Ebből főzhet Magyarország: változik az idei, kész a 2017. évi költségvetés

Megosztás Tetszik

Elfogadta az idei költségvetés módosítását a parlament: változatlan hiány mellett több mint 420 milliárd forinttal növelte meg a büdzsé kiadási és bevételi oldalait. Nem sokkal később a jövő évi költségvetést is megszavazták a kormánypárti képviselők.

Az idei költségvetési törvény módosításának egyik legfontosabb indoka a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a szakképző centrumok költségvetési problémáinak megszüntetése – magyarázta a zárószavazás előtt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. Ennek érdekében a parlament több 100 milliárd forinttal, 640 milliárd forintra növelte a decentralizáció előtt álló szervezet állami támogatását.

A törvénymódosítás emellett anyagi hátteret biztosít a Testnevelési Egyetem új kampuszának felépítéséhez (6 milliárd forint), a Modern városok programhoz (50 milliárd forint) és a terrorellenes intézkedésekhez (10 milliárd forint). A változtatások érintik Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásának 2015-ről áthúzódó kiadásait, az otthonteremtési program (csok) bővítését, valamint a hazai fő- és mellékúthálózat felújítását (69,3 milliárd forint).

Az elfogadott javaslat egy új előirányzata összesen 6 milliárd forintos forrást nyújt a budapesti elővárosi közlekedés támogatására, továbbá 6,1 milliárd forint adja az anyagi hátterét a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak, s 2,1 milliárd forinttal több jut a még idén megvalósuló kulturális és sportrendezvényekre és a kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégiára. A képviselők a központi tartalékkeretet 20 milliárd forinttal emelték meg, míg az Országvédelmi Alap előirányzatát 10 milliárd forinttal növelték.

A parlament az előző héten több ponton is tovább változtatta az eredetileg benyújtott törvényjavaslatot, ami további 14,4 milliárd forinttal növelte a 2016-os büdzsé bevételeit és kiadásait, miközben a hiányt változatlanul hagyná. A képviselők ekkor döntöttek arról, hogy 15 milliárd forinttal 85 milliárd forintra emelik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) dologi kiadásainak keretét, miközben az ott dolgozók juttatásait ugyanekkora mértékben csökkentik.

Ezzel egy időben hat fővárosi kiemelt sportegyesület támogatását megduplázták, és így összesen 3,4 milliárd forintra növelték, míg a Magyar Kézilabda Szövetség 1,9 milliárd forint többletpénzt kapott feladatai ellátására. A Miniszteri Kabinetiroda 1,8 milliárd forintos forráshoz jutott az 1956-os emlékév németországi eseményeinek finanszírozására.

"A kiadási oldalon jelentkező többletek fedezetét a 2015.  évi  folyamatokból adódó magasabb adóbevételek (társasági adó, általános forgalmi adó, jövedéki adó, személyi jövedelemadó, szociális  hozzájárulási adó, illetékbevételek) bázishatásának átvezetése biztosítja, valamint a kedvező 2016. évi folyamatok. Az adó- és járulékbevételek megemelését egyrészt a gazdaság folyamatos növekedésének köszönhető kedvező bevételi  adatok, a magasabb bérkiáramlás miatti befizetés-növekedések, valamint az adófizetési morál javítása érdekében hozott kormányzati intézkedése (például ekáer, online pénztárgépek bekötése) teszik indokolttá" – olvasható a törvénymódosítás indoklásában.

A bevételnövelés számottevő részét társasági adóból várja a kormány: az eredeti 400,5 milliárd forintos éves bevételi tervet csaknem 690 milliárd forintra emelte meg az Országgyűlés. Áfából 37, személyi jövedelemadóból 36, lakossági illetékbefizetésből 27, jövedéki adóból 32 milliárddal remélnek többet. A szociális hozzájárulási adóból befolyó bevételekből a tervezettnél 11 milliárd forinttal több (összesen 68,1 milliárd) jut a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak.

Ma szavazott az Országgyűlés Magyarország 2017. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról is. A büdzsé 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel, 0,9 százalékos inflációval és 2,4 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. Három részből áll: az állam működési költségvetése nullszaldós lett; az uniós és a hazai fejlesztési forrásokat tartalmazó másik kettő fejezet mutat az uniós statisztika szerint is elszámolt deficitet.

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya tovább mérséklődik. A költségvetési törvény értelmében – a stabilitási törvénynek megfelelően – az államadósság-mutató a 2016 végére várható 73,5 százalékról 2017 végére 71,9 százalékra csökken a GDP-hez mérten. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény alapján az államháztartás 2017. december 31-ére várható, tervezett adóssága – 312,0 forint/euró, 284,7 forint/svájci frank és 282,8 forint/amerikai dollár árfolyam mellett – 26 936,3 milliárd forint lesz.

Az ideihez képest jövőre oktatásra 270 milliárd, egészségügyre 167 milliárd, tb- és jóléti kiadásokra 155 milliárd, kultúrára 66 milliárd többletforrást tartalmaz a jogszabály. A rendvédelem 114, az önkormányzatok 5 milliárd, az igazságügy 26 milliárd, a külügy 10 milliárd többletforrásra számíthat. A honvédelem az ideinél 51 milliárd forinttal nagyobb büdzséből működhet jövőre. A 2240 milliárd forintos uniós forrásfelhasználáson kívül további 1600 milliárd forintot fordítanának a fejlesztések támogatására.

Jövő év január elsejétől 5 százalékra csökken a tej, a tojás és a baromfihús áfája. Az éttermi szolgáltatások áfakulcsa 18 százalékra mérséklődik, ahogy az internethozzáférésé is. Jövőre továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa.

A törvény alapján az előre nem várt kockázatok kivédésére a kormányzat ismét két típusú központi tartalékot képzett. Az Országvédelmi Alap célelőirányzata és a rendkívüli kormányzati intézkedések tartaléka együttesen 170 milliárd forint, ebből az Országvédelmi Alap 2017-es előirányzata 60 milliárd, míg a rendkívüli kormányzati intézkedéseké 110 milliárd forint lesz. 2016-ban az előbbi 70 milliárd forint volt, utóbbi pedig 100 milliárd forintot tett ki.

A tartalékok rendszerét erősíti a költségvetési fejezetenként képzett stabilitási tartalék, amelyek együttes összege mintegy 35 milliárd forintot tesz ki; ezek felhasználására a kormány döntése alapján az év utolsó negyedévében lesz lehetőség. Így a fejezetenkénti tartalékokkal együtt több mint 200 milliárd forint "biztonsági tartalék" van a jövő évi büdzsében.

Az Országgyűlés olyan büdzsét fogadott el, amely továbbra is biztosítja a stabil és kiszámítható gazdasági növekedést – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a parlamenti döntést követő sajtótájékoztatóján. A kormány egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az állam működése nullszaldós legyen. Beruházásokra, fejlesztésekre kiemelkedően sok forrást tartalmaz a büdzsé: uniós támogatásokból 2240 milliárd, hazai forrásból pedig 1640 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

Varga Mihály egyebek mellett kifejtette: jövőre folytatódik az életpályaprogram, a pedagógusoknál és rendvédelmi hivatásos állománynál elkezdett bérfelzárkóztatást kiterjesztik a szociális és egészségügyi szféra alkalmazottaira, erre az ideinél 225,7 milliárd forinttal több forrást tartalmaz a büdzsé. A költségvetés fedezetet biztosít a köznevelésben tervezett 10 százalékos béremelésre, biztosítja a felsőoktatásban, a kulturális szférában, az egészségügyben, a gyermekvédelemben és a szociális ágazatban történő bérfejlesztés forrását.

A miniszter ismertetése szerint az otthonteremtési programra 2017-ben 211 milliárd forintot fordítanak, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) jövőre is igénybe vehető. Az otthonteremtést segíteni fogja az új lakások építésére vonatkozó áfa csökkentése is, aminek mértéke továbbra is 5 százalék lesz a korábbi 27 helyett. A kormány támogatja a lakáscélú megtakarításokat is a nemzeti otthonteremtési közösségek (nok) segítségével.

Közölte, az áfacsökkentés és az szja-kedvezmény növelése egy nyugdíjas házaspárnál átlagosan további 15-20 ezer, a nagycsaládosoknál 30-35 ezer, a kétgyermekeseknél pedig 80-85 ezer forintot hagy jövőre. A havi adókedvezmény összege 2017-ben gyermekenként 15 ezer forintra emelkedik, egy kétgyermekes család éves jövedelme az adókedvezménynek köszönhetően 60 ezer forinttal emelkedhet. A fiatal házasoknál megmarad a havi 5 ezer forintos, két évre szóló adókedvezmény.

A nyugdíjak az infláció mértékével emelkednek, továbbra is megőrzik reálértéküket, az időskori ellátások reálértéke 2011 és 2015 között 8,8 százalékkal nőtt - emlékeztetett a miniszter.

A 2017-es költségvetéshez 1123 egyéni, 51 kormánypárti, 1072 ellenzéki valamint 9 bizottsági módosító javaslat érkezett, amelyek több mint 900 milliárd forintot érintettek. Csak olyan módosítókat fogadhattak be, amelyek az egyenleget nem veszélyeztetik, ezért a költségvetés karaktere nem változott meg a parlamenti vita során - mondta. Ellenzéki módosító javaslatot nem fogadtak el, a miniszter szerint ezek "szakmailag nem voltak megalapozottak".

A költségvetés követi a kormány társadalmi jólétet felmondó politikáját, és saját magára, valamint az általa létrehozni kívánt "úri osztályra" fordítja a köz pénzét. Épül stadion, lesznek presztízsberuházások, újabb sporttámogatások, de nem épül új oktatási, szociális és egészségügyi ellátórendszer– jelentette ki Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a jövő évi költségvetés elfogadását követő sajtótájékoztatóján. A szocialisták szerint az elmúlt időszak bérmegállapodásai csupán azt jelentik, hogy a kormány most adja vissza az oktatásnak és az egészségügynek a korábban elvont százmilliárdokat. Ha valóban a rászorulóknak akarna segíteni, akkor a szociális ellátórendszerre fordítana több forrást – hangsúlyozta Tóbiás.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke szerint a parlament a megszorítások és a helyben járás költségvetését fogadta el. A kormányzat egy túladóztatott környezetet tart fent, ami aránytalanul nagy terheket ró a magyar családokra, miközben a multinacionális cégek és "saját kedvezményezettjei" igazságtalan előnyökhöz jutnak – értékelt a képviselő. A párt az alapvető élelmiszerek és a gyermeknevelési cikkek áfájának csökkentését, valamint egy, az építőipart fellendítő és a kivándorlást lassító otthonteremtési programot sürget. A kormány intézkedéseit ezzel szemben egyszázalékos áfacsökkentésnél is kisebb hatású kozmetikai beavatkozásnak nevezte. Az alelnök elhibázottnak tartja a költségvetés otthonteremtési részében foglaltakat, mert úgy látja, hogy a források csak a felső-középosztálytól felfelé tudják teljes hatásukat kifejteni. Z. Kárpát Dániel egy állami hátterű otthonteremtési és bérlakás-építési program szükségességéről beszélt, amelyből a rászorulók részesülnének.

A Párbeszéd Magyarországért (PM) szerint a 2017-es költségvetés ezermilliárd forintos megszorítást jelent a lakosságnak a "kormányzati propagandával" ellentétben jövőre csak "Orbán Viktor magáncirkuszára jut több pénz" – közölte sajtótájékoztatóján Szabó Tímea, a párt társelnöke. Míg a kormányfő várba költözésére 50 milliárd, stadionépítésre 77 milliárd, a közmédiára 70 milliárd, a paksi bővítésre pedig 100 milliárd forint jut, addig a szolgálati nyugdíjakból 17 milliárd, az árvaellátásokból 3 milliárd, az özvegyi nyugellátásokból 3,5 milliárd, a rokkantsági ellátásokból 2,5 milliárd, a családi pótlékokból pedig 3,2 milliárd forintot vonnak el – sorolta. Szabó Tímea hazugságnak nevezte a kormány azon állítását, hogy jövőre 168 milliárd forinttal több jut az egészségügyre, mondván, a tárcák közül az Emberi Erőforrások Minisztériumának költségvetése emelkedik arányaiban a legkisebb mértékben, összesen 120 milliárd forinttal.