137 találat a(z) szja-törvény cimkére
Csak így lehetnek adómentesek az egyes támogatások
Cikk
Rendszerint adómentesek a magánszemélyeknek nyújtható támogatások a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény szerint, azonban számos – jellemzően a tevékenységekhez kötődő – támogatás van, amely után csak akkor nem kell adót fizetni, ha a felhasználására vonatkozó feltételeket, elszámolási szabályokat a támogatott magánszemély betartja.
Biztosítás és eho
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A biztosítások adókötelezettségével kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Az szja-törvény 29. §-a kimondja, hogy ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, a megállapított jövedelem 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. A kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, teljes életre szóló biztosítások (melyek visszavásárlási értékkel rendelkeznek) után a 27 százalékos ehót a magánszemély köteles megfizetni. Azonban, ha 10 év elteltével kerül sor a biztosító általi visszavásárlásra, az egyéb jövedelmet 14 százalékos eho terheli az ehotörvény 3. § (7) szerint. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben a 14 százalékos eho esetében is alkalmazható-e a 78 százalékos szabály? Továbbá, hogy jól értelmezem, hogy az szja-törvény kifizetőt nevesít, ezáltal akár társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphat adómentesen ilyen konstrukcióban kedvezményes adózású juttatást?
Itt a lista az adómentes juttatásokról: ezeket adhatja dolgozójának
Cikk
A személyi jövedelemadó (szja) törvény előírásai között meglehetősen nehéz eligazodni, különösen nem könnyű az elmúlt két évtizedben toldozott-foltozott rendelkezések között fellelni a forrásától (költségvetési, EU-s, önkormányzati, vállalkozói, civil), céljától, feltételeitől függően igencsak sokféle támogatásra vonatkozó szabályokat. Összeállítottuk az adómentes támogatások listáját.
Ingatlaneladás részletre
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két magánszemély, 50-50 százalékban tulajdonosok, ingatlant szeretnének eladni. A vevő csak részletekben tudja kifizetni a vételárat, körülbelül 4-5 év alatt. Ezidő alatt használná az ingatlant. Abban az esetben, ha közben pénzügyi gondjai lépnének fel, és nem tudja a teljes vételárat kifizetni, a korábban fizetett részletek bérleti díjként kerülnének figyelembe vételre a szerződésben meghatározott havi összegben. Hogyan tudjuk ezt az szja-ban lekövetni? Úgy gondoltuk, hogy az egyes években befizetett részleteket a vételár hányadában, mint résztulajdon-eladást vennénk figyelembe, a hozzá tartozó bekerülési költséghányaddal az éves szja-bevallásban. Helyes-e így? Abban az esetben, ha utólag bérleti díjjá alakul, akkor önellenőrzéssel módosítjuk az egyes évek bevallásait? Válaszát előre is köszönöm.
Egyéni vállalkozó járulékainak fizetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségeiből az szja-törvény szerint költségként csak a szociális hozzájárulást lehet levonni? A többi járulék elszámolása hogyan történik? Ha lehet egy példával vezesse le, kérem. Segítségét köszönöm. András
Adómentes bevételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyesület vadásznapot tartott, ahol a résztvevők számára különféle versenyeket rendezett. A győztesek részére ajándéktárgyakat adtak át. Több iránymutatást olvastam az ajándéktárgyak adózására vonatkozóan. Az egyik tájékoztatás szerint az Szja tv. 1. sz. melléklet 8.18. pontja szerint az ajándék összege 5 000 forintig adómentes, a többi rész után 16 % szja és 27 % eho fizetendő. (az ajándékként átadott tárgyak nem minősülnek értékpapírnak). Egy másik iránymutatás szerint viszont az átadott ajándék az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja szerint adómentes a minimálbér 50 százalékáig, figyelemmel a 3.4. pontban leírtakra, tehát akár ezen szabály szerint is minősítheti az egyesület az ajándéktárgy adójogi vonzatát. (A vadászegyesület alapszabályában rögzíti, hogy rendezvényeket szervez, ahol népszerűsíti és ismerteti a vadászattal kapcsolatos tudnivalókat.) Szeretném abban is az iránymutatását kérni, hogy milyen kifizetéseket ért az Szja tv. 1. sz. melléklet 3.3. pontja a szakszervezetek vonatkozásában a havonta adott támogatás fogalma alatt? Kérhetnék Öntől erre konkrét kifizetési jogcímeket? Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Elcserélné használt cuccait? Nem is gondolná, hogy ez is bevétel lehet
Cikk
Csak a pénzt, vagy az esetleg cserébe kapott dolgot is figyelembe kell-e vennünk ingóságaink értékesítésekor? – merül fel a kérdés egy nagy vihart kiváltó tévéreklám kapcsán, amelyben egy internetes aukciós portálról vásárol egy biciklit egy pedagógus az egyik diákjától, aki megpendíti, hogy egy ötös osztályzatért cserébe alkudhat az árból a tanár úr.
Itt a törvénymódosítás: többen kaphatnak lakáshitel-támogatást
Cikk
Még a nyári szünet előtt megszavazhatják az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/264. számú törvényjavaslatot, amely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló (szja) törvényt érintő módosításokat is tartalmaz. A javasolt változtatások kiterjesztik a munkáltatói „mentőövet” azok körében, akik a hatályos rendelkezések szerint eddig nem kaphattak adómentesen a bedőlt lakáscélú hitelt kiváltó munkáltatói támogatást.
