Tisztelt Szakértő! Társasági adó veszteség kivaalanyiság előtt 5 millió forint. 2 évig kiva szerint adózott. Felhasználta a megengedett 2/10-ed részt, vagyis 1 millió forintot. Kérdésem, hogy a kivaalanyiság megszűnése utáni társaságiadó-időszakokra a még megmaradt 4 milliós – korábban társasági adóban keletkezett – veszteség felhasználható-e?
Tisztelt Szakértő! Egy nem régen működő kis kereskedelmi kft. szerény bevételéből nem tudja kigazdálkodni az új számítás szerinti adóbefizetési kötelezettséget. 2014-ben az ELÁBÉ még segített. Az összes bevétel 80 százaléka áruban van a társaság raktárában. Az eredmény - 325 ezer forint. Kérdésem: ebben az esetben a bevallás lapján választom az (1) kódot, vagy fizetni kell a nagy adót? Köszönettel.
Jelentős hatással bír a jövőben a magyarországi társaságiadó-szabályokra az Európai Unió Tanácsának a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv szövegére vonatkozó javaslata. A dokumentumot január 28-án tett közzé az Európai Bizottság.
Adott két magyarországi gazdálkodó szervezet, közös tulajdonosi körrel. Az egyik szervezet hiteltartozását – mivel tevékenységet nem folytat – a másik szervezet átvállalja új szerződéskötéssel, s törleszti tovább. Kérdésem, hogy a tartozás-átvállalás hogyan kezelendő a társasági adó és illeték szempontjából mindkét cégnél?
Kft., mint alapító, pedagógiai intézetet hozott létre. Az intézmény működése alatt ingatlant vásárolt. Jogszabályi változások következtében a pedagógiai intézmény feladata megszűnt, az intézményt az alapító megszüntette. Az intézménynek követelése és kötelezettsége nem volt. Az ingatlanvagyonát a kft. kapta jogutódlás címen. Az illetékhivatal visszterhes vagyonátruházásnak minősítve kiszabta az illetéket. Kérdés, hogy a kft.-nél az ügylet társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztet-e?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy egy vállalkozás 10 millió forintos adózás előtti eredményét csökkentheti-e nullára, ha 5 millió forintos fejlesztési tartalék mellett 5 millió forint veszteségelhatárolást alkalmaz.
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília
Ma kezdi munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelésében 2014. évre 17 000 forint társasági adó került könyvelésre T:891 K461. Helyesen 16 000 forint a 2014. évi társasági adó. Az 1000 forint eltérést a főkönyvi könyvelésben hogyan kell lekönyvelni? T. K:? (Az elírás saját hibából tévesen történt, az adóalapot, az adó összegét nem kell módosítani.) Ebben az esetben van-e még más teendő is? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Konkrét esetben kérném segítségét, sport egyesület 2015. évi bevételeinek "minősítésében". Az egyesület létrejöttének célja a rendszeres versenyek biztosítása amatőrök részére, népszerűsítése, szervezése, lebonyolítása. 3 különböző bevétele volt: 1. tagdíj 2. támogatás 3. reklámtevékenység. Ez utóbbiban nem vagyok biztos, hogy nem társaságiadó-köteles. Reklámtevékenység a futóversenyen molino kihelyezése, ezzel támogatva a futóverseny lebonyolítást. Kérem segítségét ebben a kérésben. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A 2015-ös évre kell-e megemelni a társaságiadó-alapot, ha a cég google/facebookon keresztül hirdetett (ami után nincs reklámadó-nyilatkozat) és az összeg éves szinten bőven 30 millió forint alatt van? Irodánkban eltérő vélemények vannak, szeretném, ha Ön megerősítené, vagy megcáfolná a fenti kérdést! Köszönöm válaszát!
A társaságiadó-kikerülés problémájának uniós szinten összehangolt kezelésére terjesztett elő több javaslatot a héten az Európai Bizottság, az EU keretei közé emelve át az OECD által tavaly ősszel kidolgozott globális standardokat. Pierre Moscovici biztos szerint a csomag nem tekinthető elmozdulásnak a társaságiadó-kulcsok európai szinten történő harmonizálása felé.
T. Válaszadó! A társasági adóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5. a) pontjánál adódott értelmezési problémánk: - a számviteli törvényhez igazított adótörvény szerinti elszámolásnál a leírási kulcsnak, avagy az értékcsökkenés összegének kell megegyeznie? Amennyiben az adott eszköznek van maradványértéke, úgy azonos leírási kulcsnál is értelemszerűleg több lesz a társasági adó szerint elszámolható értékcsökkenés összege, mint a számviteli ...! Köszönjük válaszukat !
Tisztelt Szakértők! "A" Kft.-ben van két magánszemély tulajdonos 50 százalékban az apa, 50 százalékban az anya, "B" Kft.-ben két magánszemély tulajdonos, 51 százalék a fiú, és 49 százalékban a fiú felesége. A két kft. között üzleti kapcsolat jött létre. Kérdésem az lenne, hogy a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a társaságiadó-törvény alapján?
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték