Szövetkezeti tagoknak adható-e sportutalvány bér helyett? Cikk
Szövetkezeti tagok kaphatnak-e sportutalványt bér helyett? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Szövetkezeti tagok kaphatnak-e sportutalványt bér helyett? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné szakértőnk válaszolt.
Milyen adóteher mellett lehet nyereményjátékot szervezni, és a beharangozó sajtótájékoztatón ajándék termékeket osztogatni? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, adó- és könyvviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Rendszerint adómentesek a magánszemélyeknek nyújtható támogatások a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint, azonban számos – jellemzően a tevékenységekhez kötődő – támogatás van, amely után csak akkor nem kell adót fizetni, ha a felhasználására vonatkozó feltételeket, elszámolási szabályokat a támogatott magánszemély betartja.
Tisztelt Szakértő! A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Az szja-törvény 29. §-a kimondja, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, teljes életre szóló biztosítások (melyek visszavásárlási értékkel rendelkeznek) után a 27 százalékos ehót a magánszemély köteles megfizetni. Azonban, ha 10 év elteltével kerül sor a biztosító általi visszavásárlásra, az egyéb jövedelmet 14 százalékos eho terheli az ehotörvény 3. § (7) szerint. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 14 százalékos eho esetében is alkalmazható-e a 78 százalékos szabály? Továbbá, hogy jól értelmezem, hogy az szja-törvény kifizetőt nevesít, ezáltal akár társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat adómentesen ilyen konstrukcióban kedvezményes adózású juttatást?
A személyi jövedelemadó (szja) törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Összeállítottuk az adómentes támogatások listáját.
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély, 50-50 százalékban tulajdonosok, ingatlant szeretnének eladni. A vevő csak részletekben tudja kifizetni a vételárat, körülbelül 4-5 év alatt. Ezidő alatt használná az ingatlant. Abban az esetben, ha közben pénzügyi gondjai lépnének fel, és nem tudja a teljes vételárat kifizetni, a korábban fizetett részletek bérleti díjként kerülnének figyelembe vételre a szerződésben meghatározott havi összegben. Hogyan tudjuk ezt az szja-ban lekövetni? Úgy gondoltuk, hogy az egyes években befizetett részleteket a vételár hányadában, mint résztulajdon-eladást vennénk figyelembe, a hozzá tartozó bekerülési költséghányaddal az éves szja-bevallásban. Helyes-e így? Abban az esetben, ha utólag bérleti díjjá alakul, akkor önellenőrzéssel módosítjuk az egyes évek bevallásait? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeiből az szja-törvény szerint költségként csak a szociális hozzájárulást lehet levonni? A többi járulék elszámolása hogyan történik? Ha lehet egy példával vezesse le, kérem. Segítségét köszönöm. András
Tisztelt Szakértő! Egyesület vadásznapot tartott, ahol a résztvevők számára különféle versenyeket rendezett. A győztesek részére ajándéktárgyakat adtak át. Több iránymutatást olvastam az ajándéktárgyak adózására vonatkozóan. Az egyik tájékoztatás szerint az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pontja szerint az ajándék összege 5 000 forintig adómentes, a többi rész után 16 % szja és 27 % eho fizetendő. (az ajándékként átadott tárgyak nem minősülnek értékpapírnak). Egy másik iránymutatás szerint viszont az átadott ajándék az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerint adómentes a minimálbér 50 százalékáig, figyelemmel a 3.4. pontban leírtakra, tehát akár ezen szabály szerint is minősítheti az egyesület az ajándéktárgy adójogi vonzatát. (A vadászegyesület alapszabályában rögzíti, hogy rendezvényeket szervez, ahol népszerűsíti és ismerteti a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat.) Szeretném abban is az iránymutatását kérni, hogy milyen kifizetéseket ért az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja a szakszervezetek vonatkozásában a havonta adott támogatás fogalma alatt? Kérhetnék Öntől erre konkrét kifizetési jogcímeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Csak a pénzt, vagy az esetleg cserébe kapott dolgot is figyelembe kell-e vennünk ingóságaink értékesítésekor? – merül fel a kérdés egy nagy vihart kiváltó tévéreklám kapcsán, amelyben egy internetes aukciós portálról vásárol egy biciklit egy pedagógus az egyik diákjától, aki megpendíti, hogy egy ötös osztályzatért cserébe alkudhat az árból a tanár úr.
Még a nyári szünet előtt megszavazhatják az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú törvényjavaslatot, amely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintő módosításokat is tartalmaz. A javasolt változtatások kiterjesztik a munkáltatói „mentőövet” azok körében, akik a hatályos rendelkezések szerint eddig nem kaphattak adómentesen a bedőlt lakáscélú hitelt kiváltó munkáltatói támogatást.
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonában állt egy kft. 1 120 eFt névértékű üzletrésze. Ügyfelem ezen felül – az értékesítést megelőzően – 44 750 eFt összegben pótbefizetést is teljesített. Ügyfelem az üzletrészt értékesítette egy gazdasági társaságnak. A szerződésben meghatározott vételár 45 870 eFt volt, mely a névérték és a pótbefizetés együttes összegében került meghatározásra. A szerződésben rögzítették, hogy a pótbefizetés összege az új tulajdonos részére kerül visszafizetésre. Kérdésem, hogy a pótbefizetés összege – bár az szja-törvény 67. paragrafusa konkrétan nem nevesíti – tekinthető-e az üzletrész megszerzésére fordított értéknek vagy járulékos költségnek, azaz keletkezik-e ügyfelemnek árfolyamnyereség miatti szja-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy mi minősül cégautóadó szempontjából személygépjárműnek, amely után meg kell fizetni a cégautóadót: Az áfatörvény szerint vtsz. szám szerint kell elkülöníteni a járműveket, itt aszerint dönthető el tudomásom szerint, hogy levonható-e egy autó áfája (alapesetben, kivételektől eltekintve), hogy milyen vtsz szám alá tartozik a gépjármű. Viszont cégautóadó tekintetében úgy tudom, hogy a szja-törvény szerinti megfogalmazást kell alapul vennem, vagyis azt (többek közt), hogy eléri-e az autó megengedett együttes össztömege a 2500 kilogrammot, illetve azt, hogy a vezetőn kívül még 8, illetve max. 2 személy szállítására alkalmas-e. Ez azt jelenti az én értelmezésemben, hogy lehet, hogy van olyan autó, melynek áfáját nem lehet levonni (például egy személyszállító 9 személyes kisbusz), viszont cégautóadót nem kell rá fizetni. Jól gondolom? Köszönöm válaszukat előre is: Tekeli Tímea
Ügyfelünk 2004.04.09-én lakáscélú hitelt vett fel, melyből 1,6 millió forint megelőlegező hitel volt. Egy gyermek született a vállalt 6 éven belül, a maradék összeget, 1,1 millió forintot 2009. 06. hó óta visszafizetik. Kérdésünk, hogy az szja-törvény 38. § (7) bekezdése szerinti áthúzódó kedvezmény igénybe vehető-e ez esetben 2015-ig?
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretnék érdeklődni, hogy az orvosi praxisjog eladásának milyen adóvonzata van? A jövedelem után 16 százalék szja és 14 százalék ehofizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt? Mi számít jövedelemnek, vagyis milyen költségek vonhatók le a bevételből? Az szja-törvényben az ehhez kapcsolódó szabályozást hol találom?
A szociális szövetkezetekben hogyan díjazhatók a tagi munkavégzésben lévő tagok? A szövetkezeti törvény szerint "az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet." Ez alapján történhet pénzben is az ellentételezés. De ez akkor meghaladja az adómentes bevétel értékhatárát, és így a személy a szociális törvény alapján nem minősülhet munkakeresőnek, tehát nem lehet regisztrált munkanélküli. Az szja-törvény szerint adómentes "a személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát." Ez alapján lehet-e például Erzsébet-utalványban fizetni a tagi munkavégzésért, vagy csak a szövetkezet által megtermelt javakra érvényes utalványban lehet fizetni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől