158 találat a(z) szja-törvény cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérdésem az szja-törvény 69. § 4b) pontjához kapcsolódik. Egy zrt. alapítására kis ezüst emlékérméket készíttetett 20 évvel ezelőtt, amelyből még mindig tart készleten több 10 darabot. Ez évben évfordulós ünnepsége alkalmával partnerei és munkavállalói részére szeretne 1-1 darabot átadni. (Az érme beszerzéskori ára 262 Ft/db volt.) Az érmék alkalomra történő átadása belefér-e a rendeltetésszerű joggyakorlásba, és egyes meghatározott juttatásként elszámolható-e? Válaszukat előre is köszönöm: Tamás Tihamérné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Eltartási szerződéssel (melyet több mint 10 éve kötöttek) szerzett családiház-tulajdon értékesítése esetén mikor keletkezik adófizetési kötelezettség? Mi számít a megszerzés időpontjának, a szerződésmegkötés időpontja, vagy az eltartott halálának időpontja? Lényeges-e, hogy az eltartott egyenesági, illetve egyéb rokoni kapcsolatban volt-e az eltartóval (például nagymama)? Az szja-törvényt hogyan kell alkalmazni a fenti esetben? Válaszát előre is köszönöm. Andrea

Cikk

Szigorodik az egyéni vállalkozók és az őstermelők veszteségelhatárolására vonatkozó szabály. Osztalékjövedelem lesz a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások kisadózóként be nem jelentett tagjainak kifizetett nyereség összege. Tágulnak a családi adókedvezmény igénybe vételi lehetőségei, ugyanakkor szigorítás, hogy a következő év során minden kedvezményezett eltartott részére adóazonosító jelet kell igényelni. Jövőre jön az új házasok adókedvezménye – egyebek mellett ezeket a változásokat hozza a 2015. évi adócsomag.

Cikk

Rendszerint adómentesek a magánszemélyeknek nyújtható támogatások a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint, azonban számos – jellemzően a tevékenységekhez kötődő – támogatás van, amely után csak akkor nem kell adót fizetni, ha a felhasználására vonatkozó feltételeket, elszámolási szabályokat a támogatott magánszemély betartja.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Az szja-törvény 29. §-a kimondja, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, teljes életre szóló biztosítások (melyek visszavásárlási értékkel rendelkeznek) után a 27 százalékos ehót a magánszemély köteles megfizetni. Azonban, ha 10 év elteltével kerül sor a biztosító általi visszavásárlásra, az egyéb jövedelmet 14 százalékos eho terheli az ehotörvény 3. § (7) szerint. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 14 százalékos eho esetében is alkalmazható-e a 78 százalékos szabály? Továbbá, hogy jól értelmezem, hogy az szja-törvény kifizetőt nevesít, ezáltal akár társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat adómentesen ilyen konstrukcióban kedvezményes adózású juttatást?

Cikk

A személyi jövedelemadó (szja) törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Összeállítottuk az adómentes támogatások listáját.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két magánszemély, 50-50 százalékban tulajdonosok, ingatlant szeretnének eladni. A vevő csak részletekben tudja kifizetni a vételárat, körülbelül 4-5 év alatt. Ezidő alatt használná az ingatlant. Abban az esetben, ha közben pénzügyi gondjai lépnének fel, és nem tudja a teljes vételárat kifizetni, a korábban fizetett részletek bérleti díjként kerülnének figyelembe vételre a szerződésben meghatározott havi összegben. Hogyan tudjuk ezt az szja-ban lekövetni? Úgy gondoltuk, hogy az egyes években befizetett részleteket a vételár hányadában, mint résztulajdon-eladást vennénk figyelembe, a hozzá tartozó bekerülési költséghányaddal az éves szja-bevallásban. Helyes-e így? Abban az esetben, ha utólag bérleti díjjá alakul, akkor önellenőrzéssel módosítjuk az egyes évek bevallásait? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeiből az szja-törvény szerint költségként csak a szociális hozzájárulást lehet levonni? A többi járulék elszámolása hogyan történik? Ha lehet egy példával vezesse le, kérem. Segítségét köszönöm. András

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyesület vadásznapot tartott, ahol a résztvevők számára különféle versenyeket rendezett. A győztesek részére ajándéktárgyakat adtak át. Több iránymutatást olvastam az ajándéktárgyak adózására vonatkozóan. Az egyik tájékoztatás szerint az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pontja szerint az ajándék összege 5 000 forintig adómentes, a többi rész után 16 % szja és 27 % eho fizetendő. (az ajándékként átadott tárgyak nem minősülnek értékpapírnak). Egy másik iránymutatás szerint viszont az átadott ajándék az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerint adómentes a minimálbér 50 százalékáig, figyelemmel a 3.4. pontban leírtakra, tehát akár ezen szabály szerint is minősítheti az egyesület az ajándéktárgy adójogi vonzatát. (A vadászegyesület alapszabályában rögzíti, hogy rendezvényeket szervez, ahol népszerűsíti és ismerteti a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat.) Szeretném abban is az iránymutatását kérni, hogy milyen kifizetéseket ért az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja a szakszervezetek vonatkozásában a havonta adott támogatás fogalma alatt? Kérhetnék Öntől erre konkrét kifizetési jogcímeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Cikk

Csak a pénzt, vagy az esetleg cserébe kapott dolgot is figyelembe kell-e vennünk ingóságaink értékesítésekor? – merül fel a kérdés egy nagy vihart kiváltó tévéreklám kapcsán, amelyben egy internetes aukciós portálról vásárol egy biciklit egy pedagógus az egyik diákjától, aki megpendíti, hogy egy ötös osztályzatért cserébe alkudhat az árból a tanár úr.

Cikk

Még a nyári szünet előtt megszavazhatják az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú törvényjavaslatot, amely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintő módosításokat is tartalmaz. A javasolt változtatások kiterjesztik a munkáltatói „mentőövet” azok körében, akik a hatályos rendelkezések szerint eddig nem kaphattak adómentesen a bedőlt lakáscélú hitelt kiváltó munkáltatói támogatást.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonában állt egy kft. 1 120 eFt névértékű üzletrésze. Ügyfelem ezen felül – az értékesítést megelőzően – 44 750 eFt összegben pótbefizetést is teljesített. Ügyfelem az üzletrészt értékesítette egy gazdasági társaságnak. A szerződésben meghatározott vételár 45 870 eFt volt, mely a névérték és a pótbefizetés együttes összegében került meghatározásra. A szerződésben rögzítették, hogy a pótbefizetés összege az új tulajdonos részére kerül visszafizetésre. Kérdésem, hogy a pótbefizetés összege – bár az szja-törvény 67. paragrafusa konkrétan nem nevesíti – tekinthető-e az üzletrész megszerzésére fordított értéknek vagy járulékos költségnek, azaz keletkezik-e ügyfelemnek árfolyamnyereség miatti szja-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció és a kiva

Lucz Zoltánné

adószakértő

Idegen pénztárgép használata

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Befektetési jegyek értékesítése/visszaváltása

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink