1314 találat a(z) társasági adó cimkére
Társaságiadóalap-csökkentő tételek
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasági adóalapot csökkentő tételek összegét jogcímenként külön-külön kell vizsgálni? Példa: Adózás előtti eredmény:7.900 - Fejlesztési tartalék:3.500 (max: ad.előtti eredmény 50%-a) - Beruházási érték: 4.900 (max: ad.előtti eredmény) Csökkentő tételek összesen:8.400 Növelő tételek összesen: 2.100 Adóalap:1.600 Helyes a fenti levezetés? Köszönöm válaszát.
A társasági adóról vitáztak az Európai Bizottságban
Cikk
Szerdán úgynevezett orientációs vitát tartott a társasági adózás témakörében az Európai Bizottság biztosi kollégiuma, a testület júniusban ismerteti erre vonatkozó akciótervét.
Társaságiadó-alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy társas vállalkozás, amely 2010-től él annak a lehetőségével, hogy a beruházási hitelével kapcsolatos év végi értékelésből adódó árfolyam-változással módosítja az adó alapját (más devizás tétel nincs, amire ezt alkalmaznia kellene). (TAO tv. 7. § 1) dzs), 2), illetve 8. § 1) dzs.) Az egy dolog, hogy erről adónyilvántartást kell vezetni, ezt értem. Azt is értem, hogy ezeket a módosításokat a kötelezettség kivezetése arányában vissza kell állítani, tehát ami egykor növelt, az most csökkent, és fordítva. Ennek a mértékét nem értem. A törvény úgy fogalmaz, hogy az előző évi záró állomány arányában kell mindezt megállapítani. Megerősítést szeretnék kérni, hogy ez annyi lenne, hogy fogom, mondjuk 2014-ben, a 2015-ös törlesztőrészleteket, hiszen ezt vezettem csak ki, az ideit már tavaly kivezettem, elosztom a tavalyi évi záró állománnyal, ami kijött eredmény, azzal beszorzom az előző évi növekedéseket és csökkenéseket, és ennyi? Illetve azok nettó értékét szorzom, mert hiszen már az előző években is kellett csökkennie, vagy a teljeset? Nem igazán értem, és ez lesz az első zárásom velük, és az előző nyilvántartások sem egyértelműek. Ha nagyon rosszul gondolkodom, akkor esetleg egy egyszerű példával le tudná vezetni ennek a menetét? Előre is nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Társasági és iparűzési adót spórolhat! Mutatjuk, hogyan
Cikk
Ha egy vállalkozás tevékenysége során akár jogi oltalomban is részesíthető szellemi terméket, vagyoni értékű jogként hasznosítható eszközt (szellemi vagyont) hoz létre, érdemes szem előtt tartania, hogy nem feltétlenül csak szolgáltatás, vagy termékértékesítés ellenértékeként juthat bevételhez, hanem jogdíjat is kérhet. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) pedig számos jogdíjhoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt tartalmaz, mely a kedvezményezett lehetőségek ismerete és a vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazása esetén a vállalkozások számára.
Újdonságok a társasági adóban. Előnyök és hátrányok
Cikk
Bevezetnék a növekedési adóhitelt, a külföldről származó jövedelmeknél pedig a progresszió melletti mentesítést. Ez a két legfontosabb újdonság lenne a múlt héten benyújtott adócsomag szerint a társasági adóról szóló törvényben.
Beruházási kedvezmény
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. 2013-ban kezdett meg egy idegen ingatlanon végzett beruházást, irodakialakítást. 2014-ben aktiválta, még 2014-ben is tartott az átalakítás. Kérdésünk, hogy csak a 2014. évi beruházás értékével csökkenthetem az adóalapot vagy az egész értékkel?
BHTL.c.nyilv. adótartozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! NAV-folyószámla egyeztetéskor a következőkkel találkoztam:BHTL.c.nyilv.adótart. Az adónemeken lévő tartozást a NAV átvezette behajthatatlan tartozásokba? A tartozás attól még él? Viszont a főkönyvön (illetve a társasági adóban a kötelezettségek között) szerepelnie kell. Ezeket az összegeket vezessem át egy külön számlára a főkönyvben, vagy elég ha folyószámla-egyeztetéskor a NAV által elvezetett adónemekkel a főkönyvem megegyezik? Válaszukat nagyon köszönöm. Csirmazné
Előző években ki nem vezetett tárgyi eszköz
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft., ami gazdasági tevékenységet nem végez, 2013. évtől és 2010. évben telket értékesített (amit számla is igazol), de a telek nem lett kivezetve az eszközök közül. Ez a dolog 2014-ben derült ki. A kérdésem a következő: helyesen járok-e el, ha 2014. évben kivezetem az eszközök közül (ráfordítások között számolom el), és az adózás előtti eredményét a társasági adóban ezzel az összeggel megnövelem. És önellenőrzöm a 2010. évi társasági adót, szintén ezzel az összeggel? Gyors válaszukat köszönöm.
Értékcsökkenés a társasági adónál
Kérdés
Ügyfelem a társasági adónál elszámolt értékcsökkenést azonosan kezelte a számvitellel, a két összeg a maradványértékes eszközöknél is megegyezett 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban. 2014-ben készültem arra, hogy önellenőrzés nélkül (ennek ugyanis minden feltétele adott volt) elszámolom a 2011., 2012. és 2013-as év értékcsökkenés-különbözetekből adódó tao-különbözeteket, de az ügyfél ezt az eszközt 2014-ben eladta. Így a számításaim szerint értelmetlen visszamenőleg tao-különbözeteket számolnom, hisz értékesítéskor "eltűnik" a korábbi 3 év el nem számolt értékcsökkenés-különbözete (feltételezve persze azt, hogy a tao mértéke mind a négy évben azonos). A kérdéseim: 1.) Logikus-e a fenti levezetés? 2.) Annak ellenére, hogy a fenti számítás ugyanarra az eredményre vezet (azaz nullára hozza ki a tao-különbözetet 2011-2014. évek tekintetében), vezessem-e le az egyes adóévek értékcsökkenés-, illetve adókülönbözeteit? 3.) Hibát követett-e el az ügyfél, amikor a tao-ban nem érvényesített magasabb értékcsökkenést a számviteli értékcsökkenéshez képest? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel.
Közhasznú nonprofit kft. társasági adója
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú nonprofit kft. családi napközit és magánóvodát működtet. A működtetéshez az államkincstár határozata alapján a költségvetési törvényre hivatkozva normatív támogatásban részesül. A költségvetési támogatás mellett magánszemélyektől és cégektől támogatást kap, valamint a szülőktől térítési díjat szed. Kérdésem, hogy a költségvetéstől kapott támogatás kedvezményezett bevételnek minősül-e a Tao-törvény 6. számú melléklet E) fejezete alapján, és erre tekintettel e bevétel arányában mentesül-e a társaságiadó-fizetési kötelezettség alól? Köszönettel: VL
Sokat spórolhat, ha ezzel is számol a társaságiadó-bevallásban
Cikk
Jelentős összegű adót takaríthatnak meg a vállalkozások, ha tisztában vannak azzal, hogy a társaságiadó-törvény számos esetben kapcsol adóalap-csökkentő tételt az immateriális jószágokhoz. Cikkünkben sorra vesszük az igénybe vehető kedvezményeket, és azt, hogy milyen megkötésekkel kell tisztában lenniük az adózóknak.
Fejlesztésitartalék-felhasználás adóalap korrekció
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Legyen szíves vezessen le egy példát a fejlesztési tartalék felhasználásával összefüggő adóalap-korrekcióra. Az adóalap növelése nem a beruházás évében van, hanem amikor már az éves értékcsökkenések és a fejlesztési tartalék összege eléri a beszerzési értéket. Adóalap-növelők az azutáni éves értékcsökkenések? Vagy a beruházás évében, illetve az azt követő években kell adóalapot növelni az éves értékcsökkenés összegével, amíg el nem éri a fejlesztési tartalék összegét (és a követő években nincs korrekció)? Köszönettel.
Reklámköltség a társaságiadó-bevallásban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A segítségüket szeretném kérni a következőkben: Egy cég folyamatosan használja reklámozásra a facebook és a google oldalait. Ezek a költségek nem haladják meg a havi 2,5 millió forint, így reklámadó fizetési kötelezettsége sem keletkezik. Mivel az adott cégektől nem rendelkezik a törvényben előírt nyilatkozattal, ezért a 2014. évi társaságiadó-alapot meg kell növelni az elszámolt reklámköltségekkel. A kérdésem az lenne, hogy mivel a törvénymódosítás ( a társasági adóval kapcsolatban ) csak 2014.08.15.-étől hatályos, csak a 08.15. után elszámolt költségszámlákat kell-e adóalap-növelőként figyelembe venni, vagy visszamenőlegesen az egész évre? Előre is köszönöm a választ.
Saját célú reklám – társaságiadó-alap
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság saját célú reklám miatt reklámköltséget számolt el a nyomdától megrendelt reklámkiadvány után. A reklámadónak nem lett alanya, mivel a havi 2,5 millió forintos értékhatár alatt marad a reklámköltés. A kérdésem az, hogy ezen, illetve az összes többi, a reklámadóról szóló jogszabály szerint "saját célú reklám"-nak minősített költséget kell-e a társaságiadó-alapnál nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősíteni? A társasági adóról szóló törvény szerint "a reklámadóról szóló törvény szerinti reklám közzétételével összefüggésben elszámolt költség (így különösen a reklám közzétevőjének vagy a reklám közzétételében közreműködőnek járó ellenérték), de legalább a reklám közzétételének szokásos piaci értéke, ha az adóalany nem rendelkezik a reklámadó alanyának .. nyilatkozatával"..... A saját célú reklámnál a reklámadó alanya az általam idézett társaság. Saját magától saját magának szerezzen be nyilatkozatot? Vagy nem jól értelmezzük a társaságiadó-előírásokat? Köszönöm a segítségét.
Ezek nélkül nem tudja csökkenteni társasági adóját
Cikk
A társaságiadó-alap csökkentéséhez, illetve az adókedvezmények érvényesítéséhez – a számviteli bizonylatok mellett – gyakran külön dokumentum (például nyilatkozat, okirat) is szükséges.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
