1452 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Kérem állásfoglalásukat az alábbi kérdésekkel kapcsolatban: Betéti társaság tagja tagi kölcsön nyújtásából eredő követeléssel rendelkezik a betéti társasággal szemben. A tag ezen követelését apportként a társaság jegyzett tőkéjének emelésére fordítaná. Helyes-e az az álláspont, mely szerint ez az ügylet nem illetékköteles? Tekintettel arra, hogy a követelés átruházására nem ingyenesen kerül sor, hiszen annak ellentételezéseként az apportot adó tag különböző társasági jogokat (szavazati, osztalékjog stb.) szerez a társaságban. Helyes-e a következő társasági adót érintő vélekedés? A tagikölcsön-követelés apportjával a társaság követelést szerez, ugyanakkor a taggal szemben kimutatott tagikölcsön-kötelezettsége áll fenn. Mivel mind a követelés, mind a kötelezettség ugyanazon személlyel szemben áll fenn, ezek kompenzálással összevezethetők. A követelés és a kötelezettség megszűnik. Az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra nincs hatása az ügyletnek.

Kérdés

A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közhasznú egyesület rendelkezik ingatlannal, amit most értékesíteni szeretne. Az ingatlan egy irodaházban lévő terem és irodarész. A nettó érték és az eladási ár között körülbelül 10 millió forint a nyereség. Ebben az esetben a civil szervezetnek ez után kell-e társasági adót fizetnie? Vagy a civil tevékenységébe beletartozik ez? Az ingatlant közhasznú rendezvényekre használták, esetenként bérbe adták a termet. Várom válaszukat.

Kérdés

Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely használt cikkek értékesítésével foglalkozik. 2015. év során egy szlovák cégtől jelentős mennyiségben vásárolt használt árut. Adott is a szlovák fél egy nyilatkozatot, mely szerint ő Szlovákiában a különbözeti áfaelszámolás szabályait alkalmazza, ezért a magyar cég áfamentesen adta el termékeit. Azonban a szlovák cég számláin a különbözeti áfa nem volt feltüntetve, emiatt a NAV a magyar kft.-t értékesítései után az áfa pótlólagos megfizetésére kötelezte. Ez egyéb ráfordításként lett elszámolva, partnereitől, mivel azok többnyire magánszemélyek, ezt az áfát később sem kapta meg. Elfogadható-e, hogy ez a veszteség, mint egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében merült fel vagy meg kell vele növelni a társasági adó alapját? Köszönettel Vágner Emília

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit

Kérdés

Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társasági adó veszteség kivaalanyiság előtt 5 millió forint. 2 évig kiva szerint adózott. Felhasználta a megengedett 2/10-ed részt, vagyis 1 millió forintot. Kérdésem, hogy a kivaalanyiság megszűnése utáni társaságiadó-időszakokra a még megmaradt 4 milliós – korábban társasági adóban keletkezett – veszteség felhasználható-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy nem régen működő kis kereskedelmi kft. szerény bevételéből nem tudja kigazdálkodni az új számítás szerinti adóbefizetési kötelezettséget. 2014-ben az ELÁBÉ még segített. Az összes bevétel 80 százaléka áruban van a társaság raktárában. Az eredmény - 325 ezer forint. Kérdésem: ebben az esetben a bevallás lapján választom az (1) kódot, vagy fizetni kell a nagy adót? Köszönettel.

Kérdés

Adott két magyarországi gazdálkodó szervezet, közös tulajdonosi körrel. Az egyik szervezet hiteltartozását – mivel tevékenységet nem folytat – a másik szervezet átvállalja új szerződéskötéssel, s törleszti tovább. Kérdésem, hogy a tartozás-átvállalás hogyan kezelendő a társasági adó és illeték szempontjából mindkét cégnél?

Kérdés

Kft., mint alapító, pedagógiai intézetet hozott létre. Az intézmény működése alatt ingatlant vásárolt. Jogszabályi változások következtében a pedagógiai intézmény feladata megszűnt, az intézményt az alapító megszüntette. Az intézménynek követelése és kötelezettsége nem volt. Az ingatlanvagyonát a kft. kapta jogutódlás címen. Az illetékhivatal visszterhes vagyonátruházásnak minősítve kiszabta az illetéket. Kérdés, hogy a kft.-nél az ügylet társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztet-e?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy egy vállalkozás 10 millió forintos adózás előtti eredményét csökkentheti-e nullára, ha 5 millió forintos fejlesztési tartalék mellett 5 millió forint veszteségelhatárolást alkalmaz.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Őstermelő termőföldet értékesít. A mezei leltár értékét hogyan tudja kiszámlázni?

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Szántóföld értékesítés adója

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink