125 találat a(z) szja-törvény cimkére
Adománygyűjtés: mikor adómentes, mikor nem?
Cikk
Egyre több kilátástalan helyzetbe sodródott kárvallott kapaszkodik az együttérzés mentőövébe, és nem is reménytelenül: látványosan gyűlnek a megadott bankszámlákra utalt pénzösszegek, az újrakezdést segítő természetbeni adományok. Ám nem árt az óvatosság, mert előfordulhat, hogy az állam is tartja a markát.
Cégautóadó tárgya
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. személyautót lízingel, ami 2505 kg együttes tömegű. Mivel meghaladja a tömege a 2500 kg-ot, szja tv. szerint ez személyautónak minősül? A forgalmi nyilvántartásban mint személyautó szerepel: kódja: M1, de az szja tv. szerint is személyautó? Köszönöm válaszát!
Cégautóadó – mikrobusz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy egy rendezvényszervezéssel foglalkozó kft. a vezetővel együtt, 9 fő szállítására alkalmas OPEL VIVARO mikrobusz után kötelezett-e cégautóadó megfizetésére. Tudomásom szerint a forgalmiba személygépkocsiként van bejegyezve, így az áfatörvény szerint is személygépkocsi, de az szja-törvény nem személyautónak mínősíti, így nem kötelezett cégautóadóra. Köszönettel várom válaszukat. Lantai Jánosné
Teherautó-vásárlás, áfa visszaigénylése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem áfaalany, csak adóköteles értékesítést végez. Gépjárművet szeretne vásárolni, amely a forgalmi engedélye alapján és a VTSZ-besorolása alapján is tehergépjárműnek minősül, így az áfatörvény szerint fennáll a forgalmi adó visszaigénylésének feltétele. Az szja-törvény szerint viszont az autó személygépkocsinak minősül, amely után cégautóadó-fizetési kötelezettség fennáll. Mivel az áfatörvény nem ad fogalommeghatározást a személygépjármű, a tehergépjármű fogalmára, így figyelemmel kell-e lennünk az szja-törvény rendelkezéseire és a beszerzés utáni áfát nem szabad visszaigényelnünk? Emlékezetem szerint korábban volt egy erre vonatkozó NAV-iránymutatás, de most nem leltem fel. Segítségét megköszönöm: Borsosné Pál Ildikó
Belföldi kiküldetés napidíj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 278/2005. kormányrendelet és az szja-törvény 16. 08. 01. változása alapján kérdezzük, hogy amennyiben építőipari vállalkozás kiküldi munkavállalóját a kivitelezés helyére (ahol lakást bérel számára), akkor a munkajogi szabályok alapján fizetni kell-e minden távolléti napra legalább 500 forint napidíjat. Mivel az szja-törvényben csak a "hivatalos sofőrökre" találtunk bizonylat nélkül elszámolható költséget, a napi 500 forintot mint bruttó munkabért kell számfejtenünk (szja levonás, szocho, szakképzési hozzájárulás teherrel)? Válaszukat köszönöm.
Adómentes juttatás: sokat veszíthetnek az ügyeskedő cégek
Cikk
Augusztus 1-jétől új rendelkezés határozza meg az szja-törvényben a sportrendezvény fogalmát. Sokba kerülhet a cégnek, ha nem figyel, és továbbra is adómentesnek véli a saját maga által szervezett strandlabda-, grundfoci- sakk-, vagy más hasonló háziversennyel tarkított rendezvény résztvevői számára biztosított ingyenes fogyasztást és egyéb szolgáltatást. Ám, ha jól értjük, akár egy negyedosztályú rangadóra ingyen belépővel családostul, barátostul verbuvált szurkolótábor továbbra is korlátlanul ingyenesen fogyaszthat csapolt sört, falatozhat sült kolbászt, ropogtathat szotyolát stb. adómentesen, sőt a stadion VIP páholyának vendégei a felszolgált svédasztal-finomságokban is ingyen dúskálhatnak a cég számlájára, adómentesen.
Támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. teke sportágban edzőtermet bérel, ahol meghatározott időpontokban edzéseken vehetnek részt a dolgozói. Véleményem szerint ez a bérleti díj a cég érdekében felmerült ráfordítás és a magánszemélyeknél adómentes juttatás az szja-törvény 1. számú melléklet 8.7. pontja alapján. A sportoláshoz pólokat szeretne vásárolni a cég, amelyeken a cég logója és neve is szerepelne. Ebben a sportfelszerelésben indulni szeretnének az amatőr játékosok (dolgozók, hozzátartozóik, cégen kívüli magánszemélyekkel együtt ) helyi bajnokságban a cég nevének használatával. Ebben az esetben a részükre biztosított sportruházat tekinthető-e magánszemélynek adott adómentes juttatásnak, vagy csak adófizetési kötelezettség mellett adható ruházat? A ruházat vásárlásakor felszámított előzetes áfa véleményem szerint nem igényelhető vissza a kft.-nél. Munkámhoz nyújtott segítségüket megköszönöm. Tisztelettel: Borsosné Pál Ildikó
Új törvényi szabályok júliustól az őstermelők nyilvántartására
Cikk
Változnak az őstermelők nyilvántartásba vételére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok, s annak keretei, hogy a fogyasztók milyen módon informálódhatnak az őstermelők kilétéről.
