Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1452 találat a(z) társasági adó cimkére

    Cikk

    Bár fejlesztési tartalék képzésére már a 2002. adóévtől lehetőség van, még ma is számtalan kérdés adódik e szabállyal kapcsolatban; összefoglaltuk a 2016. adóévi kötelezettségnél figyelembe veendő előírásokat. A társaságiadó-bevallások előtt azt is érdemes tudni, hogyan lehet utólag igénybe venni a korábban nem érvényesített adókedvezményeket. Az egyre népszerűbb ingatlanbefektetések előtt érdemes tisztában lenni az adózási, különösképpen az áfára vonatkozó szabályokkal. A munkáltatóknak a munkavállalói költségtérítések okoznak fejtörést.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy társaság meglévő beruházási hitelét, valamint forgóeszköz-finanszírozású hiteleit egy másik bankkal kötött szerződéssel váltotta ki. A hitelkiváltás egy szerződésben jelent meg. Kérdésünk az, hogy az így fizetett hitelkamat arányos része – a beruházási hitel arányos része – a társaságiadó-kedvezményként igénybe vehető-e? Köszönöm a segítségüket.

    Kérdés

    Kedves Tirpák Anita! Azonos című kérdésemre nem kaptam választ, vagy csak nem egyértelmű számomra, hogy ha magyar cégként osztalékot kapok egy cseh cégtől, amelyben részesedéssel rendelkezem, akkor egyértelműen levonhatom-e a társaságiadó-alap számításakor, vagy be kell kérnem egy igazolást, hogy ő hogyan számolja el a saját "számviteli törvénye szerint"? E papír birtokában derül majd csak ki, hogy adóalap-csökkentést használhatok-e vagy sem? Köszönettel.

    Kérdés

    Kérdésem a következő. Egy kft. a korábbi években osztalékot írt elő a tagok részére (a tagok magánszemélyek). A kifizetés nem történt meg. Közben a kft. nehéz helyzetbe került, bevétele minimálisra csökkent. A tagok nyilatkoztak, hogy lemondanak a korábban előírt osztalékról. Kérdésem: ebben az esetben az osztalékot le kell könyvelni egyéb bevételként, és a társaságiadó-bevallásban egyéb csökkentő tételként szerepeltetni? Második kérdésem: jól tudom-e, hogy a lemondott osztalék után már nem kell vagyonszerzési illetéket fizetnie a kft.-nek? Márkus Jánosné

    Kérdés

    Forgóeszközök között kimutatott banki értékpapír eladásából származó árfolyamnyereséget januárban, a mérlegkészítés időpontja előtt írta jóvá a bank a számlán. A bank még decemberben megkapta a megbízást, de a banknál a teljesítés T+2 nap, így a pénzügyi teljesítés január lett. Ez esetben az árfolyamnyereség a 2016. vagy a 2017. év bevétele lesz számviteli és társaságiadó-törvény szempontjából?

    Cikk

    Kft. évek óta próbál behajtani vevői követelést. Értékvesztést nem számolt el, kétes követelésként tartotta nyilván. Időközben a lejárt követelés öt éven túli lett. Most az eredmény lehetővé tenné, hogy leírja és kivezesse ezt az összeget. A kft. rendelkezésére áll minden bizonylat a behajtásra tett intézkedésekről. Kell-e társaságiadó-alapot növelni a leírt, egyéb ráfordításként elszámolt összeggel? – kérdezte olvasónk. Erdős Gabriella adószakértő (TaxMind Kft.) válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Válaszadó! Adott egy közhasznú nonprofit kft., mely 2014-ben már a társadalmi támogatottságot nem tudja igazolni a közhasznú beszámolójában, ez 2015-ben fokozódik azzal, hogy egyáltalán nem végez közhasznú tevékenységet. Kérdésem a társasági adó fizetési kötelezettséghez kapcsolódóan az, hogy melyik az a két lezárt üzleti év aminek alapján más lesz a társasági adó megállapítás folyamata. Illetve másik kérdésem, hogy milyen adóalap korrekciós tételek vonatkoznak ezekre az évekre? Valóban meg kell-e fizetnie a társasági adót a két adóévben a teljes bevétele után? Alkalmazni kell-e a 13/a paragrafus c bekezdését? Kérem, segítsen tisztán látni ezen kérdésben, mert jelenleg úgy látom, hogy ha ez az esemény bekövetkezik, akkor sokszorosan megadóztatjuk ezeket a nonprofit kft.-ket. Vagy csak szimplán ugyanúgy kell megállapítani a társaságiadó-alapjukat ezen két adóévben is, mintha normál kft.-ről lenne szó. Köszönöm, hogy segít nekem a jogszabályok betartásában.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Átfogó ellenőrzés keretében megállapítást nyert, hogy jogtalanul vettük igénybe 2014. adóévben a tao-kedvezményt. Támogatást adtunk egy sportegyesületnek. Mindent időben bejelentettünk, átutaltunk, de véletlenül a támogatási összeg 1 százalékának a 2/3 részét 2015. január 20-án utaltuk el. A tao-kedvezményt a támogatás után igénybe vettünk. Az átfogó ellenőrzés 2016-ban volt. Kérdésem a következő: a 2016. évi tao elszámolásánál igénybe vehetjük adócsökkentő tételként a revízió által megállapított 2014. évi adóhiány, támogatás összegét? Milyen különleges adójogszabály vonatkozik erre az esetre? Csökkenthetjük a 2016. évi tao összegét a 2014. évi támogatás összegével? Válaszukat előre köszönöm. Lengyelné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Cégünk egy zrt., melynek részesedése van egy cseh vállalkozásban (15%), amely vállalkozás osztalékot utalna nekünk a 2016. évi eredménye után. A döntésről szóló határozat 2017. márciusi, az utalás valószínűleg áprilisban lesz. A mi mérlegkészítési határidőnk 2017. 03. 31. A kérdés, hogy el kell-e határolni 2016-ra az osztalékot (T39/K96), vagy 2017-re könyvelendő T38/K97? A másik pedig, hogy a társasági adó bevallásakor csökkenthető-e a kapott osztalékkal az adóalap? Tisztelettel várom válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt dr. Verbai Tamás! Előző válaszában kiemelte: az Art. 151. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést) az általa nyilvántartott adótartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, illetőleg önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül. Ez azt is jelenti, hogy a visszatartott adó-visszaigénylés fedezetéig az adótartozások megfizetettnek tekinthetők, vagyis nem vonhatók végrehajtás alá? Másik kiemelt jelentősége is van számunkra ennek a kérdésnek, mert a december 20-ai társaságiadó-előleg és -feltöltés megfizetését is érinti. Jogosan utasította vissza a NAV a sportcélú tao-rendelkezésünket, miszerint december 20-án nem volt megfizetve az adó, valamint megbüntethet-e 20%-os mulasztási bírsággal, miközben a visszatartott adó-visszaigénylésünk fedezte ezt a tartozást?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünknél jelentős pénztári hiány jelentkezett, melyet hiányként elszámoltunk. Kérdésem, hogy a társaságiadó-alapot növelni kell-e az összeggel? Sajnos 100 millió forint feletti a hiány. Azt most még nem lehet megállapítani, hogy a társaság mindent megtett-e annak érdekében, hogy ne következzen be a hiány.

    Kérdés

    Egy kft. tulajdonosa egy 3000 négyzetméteres teleknek, a telket 2015. évben vásárolta a társaság. 2016. évben ezen telek haszonélvezeti jogát ingyenesen átengedte a társaság két magánszemély tulajdonosának. A két magánszemély a társaságban többségi tulajdonnal rendelkezik. Jelenleg a telket a kft. használja, későbbiekben üzemcsarnokot fognak rá építeni. A telek használatáért a kft. nem fizet senkinek, és azt a későbbiekben sem tervezi. A NAV a magánszemélyeknek határozattal megállapította az ajándékozás miatt fizetendő illetéket. Kérdésem az lenne, hogy a társaságnak az ingyenes haszonélvezeti jog átengedése miatt van-e adófizetési kötelezettsége (áfa, szja, eho)? Az ügylet érinti-e a társaságiadó-fizetési kötelezettséget? A vagyoni jog ingyenes átengedése miatt kell-e csökkenteni a telek nyilvántartási árát? Válaszukat előre is köszönöm.

    Kérdés

    Adott egy, a cél szerinti (környezetvédelem, megújuló energia) tevékenységéhez szükséges, és használt ingatlannal rendelkező egyesület (nincs a fordulónapon köztartozása, 10%-ot meghaladja a vállalkozási bevétele). A társaságiadó-alapjának levezetésekor figyelembe kell-e venni mint ingatlanhoz kapcsolódó bevételt azt a tételt, amelyet a környezetvédelemmel kapcsolatos rendezvényszervezés jogcímen szerzett (tehát cél szerinti a bevétel), de az adott ingatlanban bonyolították le a rendezvényt? Az új, 2016-tól élő előírások szerint a tao-alapot növeli az ingatlanhasznosítással kapcsolatos bevétel, illetve figyelembe vehetőek a kapcsolódó költségek is (értékcsökkenés, egyéb költség). Mivel az ingatlan létrehozása KEOP-pályázatból valósult meg, ezért az elszámolt amortizációval arányosan halasztott bevételt is számolt el az egyesület a beszámolási időszakban. Ez a tétel vajon a tao-alapba beszámító-e? Várom megtisztelő válaszukat.

    Kérdés

    A tao-törvény 17. § (13) bekezdése értelmezésében kérek szakértői állásfoglalást, figyelemmel a tao-törvény 16. § (1) bekezdésének 6). pontjában foglaltakra is. Ha a 2016. IV. negyedévtől felszámolási egyezséggel továbbműködő cég Adózás előtti eredménye (vesztesége) 2016.12.31-éig: - 664 eFt Adóalap-növelő a tao-törvény 16. § (6) bekezdése alapján: 95 372 eFt (felszámolás alatti saját tőke növekmény) Így az elhatárolt veszteség igénybevétele előtti tao-alap lenne: 94 708 eFt Van az előző időszakban felhalmozott, igénybevehető elhatárolt vesztesége: 40 605 eFt Egyezségben elengedett követelés: 94 167 eFt, aminek a fele: 47 084 eFt lenne. Mennyi „elhatárolt veszteség igénybevételt” számolhat el tao-alap csökkentéseként: 1.) Maximum a nyilvántartott elhatárolt veszteség összege 40 605 eFt-ot (ami eleve kevesebb, mint az adóalap 50%-a, pláne nem fér bele az egyezségben elengedett kötelezettség 50%-a..), s akkor marad az adóalap: 54 103 eFt, 2.) Vagy maximum az igénybevétel nélkül számított adóalap 50%-áig, ami 47 354 eFt lenne, de a nyilvántartott elhatárolt veszteség: 40 605 eFt, tehát 40 605 eFt plusz a felszámolási egyezségben elengedett követelés 50%-a 47 084 eFt…? Tehát összesen: 87 689 eFt lehetne az „igénybevett elhatárolt veszteség”…, függetlenül attól, hogy nincs ennyi nyilvántartott elhatárolt vesztesége... Az Önök portálján ezt találtam: „Új előírás 2013. január 1-jétől. A csődeljárást vagy felszámolási eljárást lezáró egyezséget követően a tevékenységét tovább folytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége, ha elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A rendelkezés a 2012. január 1-je után megkötött egyezségekre alkalmazandó.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A belépés kivába 2017.03.09-ei kérdéshez szeretnék pontosítást kérni, mivel hasonló gazdasági esemény előtt állunk. A NAV honlapján megjelent NAV-NGM tájékoztató szerint az év közbeni belépéskor a kezdést megelőző napot követő 5. hónap végéig kell záró társaságiadó-bevallást beadni. A kivatörvény szerint, mivel a társaság marad a számviteli törvény hatálya alatt – értelmezésem szerint –, nem kell zárómérleget benyújtani, hiszen a könyvvezetés nem változik, csak az adó megállapításának módja. Lehet, hogy a szakértői válasz a katás adózóra vonatkozott, aki valóban csak bevételi nyilvántartásra kötelezett? A választ előre is köszönöm! Aignerné Orcsik Emese

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Felszolgálási díj felszámítása szállodai reggeliztetés után – Jogszerű?”

    Szipszer Tamás

    adószakértő

    Őstermelő termőföldet értékesít. A mezei leltár értékét hogyan tudja kiszámlázni?

    Szarvas Imréné

    könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

    Szántóföld értékesítés adója

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media