150 találat a(z) szja-törvény cimkére

Cikk

Aki munkabér, megbízási díj, személyes közreműködési díj, vállalkozói kivét, bérbeadásból származó jövedelem, vagy egyéb, az összevont adóalapba tartozó jövedelem után személyi jövedelemadót fizet, ha még december végéig nyugdíjbiztosítási szerződést köt saját maga, hozzátartozója, vagy akár a kebelbarátja javára, a biztosított személy majdani nyugdíját nem csak a biztosítónál elhelyezett megtakarítással, hanem már a 2015. évi megfizetett adójából érvényesíthető kiutalás összegével és mindezek hozamaival is kiegészítheti.

Kérdés

Kérdésem egyéni vállalkozóra vonatkozik. A megnövekedett forgalomhoz a meglévő amper nem volt elég, viszont a régi csatlakozóhely a bővítésre nem volt alkalmas. Az áramszolgáltató új csatlakozóhelyet épített ki, viszont az összes amper csatlakozási díját meg kellett fizetni, nem csak azt, amivel bővíteni szerettük volna. A számlán csatlakozási díj és kábel szerepel. Az ingatlan kizárólag üzemi célt szolgál, a vállalkozás tulajdona. Kérdésem az lenne, alkalmazhatom-e az szja-törvény 11. melléklet I/14. pontját, mely szerint költségként elszámolható, vagy pedig beruházás? Ha beruházás, akkor hová sorolandó és hány százalékos leírási kulccsal? Köszönöm a segítséget.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak adhatunk-e adómentesen lakás építéséhez vissza nem térítendő támogatást? Ha igen, az szja-törvény melyik szakasza alapján nyújtható adómentesen? A felépített lakás megfelel a méltányolható lakásszükségletnek, és a munkavállaló rendelkezik az építési költséget igazoló számlákkal. Az szja-törvény 1. számú melléklet 2.7 pontja, mintha csak a lakáscélú HITELEKHEZ adott támogatást engedné adómentesen: "munkáltató által..., hitelintézet... útján, annak igazolása alapján, ....nyújtott vissza nem térítendő támogatás..." Kérem szíves segítségét, előre is köszönöm. Novák Katalin

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Kérdésem az szja-törvény 69. § 4b) pontjához kapcsolódik. Egy zrt. alapítására kis ezüst emlékérméket készíttetett 20 évvel ezelőtt, amelyből még mindig tart készleten több 10 darabot. Ez évben évfordulós ünnepsége alkalmával partnerei és munkavállalói részére szeretne 1-1 darabot átadni. (Az érme beszerzéskori ára 262 Ft/db volt.) Az érmék alkalomra történő átadása belefér-e a rendeltetésszerű joggyakorlásba, és egyes meghatározott juttatásként elszámolható-e? Válaszukat előre is köszönöm: Tamás Tihamérné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Eltartási szerződéssel (melyet több mint 10 éve kötöttek) szerzett családiház-tulajdon értékesítése esetén mikor keletkezik adófizetési kötelezettség? Mi számít a megszerzés időpontjának, a szerződésmegkötés időpontja, vagy az eltartott halálának időpontja? Lényeges-e, hogy az eltartott egyenesági, illetve egyéb rokoni kapcsolatban volt-e az eltartóval (például nagymama)? Az szja-törvényt hogyan kell alkalmazni a fenti esetben? Válaszát előre is köszönöm. Andrea

Cikk

Szigorodik az egyéni vállalkozók és az őstermelők veszteségelhatárolására vonatkozó szabály. Osztalékjövedelem lesz a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó vállalkozások kisadózóként be nem jelentett tagjainak kifizetett nyereség összege. Tágulnak a családi adókedvezmény igénybe vételi lehetőségei, ugyanakkor szigorítás, hogy a következő év során minden kedvezményezett eltartott részére adóazonosító jelet kell igényelni. Jövőre jön az új házasok adókedvezménye – egyebek mellett ezeket a változásokat hozza a 2015. évi adócsomag.

Cikk

Rendszerint adómentesek a magánszemélyeknek nyújtható támogatások a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint, azonban számos – jellemzően a tevékenységekhez kötődő – támogatás van, amely után csak akkor nem kell adót fizetni, ha a felhasználására vonatkozó feltételeket, elszámolási szabályokat a támogatott magánszemély betartja.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Az szja-törvény 29. §-a kimondja, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, teljes életre szóló biztosítások (melyek visszavásárlási értékkel rendelkeznek) után a 27 százalékos ehót a magánszemély köteles megfizetni. Azonban, ha 10 év elteltével kerül sor a biztosító általi visszavásárlásra, az egyéb jövedelmet 14 százalékos eho terheli az ehotörvény 3. § (7) szerint. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 14 százalékos eho esetében is alkalmazható-e a 78 százalékos szabály? Továbbá, hogy jól értelmezem, hogy az szja-törvény kifizetőt nevesít, ezáltal akár társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat adómentesen ilyen konstrukcióban kedvezményes adózású juttatást?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Szombati munkavégzés

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

Kft. nyugdíjas tagja által fizetendő SZOCHO

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Osztalékalap csökkentése

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink