1312 találat a(z) társasági adó cimkére

Google hirdetés utáni adóalap-emelés, kell-e? Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2015-ös évre kell-e megemelni a társaságiadó-alapot, ha a cég google/facebookon keresztül hirdetett (ami után nincs reklámadó-nyilatkozat) és az összeg éves szinten bőven 30 millió forint alatt van? Irodánkban eltérő vélemények vannak, szeretném, ha Ön megerősítené, vagy megcáfolná a fenti kérdést! Köszönöm válaszát!

Milliárdok vesznek el – csomag az adókikerülés megakadályozására Cikk

A társaságiadó-kikerülés problémájának uniós szinten összehangolt kezelésére terjesztett elő több javaslatot a héten az Európai Bizottság, az EU keretei közé emelve át az OECD által tavaly ősszel kidolgozott globális standardokat. Pierre Moscovici biztos szerint a csomag nem tekinthető elmozdulásnak a társaságiadó-kulcsok európai szinten történő harmonizálása felé.

Társasági adóról szóló törvény szerinti értékcsökkenés Kérdés

T. Válaszadó! A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5. a) pontjánál adódott értelmezési problémánk: - a számviteli törvényhez igazított adótörvény szerinti elszámolásnál a leírási kulcsnak, avagy az értékcsökkenés összegének kell megegyeznie? Amennyiben az adott eszköznek van maradványértéke, úgy azonos leírási kulcsnál is értelemszerűleg több lesz a társasági adó szerint elszámolható értékcsökkenés összege, mint a számviteli ...! Köszönjük válaszukat !

Kapcsolt vállalkozás Kérdés

Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben van két magánszemély tulajdonos 50 százalékban az apa, 50 százalékban az anya, "B" Kft.-ben két magánszemély tulajdonos, 51 százalék a fiú, és 49 százalékban a fiú felesége. A két kft. között üzleti kapcsolat jött létre. Kérdésem az lenne, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaságiadó-törvény alapján?

Kapcsolt vállalkozások közötti tartozás-átvállalás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Alapítványi támogatás elszámolása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben. Egy közhasznú alapítvány alapított egy szakképző iskolát, mint alapítványi iskolát. Ennek az alapítványnak egy kft. adhat-e úgy alapítványi támogatást háromoldalú megállapodás alapján, hogy az összeget egyenesen az alapítványi iskolának utalja, nem pedig az alapítványnak, mondván, az alapítvány úgyis továbbutalja majd azt az általa alapított és fenntartott szakiskolának? Ebben az esetben az alapítvány kiállíthatja-e a támogatási igazolást a kft. részére? Meg kell-e ezzel az összeggel emelni a társaságiadó-alapot a kft.-nél? Köszönöm válaszát. Papné

Tao önellenőrzés, fejlesztési tartalék Kérdés

Egyszemélyes kft. nettó árbevétele csökken 2014. évre, a mérlegfőösszeg olyan kicsi, hogy a hibahatás meghaladja a 2 százalékot. Az önellenőrzés eredményeképpen nem képezhetett volna annyi fejlesztési tartalékot, amit az eredeti bevallásban képezni tudott. Időközben "csődbe ment", már a fejlesztési tartalékot biztos nem tudja beruházásra felhasználni. Megteheti-e azt, hogy a 2015. évre, mint "büntető tételt" megemeli az adóalapját, illetve a 2014. évi önellenőrzéskor egyáltalán nem képez tartalékot, igaz ekkor befizetendő társasági adója lesz, de jobban jár, ha 2015-ben növel, mert veszteséges lett. Hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékot jelen esetben szabályszerűen?

Állásfoglalás iránti kérelem kedvezményezett átalakulás kérdéskörében Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!

Megint többet adóztunk, sokkal Cikk

Mintegy 665 milliárd forinttal több adóbevételt könyvelhetett el a költségvetés az előző év első tizenegy hónapjához viszonyítva – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Mezőgazdasági kisvállalkozói kedvezmény Kérdés

Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági kft. (teáor 0220) igénybe veheti-e az új eszközeire a társaságiadó-kedvezményt?

Hogyan lehet nyilatkozni sportcélú felajánlásról? Itt a válasz Cikk

Tapasztalatok szerint sok vállalkozás a társaságiadó-előleg feltöltési határideje előtti utolsó pillanatig fontolgatja, hogyan optimalizálja társaságiadó-kötelezettségét, ennek egyre népszerűbb formája a sportcélú felajánlás. Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk részletezi a teendőket.

Sporttámogatás taofeltöltés terhére Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég ebben az évben még nem nyilatkozott sportcélú adófelajánlásról, most december 21-én kívánja ezt megtenni. Ha jól tudom, most nincs 15Rendny, hanem helyette a 1501 főlapon a D blokkban jelzem, hogy a taotörvény 24/A § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkező nyilatkozatot kíván tenni. Tegyük fel, hogy 1000 a várható éves tao, fizetett az év során 600 előleget, s a 12.21-ei feltöltési kötelezettsége 400, amit a 1501-esen be fog vallani. Most néztem alaposabban a nyomtatványt, a 1501-RNYIL lapon a 01. sorban nem a taofeltöltés összege szerepel, hanem a teljes éves várható adó? Útmutató szerint a 01. sorban az adózónak az adóévben fizetendő társasági adójának várható összegét kell feltüntetnie. Akkor ide az 1000 kerül, s ennek a 80 százalékára tehet felajánlást? Előre is köszönöm a választ.

Fejlesztési tartalék visszafizetése értékesítés esetén Kérdés

Egy kft. 2014-ben a fejlesztési tartalékot használta fel egy gép vásárlására. 2015. 06. hóban ezt a gépet eladta. A gép értéke 3 millió forint volt, és az eszköz egynegyedéért került eladásra. Kérdésem: meg kell növelnem a felhasznált fejlesztési tartalékkal az adóalapot vagy nem, mivel az eszközt értékesítették?

Pénzügyi lízing költsége és társasági adó vonzata Kérdés

Cégünk 2014. március 15-e után vásárolt személygépkocsit pénzügyi lízing keretében, tartós bérlet jogcímen (a lejárat végén a cég eldönti, hogy megvásárolja a gépkocsit maradványértéken, vagy nem), ahol a lízingcég részéről havi számlát küldenek, amin a tőkerész plusz áfa és kamat található? Kérdésem, hogy az eszközt a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e venni, kell-e értékcsökkenést utána számolni, hogyan? Hogyan kell könyvelni a havi számlát és az áfatartalmat? Várom válaszukat.

Társasági adó önellenőrzés Kérdés

Egy kft. 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió forint plusz áfa beszerzési áron. A társaságnál 2013. évben az adóhatóság általános forgalmi adó adónemben revíziót tartott a 2012-es évre, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható ki a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel, félő, hogy esetleges társasági adónemben történő revízió esetén nem fogadja el az adóhatóság a 40 millió forintot nettó beszerzési árként. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Készpénzes számla utalása

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

NAV ingó árverése

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Bizalmi vagyonkezelő

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink