1354 találat a(z) társasági adó cimkére
Taokedvezmény
Kérdés
Kft. vásárolt egy munkagépet, amelyre év végén igénybe vette a társaságiadó-törvény 7. § (1) zs pontja szerinti kedvezményt. Ha a kft. 2 éven belül beolvad egy másik kft.-be, és a másik kft. nevén és adószámával működik tovább, abban az esetben van-e taonövelő kötelezettség az igénybe vett beruházási kedvezmény miatt, ha egyébként a másik kft. minden feltételnek megfelel a beruházási kedvezmény igénybevételéhez?
Szakképzéssel kapcsolatos költségek
Kérdés
Elszámolható költség-e a társasági adóban a szakképzési centrum által számlázott gyakorlati képzés költsége? Hogyan kell elszámolni a saját magunk által fennartott tanműhellyel kapcsolatban felmerült költségeket a társasági adóban?
Így módosul a társasági adóról szóló törvény
Cikk
A sportfejlesztési támogatások elszámolásával kapcsolatos, a jelzálogjogra vonatkozó egyes szabályokat változtatta meg az Országgyűlés, illetve pontosította az ügyintézési határidőket szerdán a társasági adóról és osztalékadóról, valamint a sportról szóló törvény módosításával.
Bérelt ingatlanon végzett felújítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., bérelt egy ingatlant, kialakította üzletnek, körülbelül 900 ezer forintot költött rá 2014-ben. Sajnos nem jött be az üzlet, és felmondták a határozott idejű szerződést, még idő előtt. Ezért nem kapták vissza a kauciót sem. Ennek kivezetését az egyéb ráfordítások között kell kimutatni? A felújítás költségeit összességében kimutattuk a tárgyi eszközök között, évi 6 százalék értékcsökkenés lett elszámolva. Ezt most selejtezni kell? Kivezetjük a bruttó értéket és az eddig elszámolt értékcsökkenést? Ez terven felüli értékcsökkenés lesz? Ezzel meg kell növelni majd a társaságiadó-alapot?
Behajtási költségátalány
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2016. évi IX. törvény alapján módosult a költségátalány elszámolási szabálya. A 2015. évre a kötelezettnek nem kell egyéb ráfordításként elszámolnia azt, ha azt tőle a jogosult nem követeli? Illetve, a korábban elszámolt, és kötelezettségként kimutatott költségátalányt a 2015. évi beszámoló készítésénél ki kell vezetni egyéb bevétellel szemben, ha azt a jogosult nem követelte? Ezen tételek eredményre gyakorolt hatása a társasági adó feltöltésére kötelezett vállalkozásoknál probléma lehet! Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Nonprofit társaság társaságiadó-fizetési kötelezettsége
Kérdés
Tisztelt Cím! Az alábbiakban segítségüket szeretnénk kérni egy nonprofit közhasznú kft. társasági adó elszámolásával kapcsolatban. Adatok Társaság összes bevétele: 63.631.739 Ft Eredménye: 3.260.391 Ft Alaptevékenység bevétele: 50.777.495 Eredménye: 1.016.250 Ft Vállalkozói tevékenység bevétele: 12.854.245 Ft Eredménye: 2.244.141 Ft A társaság támogatásban részesült: 18.269.425 Ft - elkülönített alapoktól: 7.316.245 Ft - alapítói befizetés: 9.930.000 Ft (önkormányzat 100%-os tulajdonos, mely működési pénzeszköz átadás történt) - vállalkozási tevékenységéhez magánszemélyektől, vállalkozásoktól kapott vissza nem térítendő támogatást: 1.023.180 Ft. A mi számításunk szerint az alábbiak szerint alakul a tao fizetési kötelezettsége: Bevétel: 12.854.245/63.631.739=20.201.% Tao-alap csökkentő tételek:- ÉCS 2.285.088 Ft -Vállalkozási tevékenység eredményének 20%-a: 448.828 Összesen: 2.733.916 Ft, Tao-alap növelő tételek: ÉCS 2.285.088 - Nem a váll.tevékenységhez kapott támogatás * 25,75 % 18.269.245 * 25,75% 4.704.331 Összesen: 6.989.419 Köztes adóalap: 2.244.141 - 2.733.916 + 4.704.331 =4.214.556 Korrigált adóalap: 4.214.556* 25,75 % = 1.085.248 Adófizetési kötelezettség: 109.000,- - Kedvezményezett bevétel:(63.631e * 15%) Kedvezményes mért. megh. bevétel:3.309.483 Ft ARÁNYSZÁM: 3.309.483/12.854.244= 25,75% Kérdésünk: Jó a szám?
Társaságiadó-felajánlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy kinek és milyen formában lehet felajánlani a cég társasági adóját, ha azt nem a NAV-nak akarják befizetni? Én úgy olvastam, hogy csak a feltöltés előtt lehet aláírt szerződéssel bejelenteni a NAV-nak ezt a szándékot. Válaszukat előre is nagyon köszönöm: Asbóth Istvánné
Tagikölcsön-apport
Kérdés
Kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: Betéti társaság tagja tagi kölcsön nyújtásából eredő követeléssel rendelkezik a betéti társasággal szemben. A tag ezen követelését apportként a társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítaná. Helyes-e az az álláspont, mely szerint ez az ügylet nem illetékköteles? Tekintettel arra, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Helyes-e a következő társasági adót érintő vélekedés? A tagikölcsön-követelés apportjával a társaság követelést szerez, ugyanakkor a taggal szemben kimutatott tagikölcsön-kötelezettsége áll fenn. Mivel mind a követelés, mind a kötelezettség ugyanazon személlyel szemben áll fenn, ezek kompenzálással összevezethetők. A követelés és a kötelezettség megszűnik. Az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra nincs hatása az ügyletnek.
Tao-módosítás: könnyítések a látványcsapatsport támogatásánál
Cikk
Módosulnak a látványcsapatsport támogatására vonatkozó társaságiadó-szabályok, valamint a sporttörvény egyes rendelkezései a parlamenthez múlt héten benyújtott törvényjavaslat szerint.
A tejkvóta megszüntetése a tao-ban
Kérdés
A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?
Budapesti olimpia: adókedvezmény a nevezést támogatóknak – példákkal!
Cikk
Március 10-én lépett hatályba a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) újabb módosítása, amely arra kívánja ösztönözni a vállalkozásokat, hogy a társasági adójuk terhére járuljanak hozzá az olimpia rendezés elnyerésére irányuló pályázat elkészítéséhez.
Civil szervezet – tárgyi eszköz értékesítése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület rendelkezik ingatlannal, amit most értékesíteni szeretne. Az ingatlan egy irodaházban lévő terem és irodarész. A nettó érték és az eladási ár között körülbelül 10 millió forint a nyereség. Ebben az esetben a civil szervezetnek ez után kell-e társasági adót fizetnie? Vagy a civil tevékenységébe beletartozik ez? Az ingatlant közhasznú rendezvényekre használták, esetenként bérbe adták a termet. Várom válaszukat.
Behajthatatlan követelés – tao
Kérdés
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Pótlólagos áfafizetési kötelezettség
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely használt cikkek értékesítésével foglalkozik. 2015. év során egy szlovák cégtől jelentős mennyiségben vásárolt használt árut. Adott is a szlovák fél egy nyilatkozatot, mely szerint ő Szlovákiában a különbözeti áfaelszámolás szabályait alkalmazza, ezért a magyar cég áfamentesen adta el termékeit. Azonban a szlovák cég számláin a különbözeti áfa nem volt feltüntetve, emiatt a NAV a magyar kft.-t értékesítései után az áfa pótlólagos megfizetésére kötelezte. Ez egyéb ráfordításként lett elszámolva, partnereitől, mivel azok többnyire magánszemélyek, ezt az áfát később sem kapta meg. Elfogadható-e, hogy ez a veszteség, mint egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében merült fel vagy meg kell vele növelni a társasági adó alapját? Köszönettel Vágner Emília
Engedményezés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit
Ezeken a helyeken várhatók NAV-razziák a héten
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapjának közlése szerint 2025 18. hetében az alábbi helyeken lesznek adóhatósági helyszíni ellenőrzések. A közzétett információ nem zárja ki,...
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