Reprezentáció adóalap-csökkentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az szja-törvény alábbi paragrafusának értelmezésében, gyakorlati alkalmazásában kérnék útmutatást: 70. § (2) Egyes meghatározott juttatásnak minősül az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azzal, hogy a jövedelem meghatározásánál figyelmen kívül kell hagyni az e törvény előírásai szerint adómentes juttatásokat. (2a) Ha a kifizető egyesület, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is), a (2) bekezdéstől eltérően mentes az adó alól az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része, amely a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát nem haladja meg. Esetünkben belső egyházi jogi személy oktatási tevékenységet végez. Oktatási tevékenység kapcsán rengeteg reprezentációs eseményt tartunk, mint évnyitók, évzárók, szalagavató, ballagás, kisebb konferenciák. A kérdésünk az, hogy milyen elv mentén különíthető el, hogy a ’08-as bevallásban mi kerül a 2. sorba, az egyes meghatározott juttatások adóalapjába, és mi az 5. sorba, a reprezentáció, üzleti ajándék adóalapjába? Ha jól értjük, csak előbbi adóalapja csökkenthető. Az adóalap-csökkentés miként dokumentálandó? Válaszát előre is köszönöm.
Időben szólunk: ne hagyja elveszni SZÉP-kártya-pénzeit!
Cikk
Sok cég adja különböző juttatásait elektronikus kártyafeltöltés (elektronikus utalvány) formájában. Csalódhat a kártyatulajdonos, ha nem figyel, ugyanis a műanyag kártyák érvényességi ideje többnyire hosszabb, mint az a határidő, amíg a kártyára feltöltött pénzeket fel kell használni. Cikkünk elsősorban a SZÉP-kártya egyenlegének felhasználhatóságára hívja fel a figyelmet.
Szja-törvény 1. számú melléklet 3.3 pont értelmezése
Kérdés
A fenti törvényhely munkavállalói érdek-képviseleti szervezet által adott juttatásról ír, a kérdésem az, hogy milyen szervezetek tartoznak ide, például szakszervezetek, szakmai kamarák?
Kávégép bérlése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Jól gondolom, hogy a munkahelyen kihelyezett kávégép bérlése az szja-törvény 70 § (1) ac) pontja alapján adóköteles? Válaszát előre is köszönöm!
Ingatlan-bérbeadás bevételével szemben elszámolható költség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magánszemély különálló társasházban lévő, egyszobás lakását bérbe adta bérleti díj plusz rezsimegtérítés feltételével. Az időszakot érintő jövedelem kiszámításakor a bevételeket bérbeadás díja és a bérlő által megtérített rezsi összege alapján állapítottam meg. Költségek meghatározásánál az időszakban a bérbeadó által igazolt rezsikifizetéseket és az ingatlan időarányos értékcsökkenését vettem figyelembe. Felmerült az alábbi elszámolási korlát, amit a kiadott tájékoztatásokban és az szja-törvény 3. számú mellékletében sem találok leírva. Kérdésem a következő: az ingatlan-bérbeadás jövedelmének meghatározásakor csak azon igazolt költségeket lehet-e figyelembe venni, amelyeket a bérlő a bérbeadó felé megtérített? Az igazoltan a bérlő által elhasznált fogyasztásokat a bérbeadó megfizette a közüzemi szolgáltatók felé. Ennek ellenértékét nem kapta meg a bérbevevőtől. A bérbevevő fizetés nélkül távozott oly módon, hogy a postaládába dobta a kulcsot. Véleményem szerint ilyen korlát nincs. Adott időszakban a bérbeadással kapcsolatban felmerülő igazolt közüzemi számlák kifizetését a bérbeadás bevételével szembe lehet állítani. Függetlenül attól, hogy azt a bérbeadó felé megtérítették. Amennyiben későbbi adózási időszakban az mégis megtérülne, a kapott bevétel már 100 százalékban szja-alapot képez, mivel az korábbi időszakban kifizetésre és adóalapból levonásra kerültt.
Lakóingatlan átalakítása
Kérdés
KNEITNER LEA részére! A lakóingatlan üzletté történő átalakításának ráfordításai az szja-törvény 11. számú mellékletének II/2. d. pontja alapján a felmerülés évében nem számolható el egyösszegben?
Szakszervezet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ezerfős, önálló jogi személyiséggel rendelkező szakszervezet vagyunk. A kérdésem az, hogy megtehetem-e, hogy egy évben kétszer adok 5 000 forintot meg nem haladóan, vagy meghaladóan ajándékcsomagot (például mosószercsomagot) adómentesen, egyszer a szakszervezeti tag részére, aztán a családtagja részére? Az szja-törvény 1. számú mellékletének 3.3 pontja szerint a magánszemélyeknek nem pénzben adott juttatás értéke mennyi lehet (természetesen nem béren kívüli juttatás, nem utalvány)? Az 1. számú melléklet 8.18 pontja szerint évente egy alkalommal (de kérdés, hogy a tagnak és a hozzátartozónak is adhatok-e) 5 000 forintot meg nem haladóan? Melyik az irányadó? Köszönettel.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
