Az európai uniós tagországok gazdasági és pénzügyminisztereinek tanácsülésén (Ecofin) elfogadták „az agresszív vállalati adótervezés” elleni uniós bizottsági javaslatot, amelynek értelmében a tagállami hatóságoknak automatikusan meg kell osztaniuk egymással a társaságiadó-befizetési információkat – tájékoztatott közleményében az Európai Unió Tanácsa szerdán.
Cégalapításkor és törzstőke emeléskor a Ptk. lehetőséget nyújt a tagoknak arra, hogy a vagyoni hozzájárulásukat készpénz helyett apporttal, vagyis nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással teljesítsék. Összeszedtük, milyen cégjogi és adózási szabályokra kell figyelni.
Tisztelt Szakértő! Abban kérném a segítségüket, hogy, ha egy 1501-es társaságiadó-feltöltési bevallás nulla forinttal megy be, és mégis 625 ezer forintos társaságiadó-fizetési kötelezettség keletkezik, akkor Ön szerint kell-e beadni önellenőrzést? Segítségüket előre is köszönöm!
Igazolást kapott kft. ügyfelem egy hitelgaranciát nyújtó cégtől. A támogatott időszak: 2015. 10. 02. és 2016. 07. 28. közötti. Az igazolás tartalmazza a támogatás összegét, és utal arra, hogy de minimis támogatásnak minősül. Melyik évi 29-es bevallásba kell beállítani a támogatás összegét? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Tisztelt Szakértő! A 1407/2013/EU rendelettel kapcsolatban lenne kérdésem. Ha egy üzemi gép beszerzéséhez állami támogatást kapott egy cég (50 százalékos támogatással 12 millió forintot csekély összegű támogatásként), és ez a cég szeretné igénybe venni a társaságiadóalap-csökkentéseknél a beruházási adókedvezményt (ezt de minimisként szeretné megtenni), akkor kell-e figyelemmel lenni a támogatási intenzitásra? Korábbi cikkeikből az derült ki számomra, hogy ekkor csak a 3év/200 ezer eurós határral kell számolni. Ennek a cégnek az elmúlt két évben nem volt ilyen támogatása. Viszont egy NAV-tájékoztatóban arra tértek ki, hogy amennyiben több támogatásról is szó van, akkor a csekély összegű támogatásként igénybe venni kívánt tao-kedvezmény esetében is vizsgálni kell a támogatási intenzitást. („Amennyiben a kkv a tárgyieszköz-beruházásai kapcsán a de minimis rendelet alapján kíván támogatást igénybe venni, az általa igénybe vett csekély összegű támogatás a de minimis rendelet 5. cikkében rögzített támogatáshalmozásra figyelemmel vehető igénybe.”) Mi a helyes eljárás a de minimis támogatás igénybevételekor? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2011-ben 10 millió forint fejlesztési tartalékot képzett, melyből 2015. 12. 31-éig 7 millió forint lett felhasználva. Így a 4 év letelte után 3 millió forint a fel nem használt összeg, amit 2016. 01.hóban késedelmi pótlékkal növelt összegben kellett volna visszafizetni. Ez nem történt meg, mivel túlfizetés van az adófolyószámlánkon. 2016. 04. hóban észleltük, hogy a 2011. évi taobevallásban az adóalapot nem csökkentettük a céltartalék-felhasználás következtében bevételként elszámolt összeggel, így 2011-ben 4 millió forinttal kevesebb fejlesztési tartalékot képezhettünk volna, ezért, ha most 2016. 05. hóban beadjuk a 2011. évre az önrevíziót, akkor a fel nem használt fejlesztési tartalék 0 forint lesz 2015. 12. 31-én. Kérdéseink: 1. Az önrevízió miatt a társasági adó 100 ezer forinttal nő, de mivel a hibahatások abszolút összege miatt (-4 millió forint fejlesztési tartalék, +4 millió forint eredménytartalék jelentős összegű a hiba, így a feltárás évében, 2016-ban kell kimutatni vagy 2015-ben, mivel a beszámoló-készítés időpontjáig (2016. 04. 30.) feltártam? 2. Ha csak 2016-ban kell a háromoszlopos mérlegben szerepeltetni, akkor a 2015. évi beszámolóban továbbra is lekötött tartalékként kell a 3 millió forint fel nem használt fejlesztési tartalékot kimutatni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társasági adó számításánál élhetek-e a 60 százalékos beruházási kamatkedvezménnyel, ha a kisvállalkozásban külföldi társaság a tulajdonos, belföldi magánszemély nem tagja a kft.-nek? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy egy jogutódlással alakuló (kiválás, szétválás, cégforma váltás...) cégnek alkalmaznia kell-e a taotörvény 6. § (6) bekezdésének a) pontját, azaz legalább a minimumadó adóalapja után kell társasági adót fizetnie, feltételezve azt, hogy a cég nem kíván nyilatkozatot tenni? Köszönöm: Szekeres Zsolt
Egyesületünk tulajdonában van egy ingatlan, ami az egyesület székhelye. Lehetőségünk van néhány üres helyiség bérbeadására. Alapszabályunkban a megfogalmazott célok között az ingatlan-bérbeadás, saját ingatlan hasznosítása, épület állagmegóvása szerepel. A tagdíjakon kívül nincs más bevételünk. Az ingatlan-bérbeadás bevétele többszörösen meghaladja a tagdíjbevételeket. Kell-e az egyesületnek e tevékenység után társasági adót fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Kapcsolt vállalkozások között végleges pénzeszközátadás esetén, a társasági adó tekintetében, a pénzeszközt átadó társaság, ha megemeli az átadott összeggel a társaságiadó-alapját, abban az esetben az a társaság, amelyik kapta az összeget, csökkentheti a taoalapját? Köszönettel: F. Mária
Tisztelt Szakértő! Kft.-nk 47 százalékos romániai társaságban lévő tulajdonrésze után osztalékban részesült, melyet 2015-ben át is utalt a román cég, 97 Pénzügyi műveletek bevételei között könyveltük. Romániában az adózás utáni eredményből történt a kifizetés. Kérdésem: a taobevallás 03-01 lapjának 07. sorában a teljes összeget beírhatom adózás előtti eredményt csökkentő tételként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. vásárolt 2015-ben egy személygépkocsit. A kft. számviteli szolgáltatással/könyvvizsgálattal foglalkozik, és a taotörvény 7. paragrafus zs) pontjának megfelel. Igénybe vehető-e személygépkocsi után a kedvezmény? Lásd még Sztv. 26. paragrafus 4. bekezdése. Autó nélkül mozdulni sem lehet, papírok és távolságok. Válaszukat a közeli május 31-ére való tekintettel, megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk a korábbi években nem csökkentette társasági adójának alapját a 365 napon túli vevőkövetelések 20 százalékával. Kérdésem az, hogy ezt önrevízióval megtehetjük 2011-ig visszamenőleg? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknek 2012-ben közel 40 magánszeméllyel szemben jogerős bírósági ítéleten alapuló követelése áll fenn (200 ezer forint/fő összegben). Ezek felét (20 fővel szemben) 2013-ban végrehajtókon keresztül próbáltuk meg behajtani. A másik 20 főt viszont egyelőre csak írásban szólítottuk fel tartozása megfizetésére, ezeket még nem adtuk át végrehajtóknak. 2012. óta ezeket, a végrehajtóknak még át nem adott követeléseket (20 fő x 200 ezer forint = 4 millió forint) könyv szerinti értéken tartottuk nyilván, nem számoltunk el sem a számvitelben, sem a társasági adóalapnál semmit. Kérdésünk: 2015-ben erre, a végrehajtásban még nem érvényesített 4 millió forint összegű követelésre a számviteli politikánkban foglaltaknak megfelelően (365 napon túli) 30 százalék értékvesztést számolunk el, ami 1,2 millió forint. Ugyanezzel az 1,2 millió forint összeggel a taoalapot is növelni kell. Helyesen gondoljuk-e, hogy mivel a 365 napon túli, ki nem egyenlített követelések 20 százalékát a taotörvény behajthatatlan követelésként elismeri, így a 4 millió forint 20 százaléka (800 ezer forint) adóalapot csökkent is. Így a taoalapnál 1,2 millió forintot növelő tételként kell figyelembe vennünk, de ugyanakkor 800 ezer forintot csökkentő tételként figyelembe vehetünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Adózóna! Szeretnénk megkérdezni, hogy egy pénzügyi vállalkozás jövedelem-nyereség minimumát hogyan számoljuk ki, konkrétan mi lesz az adóalap? Köszönjük.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték