402 találat a(z) munka cimkére

Viszló László Cikk

Jön az új Munka törvénykönyve: viszlát szakszervezeti jogok és munkavállalói védelem Cikk

Az új Munka Törvénykönyvében felszámolnák a szakszervezetek egyik leghatékonyabb eszközét a munkáltatói jogsértésekkel szemben. A munkavállalók ezáltal kiszolgáltatottabbak lennének, mint eddig.

Egy esetben lehet megváltani a nyugdíjhoz hiányzó éveket - szigorú feltételek Cikk

Mikor és milyen feltételekkel válthatja meg a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati éveit a munkavállaló? Olvasói kérdésre Molnár László, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszol.

Dolgozók képzése: amit kevesen tudnak, de elszámolható költség Szakértői Kommentár

A cégeknek és a munkavállalóiknak közös érdeke a legújabb szakmai ismeretek megszerzése, ezért a foglalkoztatók többnyire szívesen vállalják a dolgozók képzésével kapcsolatban felmerülő költségeket. A képzésben való ingyenes vagy kedvezményes részvétel után a magánszemélynél keletkező jövedelem kedvezően adózik. A rendelkezések eltérőek az iskolarendszerű és a nem iskolai rendszerű képzésnél. Íme a legfontosabb tudnivalók.

Negyvenéves nő nyugdíj előtt: az ONYF ragaszkodik egy nyilatkozathoz Cikk

Milyen papírt, nyilatkozatot kell kitöltenie a nyugdíj előtt álló 40 éves nőnek ahhoz, hogy megállapítsák a nyugdíját? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.

Közös megegyezés: van megoldás, ha nem utalják, ami jár Cikk

Mit tehet a munkavállaló, ha három hónapja tartozik a bérével a munkáltató, akivel közös megegyezéssel szüntette meg a munkaviszonyát? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.

Felére csökken az álláskeresési járadék Cikk

A legfontosabb változás, hogy a munkanélkülivé válók az eddigi 270 helyett átlagosan 90 napig kaphatnak majd álláskeresési járadékot. A jelenlegi rendszerhez képest fokozottabban érvényesül a biztosítási elv: 10 munkanap szükséges 1 járadéknap megszerzéséhez és az eddigi 4 éves referencia időszak helyett 5 éves időszakot kell figyelembe venni a járadékra való jogosultság vizsgálatakor. Eddig öt nap munkaviszony kellett egy járadéknap megszerzéséhez.

Az adóhivatal állást foglalt, vége a cafetéria-trükközésnek Cikk

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) szerint törvénysértő az egyik utalványforgalmazó cég ajánlata, miszerint visszavásárolná a munkavállalóktól a főképp élelmiszerekre beváltható papírokat. Ez ugyanis adóelkerülő ügyeskedésnek minősülhet.

Nyári gyakorlat: járulékok, adók, amiket fizeni kell Cikk

Foglalkoztathatók-e tanulmányi szerződés nélkül nyári gyakorlatra felvett diákok? Mit és mennyit kell utánuk fizetni? Olvasói kérdésre Viszló László, az Adózóna munkajogi szakértője válaszol.

Gyes munka mellett: ki, mikor jogosult? Cikk

Munka mellett ki jogosult gyesre és milyen formában? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.

MSZP: a "táppénztelenség" elrendelésének ideje jött el Cikk

Az MSZP szerint a "táppénztelenség" elrendelésének ideje jött el, a kabinet döntései pedig azt üzenik az állástalanoknak, "ha nincs munkád, nem számítasz".

Betegbiztosítás: munkanélküliként mikor mennyit kell fizetni? Cikk

Munkanélküliként mekkora betegbiztosításra jogosult valaki, ha fizet?

Magyarországi betegbiztosítás külföldön élőknek - speciális szabály Cikk

Hogyan lehet Magyarországon betegbiztosítása annak, aki Amerikában él és ott is adózik? Olvasói kérdésre Széles Imre, az Adózóna tb-szakértője válaszol.

Módosíthatják-e a szerződésem, mielőtt gyesre megyek? Cikk

Határozatlan idejű szerződést módosíthat-e a munkáltató, mielőtt alkalmazottja gyesre megy? Olvasói kérdésre Horváth Linda, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Munkaügyi ellenőrzés: a magyarok félnek a legjobban Cikk

A cseh, az ukrán és a magyar munkavállalók tartanak leginkább a munkahelyi ellenőrzéstől – derül ki egy, az Európai Unió 24 országában végzett kutatás elemzéséből. Mint ahogy az a kutatásból kiderül, a munkahelyi feszültséget leginkább a vezetők túlzott bizalmatlansága, szigorú kontrollja eredményezi, valamint az, hogy egyéni munkavégzésre és távmunka végzésére kevéssé vagy egyáltalán nincs lehetőség. A probléma leginkább az európai új demokráciákban, azaz a Közép-Kelet-európai országokban tapasztalható.