Tizennyolc éves mélyponton a feketemunka Németországban Cikk
A gazdasági konjunktúra és ennek nyomán az alacsony munkanélküliség 18 éves mélypontra küldi a feketemunkát Németországban - véli a német alkalmazott gazdasági kutatások intézete (IAW).
A gazdasági konjunktúra és ennek nyomán az alacsony munkanélküliség 18 éves mélypontra küldi a feketemunkát Németországban - véli a német alkalmazott gazdasági kutatások intézete (IAW).
A rokkantsági nyugdíjrendszer helyét a megváltozott munkaképességűek ellátórendszere váltja fel. A megváltozott munkaképességűek a jövőben nem rokkantsági nyugdíjra, hanem rehabilitációs ellátásra, vagy ha egészségi állapotuk, illetve egyéb okok miatt nem rehabilitálhatók, rokkantsági ellátásra lesznek jogosultak. A változás azokat is érinti, akik rokkantsági nyugdíjban részesültek, s azokat is, akik ebben az évben nyújtottak be egészségkárosodásuk miatt ellátás iránti igényt.
Az új Mt. a munkavállalói kártérítési felelőséget mint sok minden mást a polgári jogi szabályokhoz közelíti. A munkavállaló amennyiben a munkavégzés során kárt okoz, ha egyébként nem úgy járt el ahogy ez az adott helyzetben elvárható, köteles a kárt megtéríteni. A kár bekövetkeztét, illetve az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
A médiában folyamatosan azt halljuk, hogy 5 százalékkal kell emelni a bruttó béreket ahhoz, hogy a munkáltató teljesítse az elvárt béremelést minden dolgozóra és hozzájuthasson az állami kompenzációhoz. Fontos tudnunk, hogy az 5 százalékos emelés csak a 216 800 forint alattiakra vonatkozik.
Szankcionálja a törvény a bérkompenzáció elmulasztását januártól: azoknak a munkaadóknak, akik nem emelik a 300 ezer forint alatti munkabéreket annyira, hogy azok nettó összege ne változzon, a munkaügyi ellenőrzések során bírságra nem kell számítaniuk, viszont két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatásokból is. Az erről szóló, nyáron született törvény január 1-jén lép hatályba.
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni. A cégek nem lesznek képes kifizetni az első öt százalékot sem - jelentette ki Rolek Ferenc, a szervezet alelnöke.
A papír alapú és elektronikus Erzsébet-utalvány kibocsátási szabályait tartalmazza az a közigazgatási és igazságügyi miniszteri rendelet, amely a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A következő év a foglalkoztatás szempontjából is nehéz év lesz Magyarországon, de továbbra is cél, hogy 2020-ra egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre az országban - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.
Megjelent az elvárt béremelést szabályozó kormányrendelet. Hogyan alakulhatnak a bérek 2012-ben?
Tipikus probléma, hogy a munkavállalók sem a munkaszerződés megkötésekor, sem a munkaviszony megszűntetésekor nem készülnek fel arra, hogy a valódi érdekeik szerint járjanak el. A munkaszerződés megkötésekor a munkaszerződés tervezetét a munkáltató készíti el. Ez önmagában is hátrány, ami tovább fokozható, ha elolvasás és értelmezés nélkül aláírjuk
A HVG Adó 2012 különszámában a személyi jövedelemadó törvény 71. § (1) b) bb) pontja alatti szöveget {„azzal, hogy a munkavállaló az adott hónapra e juttatások közül csak az egyik fajtát (vagy a ba), vagy a bb) ponti szerintit) választhatj} az Országgyűlés által elfogadott végleges módosítás már nem tartalmazta.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja, hogy a kormánnyal, a Munka törvénykönyve egyes részéről kötött megállapodáshoz más szakszervezeti konföderációhoz tartozó kollégáik a nevüket adták. Hangsúlyozzák, hogy a megállapodás jelenlegi állapotában nem bírja a magyar szakszervezeti mozgalom egészének támogatását és egyetértését.
Megállapodást kötött az új Munka törvénykönyvének a kollektív munkavállalói jogokra és a munkaviszonyra vonatkozó részéről a kormány a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel - jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
Az új Munka Törvénykönyvének (Mt.) tervezete a terminológia bizonyos változtatása mellett több tartalmi újdonságot is magában foglal. A kevés, munkavállalók számára kedvező változás egyike, hogy jogviszony váltáskor amennyiben a munkavállaló nem fogadja el a továbbfoglalkoztatási ajánlatot (Pl.nem akar közalkalmazott lenni) a végkielégítésen kívül a felmondási időre (felmentési idő)járó távolléti díjra is jogosulttá válik.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől