Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1515 találat a(z) társasági adó cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy negatív saját tőkével rendelkező gazdasági társaság beolvad egy másik gazdasági társaságba, amelynek során a tőkeelemek rendezésével biztosítható, hogy a jogutód társaság saját tőkéjének minden eleme pozitív, jegyzett tőkéje megfelel a Ptk. előírásainak. A beolvadó társaság egyik tulajdonosa (szintén társaság) a jogutód társaságban nem kíván részt venni. Részére vagyonkiadás nem történik, mivel a beolvadó társaság saját tőkéje negatív, ezért nála a számviteli elszámolás eredményeként a részesedés kivezetésekor a ráfordítások között fog megjelenni a jogelődben lévő részesedésének teljes könyv szerinti értéke. (Értékvesztést korábban nem számolt el erre a tulajdonosi részesedésre.) Kérdésem, hogy az így elszámolt ráfordítással meg kell-e növelni a társasági adó alapját?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségét, hogy, ha egy teherautóra a társasági és a számviteli törvény szerint is 20 százalékos értékcsökkenés került megállapításra, valamint maradványérték is meghatározásra került akkor, ha tévesen több értékcsökkenés lett elszámolva, mint a maradványérték, akkor társaságiadó-önellenőrzést kell elvégezni Ön szerint? A számviteli és az adótörvény szerint ugyanannyi volt az értékcsökkenés minden évben.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A bejövő közüzemi számlák értékét a bérlőkre almérők alapján osztjuk szét. Erre a bérleti szerződésben és a számlákon is van utalás. Ez a véleményem megfelel a közvetített szolgáltatás kritériumának. A kérdésem az, hogy amennyiben az adott évben nem közvetített szolgáltatásként, hanem igénybe vett szolgáltatásként könyveltük a bejövő közüzemi számlákat, jogosultak vagyunk-e az iparűzési adónál közvetített szolgáltatásként figyelembe venni a bejövő számlák értékét? Amennyiben nem, akkor hogyan javítható a könyvelésben ez a tétel? Az értékhatár miatt újból közzétenni nem szükséges a beszámolót. A társaságiadó-bevalláson kívül mit kell még helyesbíteni? Köszönöm szépen.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérem szíves segítségét a következő ügy kapcsán. Cégünk bérmunkával bízott meg egy angol vállalkozást, amelynek rendelkezésére is bocsátotta az alkatrészek előállításához szükséges berendezéseket. Évekig dolgozott a gépeinkkel saját alapanyagból, és a megrendelt árut hiánytalanul el is készítette. Egy napon azonban nem érkezett meg a megrendelt áru, és kiderült, hogy az angol vállalkozás ellen felszámolás indult. Cégünk kérte, hogy az átadott gépeket, eszközöket juttassák vissza Magyarországra, de ekkor a felszámoló közölte, hogy ki nem fizetett számlák vannak, és csak a tételek rendezése után tudják átadni a gépeket. Kiállítottak számlát termékértékesítésről, de teljesítés nincs mögötte. Elutaltuk az összeget, és a gépeket át tudtuk venni a felszámolótól. Kérdésem az lenne, hogy ezt a számlát, amit kaptunk hogyan kezeljem, hiszen nem történt termékértékesítés, nincs teljesítés mögötte. Kell-e jelentenem a közösségi beszerzést? Kell-e áfát fizetni? Első körben azt gondolnám, hogy a kapott számlát előlegként kezelem, hiszen nem történt árumozgás. Majd kérem a felszámolót, a követelésünk kapcsán nyilatkozzon, hogy behajthatatlan követelésként le tudjam írni a társasági adóban. Önök szerint megfelelő ez az eljárás? Ha a felszámoló nem ad igazolást, hogyan tudom a számlát kezelni? Áfában van megoldás a közösségi beszerzés előlegeként? A társasági adót és az áfát hogyan érintheti ez az ügylet? Köszönöm válaszukat! Üdvözlettel: Szabó Anita

    Kérdés

    Tisztelt Ügyintéző! Kérem, legyen szíves az alábbi ügyben állást foglalni. Egy cég nyugdíjas munkavállalója elhalálozott, és a cég a teljes temetési költséget átvállalja. Milyen adóvonzata van ennek személyi jövedelemadóban és társasági adóban? Van-e egy összeghatár? Köszönettel: Tóth Mária

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretnék egy bt.-t alapítani. Már utánanéztem annak, hogy ez milyen költségekkel jár, illetve annak is, hogy katás, alanyi adómentes formát szeretnék választani (jó pár évig alatta fog maradni a bevételem a 6 millió forintnak). Jelenleg van főállásom, amellett szeretném indítani, így nem kéne járulékokat fizetnem az elején (csak akkor jelentkeznék be a cégbe kisadózóként, ha elkezdi a cég a működését). Célszerű lenne az idei év végén létrehozni a bt.-t, mert akkor jövőre már rendelkezne egy adóévvel, viszont csak jövő nyáron kezdeném el a tényleges tevékenységet. Mivel alanyi adómentes a cég, ezért nem kell áfabevallást készítenie. Gondolom, könyvelőt sem kellene addig fizetnem, mert az adóbevallás nullás lenne, nyártól pedig kisadózóként jelentkeznék be a cégbe a beltaggal együtt. Mivel így csak bevételi nyilvántartást kell vezetni, ezért könyvelőre a későbbiek során sem lenne szükség. Megoldható az, hogy így indítsam el a vállalkozást? Van ennek valami buktatója? Az alatt a fél év alatt, amíg a cég már megalakult, de még nem üzemel, milyen fizetési kötelezettségeim lennének, milyen költségek merülhetnek fel? A társasági adó és iparűzési adó ilyen esetekben hogyan kell kiszámítani? Ha nincs bevétele a cégnek, akkor nincs befizetési kötelezettség, ugye? A cégnek, ha jól tudom, kell, hogy legyen ügyvezetője. Ezt vállalhatom én a bt. kültagjaként úgy, hogy ezért nem kapok külön fizetést? Ezt megbízásos jogviszonyban kell tennem? Várom válaszukat! Segítségüket köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem, hogy a tao-törvény 2017. 01. 01-től az alábbi adózás előtti csökkentő tételt teszi lehetővé: műemlék, helyi egyedi védelem alatt álló épület karbantartására fordított összeg – azon kívül, hogy elismert költségként elszámolom a felmerülés évében – a tao-bevallásban adózás előtti eredményt csökkentő tétel is lesz? Fenti épület felújítására fordított összeg kétszerese – azon kívül, hogy értékcsökkenést számolok el – a tao-bevallásomban adózás előtti eredményt csökkentő tétel lesz? A kedvezmény jogosultja pedig az az adózó, akinek az épület a tulajdonában áll, bérli, lízingeli, vagy koncessziós szerződés alapján használja/hasznosítja? Jól értelmezem továbbá azt, hogy a felújítást finanszírozó adózó kapcsolt vállalkozása az eredeti jogosult által igénybe nem vett, érvényesíthető csökkentő tétel összegét a saját tao-bevallásában figyelembe veheti, az eredeti jogosult által kiadott igazolás/nyilatkozat alapján? Köszönöm a válaszát! Üdvözlettel: Zsuzsa

    Kérdés

    Ügyfelem (kft.) építészeti tervezéssel foglalkozó cég, a tao-törvény 4. § 20. c) jogdíj értelmezése és a 7. § (1) s) alapján csökkentette eddig a tao-alapját. A 07.16-ai változatban már a 4. § 20-nál sem találok olyan jogdíjértelmezést, ami vonatkozna az építészeti tervekre. Ha elolvasom a szakmai iránymutatásokat az évközi változásokra vonatkozóan, csak az adóalap csökkentésének megváltozott számítását említik, magára a fogalomváltozásra nem találtam példát. Rosszul értelmeztem valamit? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel, VB.

    Kérdés

    A gazdasági társaságnak külföldön fióktelepe létesült. Hogyan kell ezen fióktelep teljesítményeit a magyar beszámolóban megjeleníteni? Milyen számviteli és adózási szabályokkal kell dolgozni, ha Németországban létesült a társaság fióktelepe? (A társaság áfaalany, és a társasági adó hatálya alá tartozik.) Válaszukat köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kft. harmadik országbeli adóalanynak áru próbagyártásához alapanyagot ad át, ingyenesen. Az ingyenes átadás célja, hogy az elkészült termékhez a jövőben a kft.-től vásárolja az alapanyagot. Kell-e számlát kiállítani, ha igen, milyen értékben? Milyen áfa- és társaságiadó-szabályokat kell figyelembe venni? Válaszukat előre is köszönjük.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    24/48 munkaidőkeret – munkaszüneti nap

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Egyéb jövedelem

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Jelenléti ív vezetése

    dr. Kéri Ádám

    ügyvéd, compliance szakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 szeptember
    H K Sze Cs P Sz V
    31 1 2 3 4 5 6
    7 8 9 10 11 12 13
    14 15 16 17 18 19 20
    21 22 23 24 25 26 27
    28 29 30 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media