1428 találat a(z) társasági adó cimkére

Cikk

Benyújtotta a nemzetgazdasági miniszter a legfrissebb adócsomagot a parlamentnek. A törvénymódosítás fő eleme, hogy minden vállalkozás esetében 9 százalékra csökken a társasági adó kulcsa. Ezzel egyidejűleg az egyéni vállalkozók által fizetendő személyi jövedelemadó mértéke is egységesen 9 százalék lesz. A munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 27-ről 22 százalékra csökken, változnak a szochokedvezmények szabályai, a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke is 22 százalékra mérséklődik. Csökken a kiva mértéke, nő a katások ellátási alapja.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társasági adóalanynak van 2 millió forint tagi kölcsöne. Amennyiben jövőre kiva adóalanyiságot választana, a bevételek további növekedésével számolva vissza tudná fizetni a tagi kölcsönt. 2017-ben már nem növelő tétel a kölcsön visszafizetése. A pénztár mentesített összege 1 millió forint. Tehát, ha 2 millió 900 ezer forintra nőne a pénztára például 2017 decemberére, akkor a tagi kölcsön visszafizetésével „behúzhatja” a pénztárat a mentesített keretösszeg alá, így elvileg lehetősége lenne arra, hogy csak a járulékalapot képező jövedelem után fizesse meg az adót. Úgy vélem, ez jogszerű eljárás. Helyesen gondolom? (Bár a Katv. 20. § (5) a) eddig is úgy rendelkezett, hogy „a pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része” mivel a tagi kölcsönt a társasági adós időszakban nem lehetett növelő tételként figyelembe venni, ezért úgy gondolom, hogy a fentebbi esetre 2017. 01. 01. előtt is ugyanolyan szabályozás vonatkozott.) Köszönöm a segítségét!

Kérdés

Ügyfelünk nagyösszegű támogatást nyújt mind a társaságiadó-előleg, a társaságiadó-feltöltés és a társasági adó terhére látványcsapatsport és előadóművészet javára. A támogatásokat a NAV átutalta, a társasági adó előírási és befizetési oldalát az összegekkel csökkentette. Hogyan kell könyvelni a fenti támogatásokat? Tisztelettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném kérni a segítségét. Egy cégnél az adóhatóság több évre visszamenőlegesen áfaellenőrzést végzett. A számlák nagy részénél nem engedélyezte az áfa levonását, mert a cégnek akkoriban ingatlan értékesítéséből volt csak bevétele. Összesen 500 ezer forint áfát nem engedtek levonni és visszaigényelni. Új, módosított áfaanalitikát is kértek, amin a tételek már jól, bruttó összeggel áfa nélkül szerepelnek. Mivel ezt csak az adott években tudtam megmódosítani, és ami így az adott évi könyvelést és főkönyvet is megmódosította - nem is tudom, hogy ez így szabályos volt-e - gondolom, hogy ezek a alapján a 29-es társaságiadó-bevallást önellenőríznem kell. Nem tudom, hogy helyesen jártam-e el? Úgy tudom, hogy a korábbi évekre vonatkozó feltárt nem jelentős hibát a feltárás évének az eredménykimutatásában kellene kimutatni. De itt már a korábbi években módosítva lettek (ami szerintem így nem helyes). A hibahatás évekre lebontva nem jelentős. Kérném, hogy segítsenek, hogy hogyan tudom a számviteli törvénynek megfelelve ezt rendezni. Köszönöm előre is a választ.

Kérdés

Egy kft. lakásvásárláshoz kamatmentes kölcsönt nyújtott munkavállalójának. Az adómentesség feltételeit megvizsgálták (méltányolható lakásigény, adómentes értékhatár stb.). Két év elteltével a fennmaradó kölcsön összegét a munkáltató elengedi a munkavállalóval szemben. A könyvekben a 19-es főkönyvi számlán tartották nyilván a fennálló tartozást. Az elengedett követelést az egyéb ráfordítással szemben vezetem ki (T86 - K19)? Továbbá érdeklődnék, hogy a taotörvény szerint a magánszemély javára történt elengedés nem növeli az adózás előtti eredményt, így taofizetési kötelezettség nincs utána?

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Két magánszemély tulajdonos tulajdonában lévő műemlék családi ház felújítása után igénybe vehető-e a 2017-től érvényesíthető társaságiadóalap-kedvezmény? 2017-től a társaságok csökkenthetik adózás előtti eredményüket a tulajdonukban lévő műemlék vagy a helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény karbantartásának költségeivel. A kft., amely a felújítást végezné, szintén ugyanezen két magánszemély tulajdonában áll, az épület nem a kft. tulajdona, nem szerepel a társaság tárgyi eszközei között, tehát ilyen módon nem alkalmazható rá a taotörvény 7. § ty) pontja. Ennek ellenére adózási cikkekben olvastam, hogy ebben az esetben is érvényesíthető a társaságnál a kedvezmény, és az ezáltal jövedelemhez jutó magánszemélynek az szja-törvény szerint nem kell adót fizetnie. Terheli-e az ügylet által bármelyik felet adó- vagy járulékfizetési kötelezettség? Köszönettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Végszámolás befejezéséhez készíteném a záró mérleget. A könyvekben szerepel passzív időbeli elhatárolásként előírt kötelezettség. Határozatom van, hogy nincs kötelezettségem a szerv felé. Ekkor árbevételként lekönyvelem de így pedig társaságiadó-fizetési kötelezettségem keletkezik. Nincs-e valamilyen mód ezzel a bevétellel szemben értékvesztést elszámolni, vagy valami egyéb megoldás? Pénzeszközöm, sem egyéb eszközöm nincs a társaságiadó-befizetési kötelezettség teljesítésére. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Projektcég feladata olyan földterületek felkutatása, amelyek egy adott növénykultúra termesztésére alkalmasak. Ha bármely földterületről a telepítést követően bebizonyosodik, hogy alkalmatlan a növénykultúra termesztésére, akkor a projektcégnek kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. Fentiek miatt a projektcégnek 2011. évben 24 millió forint, 2012. évben 23 millió forint kártérítési kötelezettsége keletkezett a megbízó felé. A kártérítésre 2016. évben derült fény, ezért az előző években nem szerepel a könyvelésben, és nem vették figyelembe az adott évi társasági adó megállapításakor sem. A projektcég 2011. évi társaságiadó-fizetési kötelezettsége 100 ezer forint volt. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2012. évben a cég társaságiadó-fizetési kötelezettsége 686 ezer forint volt, és ekkor képzett 6 millió forintos fejlesztési tartalékot is. (Nem a jövedelemminimum szerint adózott.) 2013. évben a fejlesztési tartalékból feloldott 3 millió forintot. Kérdésünk, hogy mi a teendő a fejlesztés tartalékkal? Önellenőrzés esetén a fejlesztési tartalékot teljes egészében vissza kell vezetni, a 2012. évi képzése és a 2013. évi feloldása vonatkozásában is? Kérdés még, hogy a 2011. évben és a 2012. évben keletkezett veszteséget önellenőrzés esetén hogyan lehet felhasználni, visszamenőleg igénybe lehet-e venni, vagy azt a 2016. évi beszámolóban lehet először érvényesíteni? Üdvözlettel: Kisfaludyné

Kérdés

Tisztelt Sinka Júlia! Köszönöm korábbi válaszát azonos című kérdésemre. Azt kérdezném még, hogy annál a típusú kuponunknál, ahol nem tudjuk előre a kedvezmény összegét, mert az százalékos, és így meghaladhatja annak az áfa nélküli összegét, amely vásárlásért a kupont a vevő kapta, helyes-e, ha a pénztárgépben mínusszal megjelenő kedvezményösszeget kigyűjtjük, és a különbözet alapján állapítjuk meg az áfakötelezettséget. Illetve a társasági adóban is ezt a részét tekintjük nem elismert költségnek? Köszönettel!

Kérdés

Polgárőrség – nem közhasznú egyesület – kapna támogatást. Adhat-e igazolást a támogatónak társasági adója csökkentéséhez? Köszönettel: Ági

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságnál (kft.) 2015-ben jóváhagyott osztalékot a tagok elengedhetik-e a céggel szemben? (Szezonális vállalkozásról van szó, a 2016-os évük nem a vártak szerint alakult, pénzügyi nehézségük is keletkezett.) Amennyiben igen, milyen adófizetési kötelezettséget eredményezhet ez a társaságnál? Társaságiadó-csökkentésként figyelembe lehet venni az elengedett összeget? Felmerül ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség? Kérem, szíveskedjen jogszabályi hivatkozást is közölni. Köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a havi rendszerességgel tartott vezetői meetinget évente egy alkalommal egy szállodában tartaná 2-3 napos szervezett program keretében. A program délelőtt a munkáról szólna, délután és este viszont szabadidős tevékenységgel töltenénk az időt, csapatépítő jelleggel. A szálloda ellátása félpanziót is tartalmaz. Ezen a 2-3 napos programon a vezetőket párjukkal együtt látnánk vendégül. Véleménye szerint a rendezvény egyes elemeinek adózásakor az szja-, illetve a társaságiadó-törvény mely paragrafusai vehetők figyelembe? A rendezvény valamely része tekinthető hivatali, üzleti utazásnak vagy reprezentációként elszámolható-e, abban az esetben, ha a teljes költséget a cég viseli illetve ha csak a vele munkaviszonyban, szerződéses jogviszonyban állókét fizeti?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

25 éven aluliak szja-kedvezménye

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Családi gazdaság alanyi adómentessége

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Kezelési költség számlázása

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink