja értelmében étterem alatt a 210/2009. számú kormányrendelet 4. számú mellékletének 1. pontjában található üzlettípus minősül. Ezen rendelet szerint az étterem lehet egész évben nyitva tartó vagy szezonális. Lehet önkiszolgáló vagy hagyományos. Az ételeket azonban helyben kell készíteni.
Nem minősül éttermi fogyasztásnak, így adómentességben sem részesülhet a büfékben, cukrászdákban, kávézókban, bárokban, kocsmákban történő fogyasztás. Azok ugyanis nem minősülnek éttermeknek.
A juttatás adómentességének két további korlátot is szab a kormányrendelet. Egyrészt maximum az éves összes bevétel 1 százalékát lehet adómentes éttermi fogyasztásként elszámolni. Másrészt az adómentesen elszámolt összeg nem haladhatja meg a 100 millió forintot. A tevékenységüket év közben kezdők vagy az év közben megszüntetők az értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival arányosan vehetik figyelembe.
Cikkünk folytatásában példákon keresztül bemutatjuk,
- mely bevételeket kell figyelembe venni a maximumösszegek megállapításakor,
- mikor, hogyan kell adóelőleget fizetni a felső határ átlépése esetén.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (2)
Kedves Zsolt!
A felvetései jogosak! Teljesen egyetértek Önnel, annyi észervétellel, hogy a reprezentációs kiadások "igazolhatósága" eddig sem volt pontosan tisztázva, de mostani jogi környezetben még nehezebb lesz.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Kiváló cikk.
A "tízes rendelet" egy átgondolatlan, ellenőrizhetetlen, a többi vendéglátóhellyel szemben diszkriminatív kreálmány, amiről nyíltan elismerték, hogy az országgyűlési választások előtti hangulatjavító intézkedés.
A valóságban a "tízes rendelet" önmagában nem pótolja a fizetőképes keresletet, mert valljuk be őszintén, hogy az üzleti társadalom nem az adóelőnyért fog egyszerre az éttermekbe üzleti reprezentációt szervezni 2026.04.12-ig, hogy aztán elégedettségében az ügyvezető ennek megfelelően voksoljon, az étterem tulajdonosával együtt. Ez a nyakatekert, hibásan rángatózó adópolitika követhetetlen, miközben egy épkézláb szabályt nem voltak képesek arra alkotni, hogy mi is az a borravaló és az miként adható bankkártyával közvetlenül a dolgozónak. Ehh.
Ha jól értem, akkor az NGM lázálmaiban az éttermek árszintje az adókönnyítések okán csökkenni fog, miközben egyik napról a másikra dugig lesznek és nem mennek tönkre az energiaáraktól, a bérigényektől és az adminisztrációtól.
Csak félve kérdezem meg a következőket:
A vendég honnan fogja megállapítani, hogy a vendéglátóhely a "tízes rendelet" szerinti?
Az adóhatóság honnan fogja megállapítani, hogy a vendéglátóhely a "tízes rendelet" szerinti?
Főleg a szálláshelyekkel kombinált éttermek esetén az adóhatóság honnan fogja megállapítani, hogy a vendéglátóhely melyik forgalma a "tízes rendelet" szerinti?
Az éttermi számlákat elszámoló adózóknál ki fogja méricskélni a "tízes rendelet" szerinti és a nem "tízes rendelet" szerinti üzleti és nem üzleti reprezentációt, hogy aztán a "tízes rendelet" szerinti üzleti reprezentációra még az árbevételi küszöböt és a nominális határt is figyelje? Hmmm?
Végül megjegyzem, hogy az adóhatóság nem kötelezheti az adózókat olyan nyilvántartás, összesítés, számítás elkészítésére, amit jogszabály nem ír elő (Air. 98.§ (2)).