150 találat a(z) szja-törvény cimkére

Cikk

Augusztus 1-jétől új rendelkezés határozza meg az szja-törvényben a sportrendezvény fogalmát. Sokba kerülhet a cégnek, ha nem figyel, és továbbra is adómentesnek véli a saját maga által szervezett strandlabda-, grundfoci- sakk-, vagy más hasonló háziversennyel tarkított rendezvény résztvevői számára biztosított ingyenes fogyasztást és egyéb szolgáltatást. Ám, ha jól értjük, akár egy negyedosztályú rangadóra ingyen belépővel családostul, barátostul verbuvált szurkolótábor továbbra is korlátlanul ingyenesen fogyaszthat csapolt sört, falatozhat sült kolbászt, ropogtathat szotyolát stb. adómentesen, sőt a stadion VIP páholyának vendégei a felszolgált svédasztal-finomságokban is ingyen dúskálhatnak a cég számlájára, adómentesen.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. teke sportágban edzőtermet bérel, ahol meghatározott időpontokban edzéseken vehetnek részt a dolgozói. Véleményem szerint ez a bérleti díj a cég érdekében felmerült ráfordítás és a magánszemélyeknél adómentes juttatás az szja-törvény 1. számú melléklet 8.7. pontja alapján. A sportoláshoz pólokat szeretne vásárolni a cég, amelyeken a cég logója és neve is szerepelne. Ebben a sportfelszerelésben indulni szeretnének az amatőr játékosok (dolgozók, hozzátartozóik, cégen kívüli magánszemélyekkel együtt ) helyi bajnokságban a cég nevének használatával. Ebben az esetben a részükre biztosított sportruházat tekinthető-e magánszemélynek adott adómentes juttatásnak, vagy csak adófizetési kötelezettség mellett adható ruházat? A ruházat vásárlásakor felszámított előzetes áfa véleményem szerint nem igényelhető vissza a kft.-nél. Munkámhoz nyújtott segítségüket megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény alábbi paragrafusának értelmezésében, gyakorlati alkalmazásában kérnék útmutatást: 70. § (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Esetünkben belső egyházi jogi személy oktatási tevékenységet végez. Oktatási tevékenység kapcsán rengeteg reprezentációs eseményt tartunk, mint évnyitók, évzárók, szalagavató, ballagás, kisebb konferenciák. A kérdésünk az, hogy milyen elv mentén különíthető el, hogy a ’08-as bevallásban mi kerül a 2. sorba, az egyes meghatározott juttatások adóalapjába, és mi az 5. sorba, a reprezentáció, üzleti ajándék adóalapjába? Ha jól értjük, csak előbbi adóalapja csökkenthető. Az adóalap-csökkentés miként dokumentálandó? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

Sok cég adja különböző juttatásait elektronikus kártyafeltöltés (elektronikus utalvány) formájában. Csalódhat a kártyatulajdonos, ha nem figyel, ugyanis a műanyag kártyák érvényességi ideje többnyire hosszabb, mint az a határidő, amíg a kártyára feltöltött pénzeket fel kell használni. Cikkünk elsősorban a SZÉP-kártya egyenlegének felhasználhatóságára hívja fel a figyelmet.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy a munkahelyen kihelyezett kávégép bérlése az szja-törvény 70 § (1) ac) pontja alapján adóköteles? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Magánszemély különálló társasházban lévő, egyszobás lakását bérbe adta bérleti díj plusz rezsimegtérítés feltételével. Az időszakot érintő jövedelem kiszámításakor a bevételeket bérbeadás díja és a bérlő által megtérített rezsi összege alapján állapítottam meg. Költségek meghatározásánál az időszakban a bérbeadó által igazolt rezsikifizetéseket és az ingatlan időarányos értékcsökkenését vettem figyelembe. Felmerült az alábbi elszámolási korlát, amit a kiadott tájékoztatásokban és az szja-törvény 3. számú mellékletében sem találok leírva. Kérdésem a következő: az ingatlan-bérbeadás jövedelmének meghatározásakor csak azon igazolt költségeket lehet-e figyelembe venni, amelyeket a bérlő a bérbeadó felé megtérített? Az igazoltan a bérlő által elhasznált fogyasztásokat a bérbeadó megfizette a közüzemi szolgáltatók felé. Ennek ellenértékét nem kapta meg a bérbevevőtől. A bérbevevő fizetés nélkül távozott oly módon, hogy a postaládába dobta a kulcsot. Véleményem szerint ilyen korlát nincs. Adott időszakban a bérbeadással kapcsolatban felmerülő igazolt közüzemi számlák kifizetését a bérbeadás bevételével szembe lehet állítani. Függetlenül attól, hogy azt a bérbeadó felé megtérítették. Amennyiben későbbi adózási időszakban az mégis megtérülne, a kapott bevétel már 100 százalékban szja-alapot képez, mivel az korábbi időszakban kifizetésre és adóalapból levonásra kerültt.

Kérdés

KNEITNER LEA részére! A lakóingatlan üzletté történő átalakításának ráfordításai az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. d. pontja alapján a felmerülés évében nem számolható el egyösszegben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ezerfős, önálló jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet vagyunk. A kérdésem az, hogy megtehetem-e, hogy egy évben kétszer adok 5 000 forintot meg nem haladóan, vagy meghaladóan ajándékcsomagot (például mosószercsomagot) adómentesen, egyszer a szakszervezeti tag részére, aztán a családtagja részére? Az szja-törvény 1. számú mellékletének 3.3 pontja szerint a magánszemélyeknek nem pénzben adott juttatás értéke mennyi lehet (természetesen nem béren kívüli juttatás, nem utalvány)? Az 1. számú melléklet 8.18 pontja szerint évente egy alkalommal (de kérdés, hogy a tagnak és a hozzátartozónak is adhatok-e) 5 000 forintot meg nem haladóan? Melyik az irányadó? Köszönettel.

Cikk

Az adóbevallás határidejének közeledtével a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó nyereséges egyéni vállalkozónak – különösen akkor, ha négy éven belül tárgyi eszközök beszerzését, felújítását tervezi – érdemes átgondolnia, hogy a vállalkozói bevételét fejlesztési tartalékolás céljából az adóév lezárultával az adóbevallásában csökkentheti, és ezzel a most fizetendő adóját mérsékelheti.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély kft.-ben lévő üzletrészét életjáradéki szerződéssel adná át egy másik magánszemély részére. Az üzletrész az szja-törvény értelmében értékpapírnak minősül, amire szerintem nem terjed ki a tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésekből származó jövedelemre vonatkozó szabályozás, mivel ezen részben csak az ingó, ingatlan és vagyoni értékű jogokat nevesítik. Az ügyvéd szerint jogilag van rá lehetőség. Ha igen, akkor hogyan és mikor adózik az életjáradék formájában megszerzett bevétel (ellenszolgáltatás egy üzletrész)? Vonatkozhat rá az szja-törvény 1. számú melléklet 7.1 pontjában említett adómentességi szabály? Tájékoztatásukat előre is köszönöm.

Cikk

Eladná megunt vagy nélkülözhető tárgyait. De mit szól ehhez a NAV? Mikor kell adózni utána és mikor nem? És ha igen, akkor mennyit? Hogyan értelmezhető a 600 ezer forintos határ? Lepsényi Mária adószakértőnk mindenre részletesen válaszol.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink