hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkáltatói jogutódlás: már nem kötelező a dolgozókat értesíteni

  • Adózóna

Szakított a munkáltatói jogutódlás korábban kialakult rendszerével az idén életbe lépett új Munka Törvénykönyve. A korábbi kódex az általános (pl. összeolvadás, beolvadás) és az egyedi (üzletág-értékesítés) esetekre is előírta, hogy a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalókat a változás munkaügyi vonatkozásairól, és konzultálni velük annak hatásairól.

 Az új kódex indokolása szerint ez szükségtelen és csak a gazdasági egység úgynevezett jogügyleten alapuló átvétele (például üzletág értékesítése) esetén ír elő a munkáltatóknak konzultációs és tájékoztatási kötelezettségeket. Amennyiben a magyar jogalkotó a jelenlegi ellentmondásos helyzetet nem rendezi megfelelően, az akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet.
 
Dr. Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje elmondta: A felgyorsult és globálissá vált üzleti életben mára mindennapossá váltak a vállalkozások közötti üzletág- és üzem-átruházások vagy a vállalkozások akár több EU-tagállamot is érintő átalakulásai. Sok esetben pedig a gazdasági válság nyomán, némileg kényszer hatására kezdenek ilyen tranzakciókba a cégcsoportok.
 
Munkajogi szempontból az ilyen ügyletek a munkáltató személyében eredményeznek változást, és kihatással lehetnek a munkavállalók jogaira. Ez utóbbi körülmény indokolta, hogy mind az Európai Unió, mind a magyar jogalkotó a munkavállalókat védő, különleges garanciális rendelkezéseket alkotott a munkáltatói jogutódlás esetére.
 
A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi törvény idén június 30-ig hatályos rendelkezései a munkáltató személyében bekövetkező változás két esetkörét különböztették meg. A jogutódlás megvalósulhatott jogszabály alapján (pl. átalakulás, így egyesülés vagy szétválás) vagy egy gazdasági egység (pl. egy üzem) adásvétele vagy egyéb hasonló jogügylet eredményeként. A jogutódláskor fennálló munkaviszonyokból eredő jogok és kötelezettségek mindkét esetben átszálltak a jogelődről (az átadó munkáltatóról) a jogutód munkáltatóra. Ugyancsak előírta a jogszabály a jogelőd és a jogutód számára a munkavállalók érdekképviseletének vagy a képviselőikből alapított bizottságnak a tájékoztatását, legkésőbb a jogutódlást megelőzően tizenöt nappal. A tájékoztatásnak ki kellett terjednie a jogutódlás (tervezett) időpontjára, okára és a munkavállalókat érintő jogi, gazdasági és szociális következményeire. Ezen felül konzultációs kötelezettség is terhelte a munkáltatókat a munkavállalókat érintő tervbe vett egyéb rendelkezésekről.
 
A fenti szabályozás összhangban volt a vonatkozó közösségi joganyaggal, a munkavállalók jogainak a vállalkozások, üzletek vagy ezek részeinek átruházása esetén történő védelmére vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló irányelvvel (2001. március 12-i 2001/23/EK Tanácsi Irányelv).
 
E szabályok helyébe 2012. július 1-től az új Munka Törvénykönyvének rendelkezései (36-40. §) léptek. Amint az a jogszabály indokolásából kitűnik, az új kódex szakít a munkáltatói jogutódlás kialakult rendszerével. Fenntartja a megkülönböztetést a jogszabályon és a gazdasági egység átszállásán alapuló jogutódlás tekintetében, azonban csak az utóbbi esetkört szabályozza a munkáltató személyében bekövetkező változás fejezetcím alatt. A munkavállalók tájékoztatására vonatkozó, az átadó vagy átvevő munkáltatót terhelő kötelezettséget tehát csak a jogügyleten alapuló változás esetén írja elő.
 
Dr. Szarvas Júlia hozzátette: Bár az új Mt. szintén kimondja az európai irányelvnek való megfelelést, vitatható, hogy ez ténylegesen meg is valósul-e. Az irányelv értelmében ugyanis a korábban hatályos magyar szabályozással egybehangzóan, az általános jogutódlás körében is szükséges a munkavállalók jogait védő rendelkezések érvényre juttatása. Az új Munka Törvénykönyve ezzel kifejezetten ellentétes álláspontra helyezkedve, a jogszabályon alapuló jogutódláshoz nem írja elő különleges munkajogi garanciák alkalmazását.
 
A jelenleg hatályos magyar szabályozás végső soron azt eredményezi, hogy eltérő jogi védelemben részesülnek azok a munkavállalók, akiknek a munkáltatója egy gazdasági egység átruházása folytán változik meg, és azok, akiknek a munkáltatója személyében például két társaság összeolvadása miatt áll be jogutódlás. Amíg ugyanis az előbbi körbe tartozókat a változás előtt tájékoztatni kell a jogutódlás leglényegesebb kérdéseiről, addig az utóbbi munkavállalókat, az Mt. külön rendelkezése hiányában, ez a jog nem illeti meg. Az irányelvnek csak részben megfelelő nemzeti jogszabály pedig akár Magyarország kötelezettségszegési eljárásban történő elmarasztalásához is vezethet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kiküldetés?

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Áfa levonhatósága

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close