Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi vállalkozás saját és esetlegesen értékesíteni szánt készletkezelő, számlázó szoftvert állít elő. A szoftver készítéséhez megfelelő szaktudású munkatársakat is felvett. A 2016. év végén még befejezetlen saját szoftver előállításával kapcsolatban milyen társasági adóra vonatkozó kedvezményt vehet igénybe a társaság? A társaság tulajdonosai kizárólag magánszemélyek. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy 2013. évre vonatkozó NAV revízió társasági adóra vonatkozóan állapított meg adóhiányt. A társaság számviteli politikája szerint az adóhiány, illetve annak jogkövetkezményei nem jelentős összegű hibát eredményeznek. A 2013. évre vonatkozó társasági adóhiányt hogyan kell helyesen könyvelni a 2016. évben? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Az általam korábban feltett, azonos című kérdésre adott válaszára reagálva a következőket fűzném hozzá. A számlát már kibocsátottuk, csak a vevő nem fizette ki azt. A vevő többszöri megkeresés ellenére sem hajlandó kifizetni, ez esetben mi a teendőnk? Válaszát és segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy programfejlesztéssel foglalkozó társaság számítógépes programozást számláz szerzői jogdíj és munkadíj megbontásban. A szerzőijogdíj-bevétel felével, az adózás előtti eredmény 50%-áig csökkentette az adózás előtti eredményét 2015. évben. A 2016. júliusi változások után továbbra is megteheti-e, hogy a tevékenysége jogdíjbevételének a felével csökkenti a társasági adó alapját a korábbi szabályoknak megfelelően? Amennyiben nem a bevétellel, hanem a jogdíjértékesítésből származó eredménnyel lehet csökkenteni a társaságiadó-alapot, akkor lehet-e a jogdíjbevételnek az összes bevételhez viszonyított arányával kiszámolni a szerzői jogdíj eredményét? Köszönettel: Simonné
Tavaly összesen négy kisebb-nagyobb adócsomagról határozott az Országgyűlés. A társasági adóról szóló törvény minden alkalommal módosult.
Jövőre egységesen – forgalomtól, mérettől függetlenül – kilenc százalékos lesz a társasági nyereségadó. Ez az elsőre egyszerűnek hangzó változás számos – elméleti és gyakorlati – kérdést vet fel a LeitnerLeitner tanácsadó cég szerint.
Az a kérdésem, hogy a 2017.01.01-jével katára áttérő bt.-nek a tao negyedéves előlegfizetési kötelezettségét 2017. januárban, áprilisban és júliusban teljesítenie kell-e, vagy sem?
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő. Társaságunk a társasági adó hatálya alól a kivára szeretne áttérni 2017. január 1-jei hatállyal. Idén esedékes lenne, hogy december 20-áig megtörténjen a társaságiadó- és az iparűzésiadó-feltöltés. Ezeket meg kell-e tennie cégünknek, ha addig beadjuk a 'T203KV nyomtatványt? Illetve még az lenne a kérdésem, hogy meg kell-e fizetni december 20-áig a 4. negyedévi társaságiadó-előleget is az áttérés ellenére? Köszönöm segítségét!
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szeretne a 1601-es adóelőleg-kiegészítésről szóló bevallásában tao-felajánlást tenni. A rendelkező nyilatkozat kitöltésekor a "kiegészítő sportfejlesztési támogatás" alanya (támogatási szerződés alapján) ugyanaz a sportegyesület kell, hogy legyen, mint aki az adófelajánlás alanya (87,5%), amennyiben nem a sportági szövetséget és nem a MOB-ot kívánjuk támogatni? Kérdésem továbbá, hogy a SPORTBEJ nyomtatványt ki kell-e tölteni ebben az esetben, hiszen – tudtommal – a NAV teljesíti a rendelkező nyilatkozatok szerinti átutalást a kedvezményezettek felé (az 1 százalékot is?!). (Vagy a sportbej csak akkor értelmezhető, ha a támogatási igazolás alapján közvetlenül az egyesületnek történik az utalás?) Köszönettel.
Ügyfelem szerzői jogdíjat számláz ki építészeti tervei elkészülte után megrendelőivel kötött szerződéseinek megfelelően. A jogdíj tao-béli értelmezésének évközi változása miatt helyes-e az, ha a társaságiadó-alapot a 2016. 06. 30-áig kiszámlázott jogdíj 50 százalékával, illetve az iparűzési adó alapját is csak a 06.30-áig számlázott jogdíjjal csökkentem? Üdvözlettel, CsK
Tisztelt Szakértő! A segítségét szeretném kérni az alábbi kérdésben. Vállalatunk készterméket értékesített az egyik külföldi vevőnk számára. Követeléseinket a vevő nem hajlandó elismerni, többszöri megkeresés és felszólítás ellenére sem egyenlítette ki a számláinkat. A vevő ellen semmi eljárás nincs folyamatban. A vezetőség úgy döntött, hogy elengedjük a követelést. Jól gondolom, hogy mivel a vevő nem magánszemély, és nem kapcsolt vállalkozás, ezért az társaságiadó-kalkulációnál nem kell az adózás előtti eredményt megnövelni? Segítségét és válaszát előre is köszönöm!
Sürgős eljárás keretében már a mai napon már szavaz is az Országgyűlés a hétfőn benyújtott legeslegújabb adótörvénycsomagról, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvényeket módosító javaslatról. Huszonkét indítványról határoz a parlament – a tervek szerint – utolsó idei ülésnapján, egyebek között a polgármesterek fizetésének emeléséről rendelkező önkormányzati törvény módosításáról is.
Elfogadta az Országgyűlés a bérmegállapodást megalapozó, a versenyképesség növelését célzó adócsökkentési csomagot, amely alapján egységesen 9 százalék lesz jövőre a társasági adó mértéke, és csökken a munkáltatók közterhe is.
Cégünk, amely vendéglátással foglalkozik, az adventi ünnepség alatt, amit az önkormányzat rendez egy városnak, szeretetvendégséget ajánlott fel. Meleg ételt és italt oszt a város lakóinak. Az önkormányzattal nincs szerződése. Önállóan ajánlotta fel. Bevétele nem keletkezik belőle, de költsége igen. Kérdésem, hogy ez társasági adónál adóalap-növelő lesz-e, valamint az szja-nál és az ehónál keletkezik-e fizetendő adó? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2017. január 1-jétől lehetőség lesz a műemlékvédelem alatt álló épület felújítására fordított összeg kétszeresével csökkenteni az adózás előtti nyereség összegét. A felújításra fordított összeg ezen felül költségként elszámolható. A felújításhoz kapcsolt fél, hitelintézet, gyakorlatilag bárki nyújthat pénzügyi forrást. A kedvezményezett, ha nem tudja a kedvezményt igénybe venni, igazolást állíthat ki a pénzügyi forrást nyújtónak, aki az igénybe nem vett kedvezményt a saját bevallásában tudja érvényesíteni. Kérdéseim a technikai megvalósulára irányulnak. 1. Ha kapcsolt fél biztosít pénzügyi forrást, azt kölcsönként adja, vagy végleges pénzeszközátadás lesz? Ez esetben társaságiadó-növelő tétel lesz, mint minden más pénzeszközátadás? Vagy úgy kell kezelni, mint például a látványcsapatsport-támogatást, és nem kell az adóalap-korrekció? 2. Ha nincs összegben elszámolási korlátozás (pozitív nyereség 50 százaléka, mint a karbantartásnál), akkor az adózás előtti eredményem negatívba fordulása esetén lehetőségem lesz az elhatárolt veszteséget továbbvinni, felhasználni a következő években (természetesen a korlátozás figyelembe vételével)? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték