1452 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végszámolás befejezéséhez készíteném a záró mérleget. A könyvekben szerepel passzív időbeli elhatárolásként előírt kötelezettség. Határozatom van, hogy nincs kötelezettségem a szerv felé. Ekkor árbevételként lekönyvelem de így pedig társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik. Nincs-e valamilyen mód ezzel a bevétellel szemben értékvesztést elszámolni, vagy valami egyéb megoldás? Pénzeszközöm, sem egyéb eszközöm nincs a társaságiadó-befizetési kötelezettség teljesítésére. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné

Kérdés

Tisztelt Sinka Júlia! Köszönöm korábbi válaszát azonos című kérdésemre. Azt kérdezném még, hogy annál a típusú kuponunknál, ahol nem tudjuk előre a kedvezmény összegét, mert az százalékos, és így meghaladhatja annak az áfa nélküli összegét, amely vásárlásért a kupont a vevő kapta, helyes-e, ha a pénztárgépben mínusszal megjelenő kedvezményösszeget kigyűjtjük, és a különbözet alapján állapítjuk meg az áfakötelezettséget. Illetve a társasági adóban is ezt a részét tekintjük nem elismert költségnek? Köszönettel!

Kérdés

Polgárőrség – nem közhasznú egyesület – kapna támogatást. Adhat-e igazolást a támogatónak társasági adója csökkentéséhez? Köszönettel: Ági

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságnál (kft.) 2015-ben jóváhagyott osztalékot a tagok elengedhetik-e a céggel szemben? (Szezonális vállalkozásról van szó, a 2016-os évük nem a vártak szerint alakult, pénzügyi nehézségük is keletkezett.) Amennyiben igen, milyen adófizetési kötelezettséget eredményezhet ez a társaságnál? Társaságiadó-csökkentésként figyelembe lehet venni az elengedett összeget? Felmerül ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is közölni. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a havi rendszerességgel tartott vezetői meetinget évente egy alkalommal egy szállodában tartaná 2-3 napos szervezett program keretében. A program délelőtt a munkáról szólna, délután és este viszont szabadidős tevékenységgel töltenénk az időt, csapatépítő jelleggel. A szálloda ellátása félpanziót is tartalmaz. Ezen a 2-3 napos programon a vezetőket párjukkal együtt látnánk vendégül. Véleménye szerint a rendezvény egyes elemeinek adózásakor az szja-, illetve a társaságiadó-törvény mely paragrafusai vehetők figyelembe? A rendezvény valamely része tekinthető hivatali, üzleti utazásnak vagy reprezentációként elszámolható-e, abban az esetben, ha a teljes költséget a cég viseli illetve ha csak a vele munkaviszonyban, szerződéses jogviszonyban állókét fizeti?

Kérdés

Bt. több mint öt éve nem végez bevételt eredményező gazdasági tevékenységet. Több mint 7millió forint tagi hitele van a bt-ben, amelyet a tagok több mint 8 éve nyújtottak a bt.-nek. A bt polgári peres eljárása zárult le, amelyben a követelése egy részét kapta csak meg. Tagi hitel nyújtására azért volt szükség mivel rossz gazdasági döntések miatt több milliós kár érte a bt. Anyagkészlet-eladás, amelynek értékét peres úton sem sikerült behajtani. Két vevőkövetelés, amelyet több évi peres eljárásban is csak részben kapta meg. Hogyam tudnánk a bt-t megszüntetni, a tagi hitelt – mint elévült követelést – kivezethetem-e? Kell-e társasági adó alap növelőként figyelembe venni? Az elengedett követelés illetékköteles-e? (Azt nem tudja a tujadonos befizeni.)

Kérdés

Sportegyesület nemzetközi utánpótlás verseny szervezésére kapott megbízást a sportág európai szövetségétől. A sportegyesület alapszabályában az egyesületi célok között rögzítve van, hogy "versenyek szervezése gyermekkorú sportolók számára", az alapszabály egyéb részeiben az is, hogy "gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez". A versenyt nem profitszerzés céljával vállalta el a sportegyesület, hanem azért, hogy saját és a környező országok sportolói számára nyújtson versenyzési lehetőséget, de előfordulhat, hogy eredménye keletkezik a szervezésből. A kérdésem az, hogy ebben a helyzetben egy verseny szervezése gazdálkodási-vállalkozási tevékenységnek minősül-e, és szükséges-e társasági adót fizetni e tevékenység után?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nemzetközi teherfuvarozással foglalkozó társaság tehergépkocsit vásárolt, és azt a tevékenységéhez használta. A társaságtól független büntetőüggyel összefüggésben a járművet a rendőrség lefoglalta, majd a későbbiekben feltárta, hogy a járművet korábban eltulajdonították, az alvázszámát meghamisították, és így értékesítették. Ilyen módon vásárolta meg azt társaságunk jóhiszeműen. A rendőrség elrendelte a jármű kiadását az eredeti tulajdonosának. Kérdéseim: – Milyen módon vezessük ki az eszközt a könyvekből? – A kivezetés kapcsán hogyan alakulnak az ezzel kapcsolatos társaságiadóalap-növelő és -csökkentő tételek? – Milyen adminisztrációs alátámasztásra van szükség a fentiekhez?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy újonnan alapított magyarországi leányvállalat esetében az eurós könyvvezetést szeretnénk választani, a forintingadozás hatásainak elkerülése miatt, illetve a vállalat eszközei is forrásai is euróban lesznek jellemzően. Tudjuk viszont, hogy a tao-bevallást ebben az esetben is forintban kell elkészíteni, így az lenne a kérdésem, hogy a bevallás elkészítésekor a forintra történő átváltással elszenvedjük-e ugyanazt az árfolyamdifferenciát, amit pont az eurós könyvvezetéssel szeretnénk elkerülni? Tudjuk, hogy korrekciós tétel ehhez a bevallásban nem tartozik, ezért szeretnénk tudni, hogy mire és milyen hatásai lesznek az átváltásának? Köszönöm szépen előre is a választ!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelő termőföldet értékesít. A mezei leltár értékét hogyan tudja kiszámlázni?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szántóföld értékesítés adója

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink