Áfadigitalizáció: elindult a konzultáció a ViDA-csomagról

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) november 21-én közzétette a digitalizációs ViDA pillér hazai átültetésére vonatkozó koncepcióját, amelyre 2026. január 20-áig várja az észrevételeket, javaslatokat. Az EY szakértői a tanácsadó cég legfrissebb hírlevelében összesítik a koncepció kiemelt elemeit.

Idén tavasszal hirdették ki az Áfa a digitális korban (VAT in the Digital Age, röviden ViDA) elnevezésű európai uniós jogalkotási csomagot. A ViDA-csomag legfontosabb pillére a digitalizáció előmozdítása, a kötelező, egységes e-számlázás kiterjesztése, és a számlaadat-szolgáltatások EU-s szintű harmonizációja.

A koncepció legfontosabb elemei a következők:

– A kötelező e-számlázás az EU-s mellett a belföldi B2B ügyletekre is bevezetésre kerül.

– Az e-számlák – főszabály szerint – gépileg feldolgozható, strukturált (XML) állományok lesznek, amelyeket az eladók gép-gép kapcsolaton keresztül, titkosítva juttatnak majd el a vevőik részére.

– Ehhez minden számlázóprogramnak hivatalos engedélyt kell szereznie, és képesnek kell lennie a hiányos vagy sémahibás állományok kiszűrésére.

– Másfelől, a vevők rendszereinek be is kell majd tudnia automatikusan olvasni az érkező XML e-számlákat.

– Az új, EU-s standardok szerinti számlaadat-szolgáltatás nemcsak eladói, hanem vevői oldalról is kötelező lesz.

– Sőt, a tervek között szerepel egy külön státuszriport arról, hogy az adott áfabevallási időszak bejövő számlái közül melyekhez nem kapcsolódott tényleges gazdasági esemény.

– A számlaadat-szolgáltatás sok esetben a teljes számla-XML-ek beküldését igényli majd, amelyekhez a NAV e-archiválási szolgáltatás bevezetését tervezi.

Amint a NAV által közzétett dokumentum is rámutat, mindenképp javasolt részletesen áttekinteni a koncepciót, hiszen „a változás várhatóan az egyik legjelentősebb lesz az áfa területén, és minden adóalanyt érinteni fog. A változás nemcsak technikai átállást jelent, hanem szemléletváltást is: a számlák nem csupán bizonylatok lesznek, hanem az adóhatóság és a vállalkozások közötti valós idejű adatkapcsolat eszközei”.