Pótbefizetés kezelése üzletrész értékesítésekor
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem tulajdonában állt egy kft. 1 120 eFt névértékű üzletrésze. Ügyfelem ezen felül – az értékesítést megelőzően – 44 750 eFt összegben pótbefizetést is teljesített. Ügyfelem az üzletrészt értékesítette egy gazdasági társaságnak. A szerződésben meghatározott vételár 45 870 eFt volt, mely a névérték és a pótbefizetés együttes összegében került meghatározásra. A szerződésben rögzítették, hogy a pótbefizetés összege az új tulajdonos részére kerül visszafizetésre. Kérdésem, hogy a pótbefizetés összege – bár az szja-törvény 67. paragrafusa konkrétan nem nevesíti – tekinthető-e az üzletrész megszerzésére fordított értéknek vagy járulékos költségnek, azaz keletkezik-e ügyfelemnek árfolyamnyereség miatti szja-fizetési kötelezettsége? Válaszát köszönöm.
Cégautóadó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem arra vonatkozna, hogy mi minősül cégautóadó szempontjából személygépjárműnek, amely után meg kell fizetni a cégautóadót: Az áfatörvény szerint vtsz. szám szerint kell elkülöníteni a járműveket, itt aszerint dönthető el tudomásom szerint, hogy levonható-e egy autó áfája (alapesetben, kivételektől eltekintve), hogy milyen vtsz szám alá tartozik a gépjármű. Viszont cégautóadó tekintetében úgy tudom, hogy a szja-törvény szerinti megfogalmazást kell alapul vennem, vagyis azt (többek közt), hogy eléri-e az autó megengedett együttes össztömege a 2500 kilogrammot, illetve azt, hogy a vezetőn kívül még 8, illetve max. 2 személy szállítására alkalmas-e. Ez azt jelenti az én értelmezésemben, hogy lehet, hogy van olyan autó, melynek áfáját nem lehet levonni (például egy személyszállító 9 személyes kisbusz), viszont cégautóadót nem kell rá fizetni. Jól gondolom? Köszönöm válaszukat előre is: Tekeli Tímea
Lakáscélú hitel áthúzódó kedvezménye
Kérdés
Ügyfelünk 2004.04.09-én lakáscélú hitelt vett fel, melyből 1,6 millió forint megelőlegező hitel volt. Egy gyermek született a vállalt 6 éven belül, a maradék összeget, 1,1 millió forintot 2009. 06. hó óta visszafizetik. Kérdésünk, hogy az szja-törvény 38. § (7) bekezdése szerinti áthúzódó kedvezmény igénybe vehető-e ez esetben 2015-ig?
Orvosi praxisjog eladásának adóvonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezúton szeretnék érdeklődni, hogy az orvosi praxisjog eladásának milyen adóvonzata van? A jövedelem után 16 százalék szja és 14 százalék ehofizetési kötelezettség terheli a magánszemélyt? Mi számít jövedelemnek, vagyis milyen költségek vonhatók le a bevételből? Az szja-törvényben az ehhez kapcsolódó szabályozást hol találom?
Szociális szövetkezet tagi munkavégzés díjazás
Kérdés
A szociális szövetkezetekben hogyan díjazhatók a tagi munkavégzésben lévő tagok? A szövetkezeti törvény szerint "az elvégzett munka ellentételezése a tagi munkavégzés arányában részben vagy egészben a közösen megtermelt javak természetben történő átadásával is történhet." Ez alapján történhet pénzben is az ellentételezés. De ez akkor meghaladja az adómentes bevétel értékhatárát, és így a személy a szociális törvény alapján nem minősülhet munkakeresőnek, tehát nem lehet regisztrált munkanélküli. Az szja-törvény szerint adómentes "a személyes közreműködés ellenértékeként a tagi jogállásra tekintettel élelmiszer, a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben megszerzett bevétel azzal, hogy a fogyasztásra kész étel vásárlására felhasználható utalvány formájában juttatott bevétel nem haladhatja meg a minimálbér 25 százalékát." Ez alapján lehet-e például Erzsébet-utalványban fizetni a tagi munkavégzésért, vagy csak a szövetkezet által megtermelt javakra érvényes utalványban lehet fizetni?
Családi adókedvezmény - távoktatásban résztvevő után
Kérdés
Tisztelt Szakértő Családi adókedvezménnyel kapcsolatban lenne egy kérdésem, van már egy OKJ-végzettség, de jelenleg távoktatásban tanulok, felsőoktatás első alapképzés, nincs jövedelem, csak gyes, és a családi pótlék a gyerekek után, életkor 30 év. A férj érvényesítheti a családi adókedvezményt utánam is? Úgy értelmeztem az szja-törvény ide vonatkozó részét, hogy kedvezményezett eltartottnak minősül, és így nem havi 20 ezer forint a családi adókedvezmény, hanem 66 ezer. Kérem ebben a megerősítését, illetve, ha nem jogosult, miért nem ? Köszönettel.
Jövedelmek, amelyek után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni
Cikk
A magyar adózási rendszer egyik állatorvosi lova a százalékos egészségügyi hozzájárulás. Még azt is külön szabályozza a törvény, hogy mely jövedelmek után nem kell százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni. Cikkünkben az eho-fizetési mentességre vonatkozó rendelkezéseket foglaljuk össze és mutatjuk be példákon keresztül.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
