1312 találat a(z) társasági adó cimkére
Behajthatatlan követelés – tao Kérdés
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Pótlólagos áfafizetési kötelezettség Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., mely használt cikkek értékesítésével foglalkozik. 2015. év során egy szlovák cégtől jelentős mennyiségben vásárolt használt árut. Adott is a szlovák fél egy nyilatkozatot, mely szerint ő Szlovákiában a különbözeti áfaelszámolás szabályait alkalmazza, ezért a magyar cég áfamentesen adta el termékeit. Azonban a szlovák cég számláin a különbözeti áfa nem volt feltüntetve, emiatt a NAV a magyar kft.-t értékesítései után az áfa pótlólagos megfizetésére kötelezte. Ez egyéb ráfordításként lett elszámolva, partnereitől, mivel azok többnyire magánszemélyek, ezt az áfát később sem kapta meg. Elfogadható-e, hogy ez a veszteség, mint egyéb ráfordítás a vállalkozás érdekében merült fel vagy meg kell vele növelni a társasági adó alapját? Köszönettel Vágner Emília
Engedményezés Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az lenne, hogy „A” Kft. 2009-ben kölcsönadott „B” Kft.-nek 2000 ezer forintot. A kölcsönt azóta nem tudja visszafizetni, mivel veszteséges, illetve 2013. óta tevékenységet nem végez, „A” Kft. pedig 2008. óta nem végez árbevételt eredményező tevékenységet. Mindkét kft.-ben ugyanazok a tagok. Mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. A tulajdonosok „A” Kft.-t meg szeretnék szüntetni. Egy harmadik, kívülálló társaság (bt.) a kölcsön kifizetését és a kamatokat engedményezés címén vállalná. A társaság megszüntetésének a 2000 ezer forint kölcsönadott pénzösszeg lenne csak az akadálya. Könyvelési tétele: A Kft.-nél T 38 Pénzeszközök K 1931 Tartósan kölcsönadott pénzügyi eszközök B Kft.-nél T 45 Hosszúlejáratra kapott kölcsön K 962 Bt.-nél T 862 K 38 Pénzeszközök A további kérdésem az lenne, ha ez az elgondolás működik, akkor a bt.-nek a társaságiadó-alapot ezzel az összeggel meg kell-e emelni? És, ha nem, a kamatokat a két kft. között mindenképpen el kell számolni, vagy elég akkor, amikor már kifizeti? Köszönettel: Margit
Értékpapír értékvesztése Kérdés
Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy kft. 2014. évben Business Telecom (jelenleg felszámolás alatt állnak) részvényeket vásárolt 800 forintos egységáron. Jelenleg a részvénypiaci értéke 80 forint körül mozog. Kérdésem, hogy értékvesztést számoljon el és növelje a társaságiadó-alapot, vagy továbbra is 800 forinton mutassa ki a könyveiben?
Társaságiadó-veszteség kivából történt kilépés után Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társasági adó veszteség kivaalanyiság előtt 5 millió forint. 2 évig kiva szerint adózott. Felhasználta a megengedett 2/10-ed részt, vagyis 1 millió forintot. Kérdésem, hogy a kivaalanyiság megszűnése utáni társaságiadó-időszakokra a még megmaradt 4 milliós – korábban társasági adóban keletkezett – veszteség felhasználható-e?
Társaságiadó-bevallás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy nem régen működő kis kereskedelmi kft. szerény bevételéből nem tudja kigazdálkodni az új számítás szerinti adóbefizetési kötelezettséget. 2014-ben az ELÁBÉ még segített. Az összes bevétel 80 százaléka áruban van a társaság raktárában. Az eredmény - 325 ezer forint. Kérdésem: ebben az esetben a bevallás lapján választom az (1) kódot, vagy fizetni kell a nagy adót? Köszönettel.
Új EU-irányelv jön! Itt a javaslat az adókikerülés elleni szabályokról Cikk
Jelentős hatással bír a jövőben a magyarországi társaságiadó-szabályokra az Európai Unió Tanácsának a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló irányelv szövegére vonatkozó javaslata. A dokumentumot január 28-án tett közzé az Európai Bizottság.
Hiteltartozás átvállalása Kérdés
Adott két magyarországi gazdálkodó szervezet, közös tulajdonosi körrel. Az egyik szervezet hiteltartozását – mivel tevékenységet nem folytat – a másik szervezet átvállalja új szerződéskötéssel, s törleszti tovább. Kérdésem, hogy a tartozás-átvállalás hogyan kezelendő a társasági adó és illeték szempontjából mindkét cégnél?
Alapító, jogutódra átszállt ingatlanvagyon adózása Kérdés
Kft., mint alapító, pedagógiai intézetet hozott létre. Az intézmény működése alatt ingatlant vásárolt. Jogszabályi változások következtében a pedagógiai intézmény feladata megszűnt, az intézményt az alapító megszüntette. Az intézménynek követelése és kötelezettsége nem volt. Az ingatlanvagyonát a kft. kapta jogutódlás címen. Az illetékhivatal visszterhes vagyonátruházásnak minősítve kiszabta az illetéket. Kérdés, hogy a kft.-nél az ügylet társaságiadó-fizetési kötelezettséget keletkeztet-e?
Társasági adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Érdeklődnék, hogy egy vállalkozás 10 millió forintos adózás előtti eredményét csökkentheti-e nullára, ha 5 millió forintos fejlesztési tartalék mellett 5 millió forint veszteségelhatárolást alkalmaz.
Veszteségelhatárolás korlátozása Kérdés
Tisztelt Adózóna! A taotörvény 17. § (9) bekezdésének első mondata igy szól: "(9) Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított - közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedésszerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban." Kérdésem a "... ha benne olyan adózó szerez ..." szövegrészre vonatkozik: Ebben a szövegrészben az "adózó" kifejezés alatt csak a taotörvény 4. § 2. pontjában meghatározott adózót kell érteni, vagy a kifejezés magában foglalja a természetes személyt is, amely nem alanya a társasági adónak? Segítségüket köszönöm: Ecker Dániel
Tartozás-átvállalás kapcsolt vállalkozások között Kérdés
Tisztelt Szakértő! „A” Kft. tulajdonosa „B” Kft.-nek. „A” Kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van „C” és „D”. Ezek a magánszemélyek néhány évvel ezelőtt kölcsönt nyújtottak „B” Kft.-nek. Törlesztés, visszafizetés nem történt. A kölcsön visszafizetését „A” Kft. átvállalta „B” Kft.-től. Ha jól tudom, „A” Kft. esetében egyéb ráfordítás, „B” Kft. esetében egyéb bevétel keletkezett. Hogyan befolyásolja a fenti gazdasági esemény a társaságiadó-alapot, kell-e alkalmazni adóalap-növelő/-csökkentő tételeket? Köszönöm szépen! Vágner Emília
A társasági adóról szóló törvény módosításáról is tárgyal az Országgyűlés Cikk
Ma kezdi munkáját az Országgyűlés tavaszi ülésszaka.
Tévesen előírt társasági adó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. könyvelésében 2014. évre 17 000 forint társasági adó került könyvelésre T:891 K461. Helyesen 16 000 forint a 2014. évi társasági adó. Az 1000 forint eltérést a főkönyvi könyvelésben hogyan kell lekönyvelni? T. K:? (Az elírás saját hibából tévesen történt, az adóalapot, az adó összegét nem kell módosítani.) Ebben az esetben van-e még más teendő is? Köszönöm a segítséget.
Egyesület társaságiadó-köteles bevétele Kérdés
Tisztelt Szakértő! Konkrét esetben kérném segítségét, sport egyesület 2015. évi bevételeinek "minősítésében". Az egyesület létrejöttének célja a rendszeres versenyek biztosítása amatőrök részére, népszerűsítése, szervezése, lebonyolítása. 3 különböző bevétele volt: 1. tagdíj 2. támogatás 3. reklámtevékenység. Ez utóbbiban nem vagyok biztos, hogy nem társaságiadó-köteles. Reklámtevékenység a futóversenyen molino kihelyezése, ezzel támogatva a futóverseny lebonyolítást. Kérem segítségét ebben a kérésben. Köszönettel