Magyar cég alvállalkozóként dolgozna Romániában épületszigetelés, épületfelújítás stb. területen. Sem fióktelepet, sem céget nem akarnak kint létrehozni. Hogyan csapódik ez le a kinti munka könyvvezetésében, az áfában, társasági adóban, járulék- és szja-bevallás, illetve -fizetés területén, valamint a helyi adóban? Mi az, amit Romániában, és mi az, amit itthon kell fizetni?
Tisztelt szakértő! Igénybe vehető-e személygépjármű-vásárláshoz felvett hitel kamata után is a Tao tv. 22/A § adókedvezménye? Nem csak a Tao tv., hanem az általános csoportmentességi rendelet vagy a de minimis rendelet, esetlegesen más alkalmazandó jogszabály tükrében is? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2016. 01. 01-től egy kft. tagja társas vállalkozóként lesz biztosított, és fizeti a minimálbér után az előírt járulékokat. Jövedelmet nem vesz fel a kft.-ből. Kft.-n kívül biztosítási jogviszonya nincs. Kérdések: 1. A nyugdíj-, valamint az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék kezelhető-e személyi jellegű egyéb kifizetésként, és ezáltal elismert költségként? 2. Egyéb ráfordításként kell-e kezelni a levonásra kerülő járulékokat, és így ezzel növelni kell-e a társaságiadó-alapot? 3. A kft. a járulékot köteles a társas vállalkozó helyett megelőlegezni, és azt a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig befizetni, ha a tárgyhónapban a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizetett? Ezt az összeget a taggal szembeni követelésként kell nyilvántartani, és nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek? Köszönettel: Taxtika Audit Kft
Tisztelt Szakértő! Egy negatív saját tőkével rendelkező gazdasági társaság beolvad egy másik gazdasági társaságba, amelynek során a tőkeelemek rendezésével biztosítható, hogy a jogutód társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív, jegyzett tőkéje megfelel a Ptk. előírásainak. A beolvadó társaság egyik tulajdonosa (szintén társaság) a jogutód társaságban nem kíván részt venni. Részére vagyonkiadás nem történik, mivel a beolvadó társaság saját tőkéje negatív, ezért nála a számviteli elszámolás eredményeként a részesedés kivezetésekor a ráfordítások között fog megjelenni a jogelődben lévő részesedésének teljes könyv szerinti értéke. (Értékvesztést korábban nem számolt el erre a tulajdonosi részesedésre.) Kérdésem, hogy az így elszámolt ráfordítással meg kell-e növelni a társasági adó alapját?
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy teherautóra a társasági és a számviteli törvény szerint is 20 százalékos értékcsökkenés került megállapításra, valamint maradványérték is meghatározásra került akkor, ha tévesen több értékcsökkenés lett elszámolva, mint a maradványérték, akkor társaságiadó-önellenőrzést kell elvégezni Ön szerint? A számviteli és az adótörvény szerint ugyanannyi volt az értékcsökkenés minden évben.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét a következő ügy kapcsán. Cégünk bérmunkával bízott meg egy angol vállalkozást, amelynek rendelkezésére is bocsátotta az alkatrészek előállításához szükséges berendezéseket. Évekig dolgozott a gépeinkkel saját alapanyagból, és a megrendelt árut hiánytalanul el is készítette. Egy napon azonban nem érkezett meg a megrendelt áru, és kiderült, hogy az angol vállalkozás ellen felszámolás indult. Cégünk kérte, hogy az átadott gépeket, eszközöket juttassák vissza Magyarországra, de ekkor a felszámoló közölte, hogy ki nem fizetett számlák vannak, és csak a tételek rendezése után tudják átadni a gépeket. Kiállítottak számlát termékértékesítésről, de teljesítés nincs mögötte. Elutaltuk az összeget, és a gépeket át tudtuk venni a felszámolótól. Kérdésem az lenne, hogy ezt a számlát, amit kaptunk hogyan kezeljem, hiszen nem történt termékértékesítés, nincs teljesítés mögötte. Kell-e jelentenem a közösségi beszerzést? Kell-e áfát fizetni? Első körben azt gondolnám, hogy a kapott számlát előlegként kezelem, hiszen nem történt árumozgás. Majd kérem a felszámolót, a követelésünk kapcsán nyilatkozzon, hogy behajthatatlan követelésként le tudjam írni a társasági adóban. Önök szerint megfelelő ez az eljárás? Ha a felszámoló nem ad igazolást, hogyan tudom a számlát kezelni? Áfában van megoldás a közösségi beszerzés előlegeként? A társasági adót és az áfát hogyan érintheti ez az ügylet? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Szabó Anita
Tisztelt Ügyintéző! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy cég nyugdíjas munkavállalója elhalálozott, és a cég a teljes temetési költséget átvállalja. Milyen adóvonzata van ennek személyi jövedelemadóban és társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Köszönettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy a tao-törvény 2017. 01. 01-től az alábbi adózás előtti csökkentő tételt teszi lehetővé: műemlék, helyi egyedi védelem alatt álló épület karbantartására fordított összeg – azon kívül, hogy elismert költségként elszámolom a felmerülés évében – a tao-bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel is lesz? Fenti épület felújítására fordított összeg kétszerese – azon kívül, hogy értékcsökkenést számolok el – a tao-bevallásomban adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz? A kedvezmény jogosultja pedig az az adózó, akinek az épület a tulajdonában áll, bérli, lízingeli, vagy koncessziós szerződés alapján használja/hasznosítja? Jól értelmezem továbbá azt, hogy a felújítást finanszírozó adózó kapcsolt vállalkozása az eredeti jogosult által igénybe nem vett, érvényesíthető csökkentő tétel összegét a saját tao-bevallásában figyelembe veheti, az eredeti jogosult által kiadott igazolás/nyilatkozat alapján? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Zsuzsa
Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.
Július 16-ától változik a látványcsapatsportok támogatásának néhány adókedvezményi szabálya.
Az elmúlt hetekben már részletesen beszámolhattunk a legújabb adócsomag módosításairól, miután a megszavazott változtatásokat a Magyar Közlöny 2016. 87. számában, június 15-én nyilvánosságra hozta.
Július közepétől újabb változás lesz a társasági adóban. A jogdíj új definíciójáról, az adóalap-korrekcióról és az átmeneti szabályokról tájékoztatót adott ki a NAV.
A júniusi adócsomag módosította a kiva alapját, emiatt változtak azok a szabályok is, amelyeket a kivából a társasági adó hatálya alá visszatérő adózóknak kell alkalmazniuk.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték