1428 találat a(z) társasági adó cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretném válaszát. Egyik ügyfelem átvállalná – ellenszolgáltatás nélkül – kapcsolt vállalkozása tartozását. Kérdésem: a társasági adó korrekciós tételekre vonatkozik mindkét fél szempontjából. Az átvállaló félnél a tartozás-átvállalás ráfordításnak minősül, de a társaságiadó-törvény 8. § (1) h) pontja szerint adóalapot kell emelnem az összegével? (A 3. számú melléklet 13. pontja ebben az esetben nem játszik szerepet, mert a kapcsolt vállalkozás eredménye enélkül az összeg nélkül is pozitív.) A másik félnél a tartozás-átvállalás bevételnek minősül. Itt csökkenthetem-e a társasági adó alapját (mivel a másik fél már emelt adóalapot), és, ha igen, akkor milyen jogcímen? Válaszát előre is köszönöm! Cselyuszka Antalné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét a következő kérdésben. Egy közhasznú alapítvány alapított egy szakképző iskolát, mint alapítványi iskolát. Ennek az alapítványnak egy kft. adhat-e úgy alapítványi támogatást háromoldalú megállapodás alapján, hogy az összeget egyenesen az alapítványi iskolának utalja, nem pedig az alapítványnak, mondván, az alapítvány úgyis továbbutalja majd azt az általa alapított és fenntartott szakiskolának? Ebben az esetben az alapítvány kiállíthatja-e a támogatási igazolást a kft. részére? Meg kell-e ezzel az összeggel emelni a társaságiadó-alapot a kft.-nél? Köszönöm válaszát. Papné

Kérdés

Egyszemélyes kft. nettó árbevétele csökken 2014. évre, a mérlegfőösszeg olyan kicsi, hogy a hibahatás meghaladja a 2 százalékot. Az önellenőrzés eredményeképpen nem képezhetett volna annyi fejlesztési tartalékot, amit az eredeti bevallásban képezni tudott. Időközben "csődbe ment", már a fejlesztési tartalékot biztos nem tudja beruházásra felhasználni. Megteheti-e azt, hogy a 2015. évre, mint "büntető tételt" megemeli az adóalapját, illetve a 2014. évi önellenőrzéskor egyáltalán nem képez tartalékot, igaz ekkor befizetendő társasági adója lesz, de jobban jár, ha 2015-ben növel, mert veszteséges lett. Hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékot jelen esetben szabályszerűen?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Kérem Önöket, hogy állásfoglalásukkal szíveskedjenek iránymutatást adni az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint ennek tükrében a Tao. törvény 4. § 23/a) pontja szerinti kedvezményezett átalakulás szabályainak helyes alkalmazására vonatkozóan az alábbi ügyben: Az érintett cégnek (kft.) két természetes személy tagja van, mely természetes személyek törzsbetéteinek aránya jelenleg 70-30 százalék. A cég jegyzett tőkéje jelenleg 15 millió forint, a saját tőke értéke kb. 50 millió forint. A cég könyveiben két jelentős értékű tárgyi eszköz (ingatlan) szerepel. Az egyik ingatlan könyv szerinti értéke körülbelül 30 millió, a másiké pedig körülbelül 2 millió forint. A cég oly módon kíván szétválni, hogy a szétváló gazdasági társaságból kiválni szándékozó egyik tag (mely tag részesedése 30 százalékos) a társasági vagyon nagyobb értékű (kb. 30 millió forint) ingatlant magában foglaló részének felhasználásával és 3 millió forint jegyzett-tőke-értékkel új társaságot (jogutód I.) hozna létre, a szétváló gazdasági társaság pedig változatlan társasági formában (kb. 20 millió forint saját tőke értékkel, 12 millió forint jegyzett tőke értékkel, a kb. 2 millió forint értékű ingatlan megtartásával működne tovább a másik taggal (mely tag részesedése 70 százalékos) (jogutód II.). A kiválás következtében tehát kettő egyszemélyes kft. működne tovább illetve jönne létre jogutódként. Az Itv. 26. § (1) bekezdésének g) pontja, valamint a Tao. tv. 4. § 23/a) pontja jelenleg az alábbiakat rögzíti: Itv. 26. § (1) Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulás keretében történő vagyonszerzés; Tao. 4. § 23/a) kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a) pont) vesz részt, ha a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban, c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be. A fenti tényállásra tekintettel kérem szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy a kiválás a kedvezményezett átalakulás körébe sorolható-e a fenti módon történő megvalósulás esetén, és így adott esetben a nagyobb értékű ingatlant megszerző, újonnan létrejövő gazdasági társaság a tulajdonszerzésére tekintettel mentesülhet-e a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alól? Kérem Önöket, hogy fenti kérdésemre adandó válaszukat, illetve annak indokait részletesen kifejteni szíveskedjenek. Segítségüket előre is megköszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég ebben az évben még nem nyilatkozott sportcélú adófelajánlásról, most december 21-én kívánja ezt megtenni. Ha jól tudom, most nincs 15Rendny, hanem helyette a 1501 főlapon a D blokkban jelzem, hogy a taotörvény 24/A § (2) bekezdés a) pontja alapján rendelkező nyilatkozatot kíván tenni. Tegyük fel, hogy 1000 a várható éves tao, fizetett az év során 600 előleget, s a 12.21-ei feltöltési kötelezettsége 400, amit a 1501-esen be fog vallani. Most néztem alaposabban a nyomtatványt, a 1501-RNYIL lapon a 01. sorban nem a taofeltöltés összege szerepel, hanem a teljes éves várható adó? Útmutató szerint a 01. sorban az adózónak az adóévben fizetendő társasági adójának várható összegét kell feltüntetnie. Akkor ide az 1000 kerül, s ennek a 80 százalékára tehet felajánlást? Előre is köszönöm a választ.

Kérdés

Egy kft. 2014-ben a fejlesztési tartalékot használta fel egy gép vásárlására. 2015. 06. hóban ezt a gépet eladta. A gép értéke 3 millió forint volt, és az eszköz egynegyedéért került eladásra. Kérdésem: meg kell növelnem a felhasznált fejlesztési tartalékkal az adóalapot vagy nem, mivel az eszközt értékesítették?

Kérdés

Cégünk 2014. március 15-e után vásárolt személygépkocsit pénzügyi lízing keretében, tartós bérlet jogcímen (a lejárat végén a cég eldönti, hogy megvásárolja a gépkocsit maradványértéken, vagy nem), ahol a lízingcég részéről havi számlát küldenek, amin a tőkerész plusz áfa és kamat található? Kérdésem, hogy az eszközt a tárgyi eszközök között nyilvántartásba kell-e venni, kell-e értékcsökkenést utána számolni, hogyan? Hogyan kell könyvelni a havi számlát és az áfatartalmat? Várom válaszukat.

Kérdés

Egy kft. 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió forint plusz áfa beszerzési áron. A társaságnál 2013. évben az adóhatóság általános forgalmi adó adónemben revíziót tartott a 2012-es évre, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható ki a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel, félő, hogy esetleges társasági adónemben történő revízió esetén nem fogadja el az adóhatóság a 40 millió forintot nettó beszerzési árként. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy közúti árufuvarozást végző cégnél az üzemanyagszámlák egy része a korábbi években nem lett elszámolva költségként. Az idei évben hozta el a hiányolt számlákat a cégvezető, és most tudnánk beállítani az összegeket a költségek és a pénztár oldalára. A kérdésem, hogy ezt a társasági adónál is tudom érvényesíteni? Lehet-e csökkenteni a társasági adóját az idei elszámolásnál, vagy mivel nem tárgyévi költség, ezért adóalap-növelő tételként ki kellene-e emelni? Várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köszönöm gyors válaszát kérdésemre. Még azt szeretném kérdezni, hogy ha 2014-re önrevízióval rendezem a fel nem használható adókedvezményt társasági adónál, akkor a fel nem használt, önrevízióval rendezett támogatás a következő adóévben, azaz 2015-ben felhasználható-e? Hiszen ekkor már teljesül az adóévet követő 90 nap.

Kérdés

Harmadik fél kivásárolta a társaság lizingelt eszközeit (banki tulajdonú, de a társaság tartotta nyilván, és számolt el utána értékcsökkenést), és így a bank elengedte a követelését. A tartozáselengedést rendkívüli bevételnek kell elszámolni, ami növeli az adóalapot. Továbbá adóbevallás elkészítésekor az így kivezetett eszközök rendkívüli értékcsökkenése szintén tovább növeli az adóalapot (pénzügyi bevételünk nem volt ezekből az eszközökből). Most adóalap-feltöltéskor szembesültünk azzal, hogy ez rendkívüli kiadást jelentene, amit a társaság nem tud egy összegben finanszírozni. Kérdésünk: jól gondoljuk-e hogy a fenti módon kell elszámolni az így kivezetett eszközök adótartalmát, hiszen emögött a társaságnak nem keletkezett pénzmozgása? Továbbá ebben az esetben van-e adóalap-csökkentésre lehetőség, vagy milyen megoldás van arra, hogy adófeltöltéskor ne fizessünk ki egyszerre ekkora összeget? A fenti esetre lehet-e valami elhatárolást az adóbevallásban érvényesíteni, ami esetleg több időszakra szétosztja a fizetendő adót? Tisztelettel várom szakmai tanácsukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két magyarországi cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll egymással. Az ügyvezető ugyanaz a személy. Az egyik cég vissza nem térítendő támogatást (pénzt utalna) a másik cégnek, hogy a tartozásait rendezni tudja. A cég, amely a támogatást kapná, nyereséges, és erről igazolással is tud szolgálni. A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy a támogatást nyújtó cégnek ezzel az összeggel meg kell-e emelnie a társasági adóalapját vagy sem, Illetve, hogy van-e még valamilyen adó-, esetleg illetékfizetési kötelezettsége? Válaszát nagyon köszönöm.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áthelyezett munkanap

dr. Kéri Ádám

ügyvéd, compliance szakértő

25 éven aluliak szja-kedvezménye

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Családi gazdaság alanyi adómentessége

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink