Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy ha a társasági adóból történt 2015. évi felajánlás több mint a 2015. évi társasági adó 80 százaléka, akkor mi történik a különbözettel? Válaszát előre is köszönöm! Gréta
Tisztelt Szakértő! Most készítem a 2015. évi beszámolót. A cég mérleg szerinti eredménye veszteséges, ennek ellenére szeretne osztalékot fizetni, melyre szabad eredménytartaléka fedezetet nyújt. Hogyan kell helyesen elkészíteni a mérleg- és eredménykimutatás ide vonatkozó sorait? Illetve a társaságiadó-bevallásban tájékoztató adatként milyen összeg kerül feltüntetésre (eredménytartalék igénybevétele osztalékra soron)? Ha lehetséges, szeretném kérni a levezetést és a könyvelési tételeket is konkrét számokkal. Előre is nagyon köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Lédererné
Kedves Szakértő! Két, egymástól független gazdasági társaság (kft.) között 2015-ben kölcsönszerződés köttetett. A kölcsönszerződés keretében "A" Kft. kamatmentes kölcsönt nyújtott "B" Kft.-nek. 2015. 12. 31-én a kölcsönt a hitelező elengedte. A hitelező könyveiben rendkívüli ráfordításként, az adós könyveiben rendkívüli bevételként számolta el a kölcsön összegét. Milyen társaságiadóalap-korrekciót kell elvégezni mindkét kft. kapcsán? "A" Kft. esetében elismert költség és adóalapot nem növelő tétel, "B" Kft. esetében pedig nem csökkenthető vele az adóalap, hanem meg kell fizetni utána a társasági adót? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Romániai cég magyarországi fióktelepe két éve veszteséges. 2014-ben a külföldi vállalkozás 100 ezer forint kölcsönt nyújtott a működés finanszírozására, 2015-ben újabb 50 ezer forint kölcsön nyújtására került sor. Kamat nincs kikötve a szerződésben. Kérdéseink: 1. A külföldi vállalkozás által a működéshez nyújtott kölcsön a magyarországi fióktelep részére tagi kölcsönnek minősül-e? 2. A kölcsön 2015. évi növekményének 50 százalékával (25 ezer forint) kell-e növelni a társasági adóalapot 2015-ben? 3. Mivel a kölcsönt a külföldi vállalkozás a magyarországi fióktelepnek kamatmentesen nyújtotta, így a fióktelepnek kell-e valamilyen társaságiadóalap-növelő tételként ezt figyelembe vennie (mivel kapcsolt vállalkozásról van szó)? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérem állásfoglalását az alábbi ügyben. Egy kft. zöldség és gyümölcs értékesítésével foglalkozik, melyeket zömében közösségen kívüli és belüli adóalanyoknak számláz. Kötött egy biztosítást, melynek keretében ha valamelyik vevő nem fizet, akkor a biztosító a követelés egy részét megtéríti. Példa: egy külföldi partner nem fizetett ki 10 millió forintot, a biztosító 8 millió forintot megtérített a kft. részére ezzel a számlával kapcsolatosan. Kérdésünk, hogy ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni? A vállalkozás a 2015. évben veszteséges eredményű, így kérdésünk, hogy a társasági adóalapra ezen tételek milyen hatással vannak? Köszönettel: Tóth Mária
Tisztelt Szakértő! Lehetőség van-e arra, hogy elengedjük egy cég felé fennálló követelésünket? Ha igen, milyen adóvonzata van ennek a részünkről, illetve a partnercég részéről? Milyen dokumentum kell hozzá?
Jövőre tovább csökken a pénzügyi szervezetek különadójának hitelintézeteket érintő felső mértéke, és megszűnik a hitelintézeti járadék is, a társasági adóból azonban az ideinél jóval többre számít a költségvetés – derül ki a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból.
Svájci cég a tulajdonosa egy Magyarországon működő kft.-nek. A vállalkozás a 2015. év után osztalékot hagyott jóvá, amit 2016-ban fizetnek ki a svájci cégnek. Kell-e ezután adóznia Magyarországon? Van-e a magyar cégnek egyéb kötelezettsége az osztalékfizetéssel kapcsolatban?
Tisztelt Szakértő! 2015 decemberében társaságunk a taotörvény 22/C §-a szerint látványcsapatsport-támogatást nyújtott, amelyhez a kiegészítő támogatást 10 százalékos társaságiadó-kulcs szerinti mértékkel állapította meg, és így lett átutalva, majd a SPORTBEJ nyomtatványon bejelentve. Azonban a 2015. adóévre társaságunk adóalapja meghaladja az 500 millió forintot – de a taotörvény 22/C § (3b) pontja szerinti kiegészítés késedelmesen – az adóévet követő 90 napon túl történt. Kérdés: társaságunk igénybe veheti-e a társaságiadó-kedvezményt a 2015. évi társaságiadó-bevallásában, vagy csak a következő évben érvényesíthető az?
Tisztelt Szakértő! Szeretném kérdezni, hogy a keletkezésének évében kell-e tájékoztató adatként feltüntetni a negatív társaságiadó-alap elhatárolásának tényét? Egyébként jövedelem (nyereség) minimum alapján adózott a cég. Köszönettel: Papp Éva
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő bt. eladta a tulajdonában lévő személygépkocsit az egyik tulajdonosának. Az eladási ár 400 ezer forintal alacsonyabb, mint az Eurotax-katalógusban szereplő szokásos piaci ár. Kérdés: szükséges-e, hogy a bt. a különbözettel megemelje a társasági adó alapját, és hogyan lehet ezt könyvelni, vagy milyen bizonylattal lehet alátámasztani az adóalap-növelést? A bt. a könyveiben nem alkalmazza a szokásos piaci értéken történő nyilvántartást. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Társaságiadóalap-csökkentő tételként egy kft.-nél 2015. évben a taotörvény 7. § zs) pont alapján figyelembe vehető-e olyan beruházás, amely 2015. évben befejeződőtt – a kivitelezői záró nyilatkozat elkészült, a műszaki átadás-átvétel megtörtént –, de a használatbavételi engedélyt még nem adták ki, ugyanakkor a társaság még 2015. évben a műszaki átadást-átvételt követően ténylegesen használatba vette az ingatlant? Fenti esetben helyes-e, hogy a könyvekben 2015. 12. 31-én a beruházás értéke a 161 Beruházás számlán található az aktiválás még nem történt meg? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kanadai gazdasági társaság osztalékot fizetne magyar gazdasági társaságnak. Ugyanez a gazdasági társaság osztalékot fizetne magyar állampolgárnak. A két osztalékfizetés közül melyik a kedvezőbb? A kanadai társaságban a magyar gazdasági társaság, illetve a magyar állampolgár 30 százalékot tulajdonol. Az alapítóknak azért kérdés ez, hogy a kanadai cégben, magyar gazdasági társaságként vagy magyar magánszemélyként legyenek jelen. Nagyon szépen köszönöm a választ. Fekete Ildikó
Evás, kettős könyvvezetésű kft.-nek nincs bevétele, át kellene térnie taora. A kft. évek óta nem működik, végelszámolni kellene. Milyen következményei lehetnek, ha nem tesz semmit, a kényszertörlést megvárja? Jelenleg nincs tartozása, de abban a pillanatban, amint nem ad be egy bevallást vagy beszámolót, mulasztási bírságol a NAV. Ebben az esetben az ügyvezetőt eltilthatják 5 évre a cégvezetéstől?
Megjelent az uniós vámjog végrehajtásáról szóló új törvény a 49. számú Magyar Közlönyben, amely még számos más fontos gazdasági jogszabály-módosítást tartalmaz.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték