A személyi jövedelemadó egy százalékának a szakszervezetek részére történő felajánlása érdekében az 1996. évi CXXVI. számú törvény módosításáról címmel T/11801. számon törvényjavaslatot nyújtott be Tordai Bence (Párbeszéd).
A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésének lehetőségéről az szja-törvény rendelkezik. E kedvezménnyel azok az egyéni vállalkozók élhetnek, akik e törvény hatálya alatt a vállalkozói személyi jövedelemadó megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint határozzák meg a jövedelmüket, egyszerűbben fogalmazva, akik a bevételükkel szemben a költségeiket tételesen számolják.
Ebben az időszakban sok magánszemély ad adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltatójának, kifizetőjének, amelyben valamelyik adóalap-kedvezmény érvényesítését kéri az összevont adóalapba tartozó jövedelmére vonatkozóan.
Változtak az adóalap-kedvezmények érvényesítésének külföldiekre vonatkozó feltételei, olvasható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján.
A Magyar Közlönyben megjelent az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi 55. törvény. Cikkünk a személyi jövedelemadóról szóló törvény családi kedvezményt és a munkáltatói juttatások bővülő felhasználási lehetőségeit és új elemeit érintő szabályok részleteit ismerteti.
Törvényben meghatározott tevékenysége(ke)t – főként a művészet, média és sport területe – végző magánszemély, választhatja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szerinti adózást, ha van olyan bevétele, amely után az általános szabályok szerint megfizeti a közterheket vagy nyugdíjas.
Több mint 35 éve ismerkedünk a személyijövedelemadó-törvénnyel, időnként mégis találkozunk olyan adózási kérdéssel, mely elgondolkoztató. Ilyen például az ingatlan értékesítésével kapcsolatos adókötelezettség, mely attól függően más és más rendelkezések értelmezését igényli, hogy az ingatlan mely országban fekszik.
Szakértő kollégám nemrégiben foglalkozott a munkaerő-kölcsönzés munkajogi kérdéseivel az Adózóna oldalán („Amit a munkavállalókat kölcsönzőknek és kölcsönbe adóknak tudniuk kell”), így jelen cikkünkben a munkaerő-kölcsönzött személy részére kifizetett jövedelmek, juttatások adó- és járulékfizetésére vonatkozó speciális rendelkezéseit járjuk körbe.
Mely jogszabályok határozzák meg a társasházak működését, illetve a beszámolókészítési és nyilvántartási kötelezettségét? Milyen eltérő szabályozás vonatkozik a maximum hatlakásos társasházakra? Milyen bevételek után és hogyan fizet személyi jövedelemadót, illetve szociális hozzájárulási adót a társasház? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe cikkünkben.
A labdarúgó-Európa-bajnokság a csoportkörök végéhez ért, az olimpia pedig már a küszöbön van. Érdemes ezért áttekinteni, hogy milyen esetekben adhat a munkáltató, kifizető adómentesen sportrendezvényre belépőjegyet, bérletet munkavállalójának. A sporttal összefüggésben megvizsgáljuk azt is, hogy milyen kerékpár, milyen feltételekkel biztosítható adómentesen a dolgozóknak.
Az egyéni vállalkozónak jogában áll vállalkozása szüneteltetésére. Kérdésként merülhet fel, hogy a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozó esetében hogyan és mikor kell a személyijövedelemadó-előleget megállapítani, megfizetni és bevallani a szünetelés időszakában megszerzett bevétel esetében, illetve a szünetelés megkezdését megelőzően kiszámlázott, de nem a szünetelés, hanem annak befejezését követően beérkező bevételt hogyan kell kezelni.
Szeretném megkérdezni, hogy ha az egyéni vállalkozó 2024. január 1-jén kezdi a szünetelést, akkor a szünetelés alatt befolyt bevételét, költségét a 2353-as bevallásban, vagy majd csak a 2453-as bevallásban kell elszámolnia? Válaszában, ha kérhetném, akkor a vonatkozó jogszabályhelyet is jelölje meg! Az Adózóna oldalán érkezett kérdéseket Lepsényi Mária adószakértő válaszolta meg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték