1312 találat a(z) társasági adó cimkére

Tagi kölcsön rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Húsz éve működő kft.-nél a többségi tulajdonú önkormányzat 1999. évben 1 175 070 forint, 2004. évben 5 125 000 forint tagi kölcsönt adott a kft.-nek, mindkét esetben kamatmentesen. Az elmúlt években többször kezdeményeztem, hogy rendezzük a tagi kölcsön sorsát, de a többségi tulajdonos elzárkózott. Osztalék kifizetésre nem került sor 1999. év óta. A tulajdoni arány egészen 2013. novemberig: 80 százalék önkormányzaté, 20 százalék magánszemélyé volt. 2013 novemberében törzstőkeemeléssel a tulajdoni arány megváltozott, 24 százalék az önkormányzaté, 76 százalék a magánszemélyé. Ebben az évben is felvetettem az összeg rendezését, ehhez kérném az Ön segítségét. A kérdésem, a tagi kölcsön elévülése, mint fogalom, létezik-e, ha igen, akkor mi a teendő? A tagi kölcsön elengedését milyen dokumentummal kell alátámasztani az önkormányzat részéről? Részemről a rendkívüli bevételként történő elszámolással, legalább 2 évre elosztva a társasági adó megfizetésével rendezném a tagi kölcsön összegét. Ha jól értelmezem, az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja értelmében nem kell illetéket fizetni a kft.-nek az elengedett tagi kölcsön után? Köszönettel: Bereczky Judit

Most mindent megtudhat a fejlesztési tartalék képzésének szabályairól Cikk

A fejlesztési tartalékképzésre vonatkozó előírásokat ugyan 2003-tól tartalmazza a társasági adóról szóló törvény (Tao), de még ma is vannak kérdések a képzéssel, felhasználással, az értékcsökkenési leírással kapcsolatban, vagy arra vonatkozóan, hogyan kell eljárni átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve önellenőrzés esetén.

Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea

Katás bt. kültag részesedésének kifizetése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Van egy katás bt., amely 2014. nov. 1-jével visszatér a társasági adózásra.( A katás időszak előtt is társasági adós volt.) A bt. beltagja kisadózó (havi 50.000 Ft-ot fizet.), kültagja nem vesz részt a vállalkozás tevékenységében. Kérdéseim a következők lennének: a kültag részére köteles vagyok-e kifizetni a részesedés arányában az "osztalékot"? Ha igen akkor, fizetnie kell-e utána szja-t és ehót 2014-ben? Egyéb jövedelemnek minősül-e az ő esetében? Ha kifizetésre kerülne a sor, akkor mi után fizet a kültag? A megmaradt pénzeszköz után, vagy pedig (bevétel-kata-iparűzési adó)? Költségek vannak. A bankon megtörtént az utalás is, attól függetlenül, hogy csak bevételi nyilvántartást kell vezetni. Tehát a bankban és a pénztárban kevesebb pénzkészlet van, mint a bevétel a költségek miatt. Ha nem vagyok köteles kifizetni a kültagot, akkor a társasági adós időszakban nyilván kell-e tartanom a részesedés összegét? Válaszát előre is köszönöm!

Adók befizetése Esemény

Fejlesztési tartalék módosítása Kérdés

Kedves Szakértő! Cégünk 2012-ben fejlesztési tartalékot képzett 2 millió 400 ezer forint értékben. 2013-ban tehergépkocsit vásároltunk nettó 4 millió 900 ezer forintért. Ehhez felhasználtuk a fejlesztési tartalékot, a 2 millió 400 ezer forintot, a maradékra pedig értékcsökkenést számoltunk el. Most 2014.11. hóban a tehergépkocsit értékesítettük, helyette egy nagyobb értékű, nettó 5 millió 900 ezer forintos tehergépkocsit vásároltunk. Mi lesz így az elszámolt fejlesztési tartalékkal, kell-e valamit módosítanunk, milyen hatással lesz az értékcsökkenésre, valamint a társasági adóra? Kérjük segítő válaszukat.

Adók, különadók befizetése Esemény

2014. november 20.

Óriási összegeket bukhat az Apple Cikk

Az Európai Bizottság azzal vádolja az ír adóhatóságot, hogy az Apple-lel kötött két adóügyi megállapodásban olyan jelentős kedvezményeket biztosított a vállalatóriásnak, amelyek az uniós jog alapján tiltott állami támogatásnak minősülhetnek. Az EU versenyjogi biztosa, Joaquin Almunia a múlt héten ismertette ezzel kapcsolatos előzetes álláspontját a dublini kormánnyal. Ha a vádak beigazolódnak, akkor nem kizárt, hogy az Apple-nek több százmillió dollárt kell befizetnie az ír költségvetésbe.

Tárgyi eszköz ellenőrzése Kérdés

Tisztelt Adózóna! Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott áfa adónemben (2011., 2012. év). Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősített. Kérdéseink: – hogyan könyveljük ezt az áfát, – mit kell tenni a tárgyi eszközökkel (ki kell vezetni?) – társasági adót önellenőrizni kell-e? Válaszukat előre is köszönjük.

Adók, adóelőlegek befizetése Esemény

Október 20.

Ez az oka, hogy alig nőtt a cégek adója Cikk

A korábbinál kevesebb kettős könyvvezetésű cég társaságiadó-bevallásáról, a kkv-k térnyeréséről, jobb teljesítményekről, növekvő adóalapról, de alig gyarapodó adófizetésről adott számot mai sajtótájékoztatóján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Marketing-szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy magyar székhellyel, közösségi adószámmal rendelkező cég egy Angliában bejegyzett cég termékeit értékesíti Magyarországon és más közösségi országokban. Az angol cég felé marketing-szolgáltatásról állít ki számlát. Kell-e a magyarországi cégnek ezután a társasági adón és a helyi iparűzési adón kívül más adót fizetnie? Köszönettel: Csiharné Barna Brigitta Bea

Mi számít kapcsolt vállalkozásnak? Példák, adózási következmények Cikk

A különböző adók, illetékek mértékét befolyásolja, hogy az adózó kapcsolt vállalkozásával kötött-e szerződés, tőle szerzett-e bevételt. Körbejártuk a kapcsolt vállalkozás fogalmát és adózási következményeit.

Visszavásárolt saját üzletrész Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek két tulajdonosa volt, mindkét tulajdonos társaság (bt.). A kft. visszavásárolta saját üzletrészét az egyik tulajdonostól, amelyet most térítés nélkül átadna a megmaradt másik tulajdonosnak, amely egy társaság (bt). Kérdésem, hogy milyen terheket kell viselni ezen ügylet kapcsán mind a kft.-nek, mind a tulajdonos társaságnak (társasági adó, ajándékozási illeték, stb.)? Köszönöm a válaszát.

Törzstőkeemelés Kérdés

Tisztelt Szerkesztőség! Mint tudjuk, a kft. törzstőkéjét 2016. március 15. napjáig meg kell emelni 3 millió forintra. A kérdésem azzal kapcsolatos, hogy ha eredménytartalékból lesz megemelve, annak mik a következményei a magánszemély és a társaság oldaláról? Tudomásom szerint meg lehet emelni az eredménytartalékból, de például a cég megszüntetésekor a törzstőke ezen részének vállalkozásból történő kivonását úgy kell majd leadózniuk a magánszemélyeknek, mintha osztalékot vennének ki. Ez rendben is van. Egy szaklapban olvastam, hogy ha a tag magánszemély, akkor a 16 % szja és a 14 % eho a gazdasági társaságnál (az emelés évében) bevételnek számít, ami növeli a társasági adó alapját. Függetlenül attól, hogy a cég nem szűnik meg. Igaz ez? Válaszukat köszönöm. Tisztelettel: P. Mária