A 2023. évi szja-bevallás határidejének közeledtével a Grant Thornton Magyarország összefoglalta az értékpapírból származó jövedelmek kapcsán leggyakrabban felmerülő adózási szabályokat. Jelen írás a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását fejti ki a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.
Miért fontos különösen év elején, hogy munkáltató vagy nem munkáltató számfejti a táppénzt? Vissza kell-e rendezni az előző évre azt a teljesítést, amelyet január elején fizetnek ki, de a munkavégzés decemberben történt, azaz melyik évre kell ezeket elszámolni: 2023-ra vagy 2024-re? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keresünk választ.
Az alábbiakban egy amerikai illetőségű LLC-ből (limited liability company) magyar adóügyi illetőségű magánszemély részére történő nyereségrészesedés kifizetésnek a magyar adóztatásával kapcsolatos kérdésekre keressük a válaszokat, tekintettel az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország közötti kettős adóztatás kizárására irányuló egyezmény megszűnésére is.
Számos ponton megváltoztak a parlamenti vita során az őszi adótörvény-módosítási javaslatcsomagban a személyi jövedelemadóra vonatkozóan eredetileg előterjesztett rendelkezések. A nemrégiben kihirdetett 2023. évi LXXXIII. törvény már nem tartalmazza az egyéni vállalkozók adózásának 2025-től javasolt radikális átalakítási javaslatait, ugyanakkor 2024. januártól új kedvezmény lép hatályba a startup vállalkozások munkavállalóinak, vezető tisztségviselőinek ingyenes vagy kedvezményes vagyoni részesedésszerzésére. Az idén korábban kihirdetett törvények is tartalmaznak az szja-törvényt érintő módosításokat, cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat.
Cikkünkben a magánszemély által vásárolt, illetve értékesített értékpapír, valamint az értékpapírra vonatkozó jog piaci értéke megállapításának módszereit járjuk körbe az szja-törvény hatályos szabályai alapján, továbbá áttekintjük, hogy a számviteli törvény értelmében mit és milyen módszerek alapján tekinthetünk szokásos piaci értéknek.
Az Országgyűlés napirendjén szerepel az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslat, amely egyebek mellett a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt érintő módosítást is tartalmaz.
A nyár vége nemcsak a tanév megkezdését jelenti a diákok számára, hanem számos esetben ilyenkor indulnak olyan iskolarendszeren kívüli képzések is. Gyakran felmerül ezért kérdésként, hogy beíratható-e a munkavállaló például nyelvtanfolyamra, számítástechnikai oktatásra, és mikor és kinek keletkezik ezek után adófizetési kötelezettsége.
Hogyan döntjük el, hogy nyereség vagy veszteség keletkezett, ha az év folyamán kriptovalutát vettünk és értékesítettünk is? Az elszámolható költségekbe mi számít bele? Olvasói kérdésre Gyüre Ferenc adószakértő válaszolt.
A bevallási határidő közeledtével érdemes megvizsgálni az ingatlanok hasznosításának olyan eseteit, amelyeknél nem egyszerű séma szerint lehet eleget tenni a felmerülő kötelezettségnek. Ilyen lehet, amikor egy ingatlan – amelyet hasznosítanak –, nem egy, hanem több személy tulajdonában, használatában van.
Az egyéni vállalkozó halála után ki folytathatja a tevékenységet, és neki ehhez szükséges-e valamilyen bejelentési kötelezettségnek eleget tennie? Kötelező-e ebben az esetben a megszűnés szabályait alkalmazni, illetve folytathatja-e az örökös az elhunyt egyéni vállalkozó adószáma alatt a vállalkozást? Cikkünkben körbejárjuk, milyen kötelezettségei vannak annak az örökösnek, aki az egyéni vállalkozó elhalálozása után a vállalkozási tevékenységet folytatni kívánja.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték