Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy a kiegészítő mellékletben meg kell-e adni azon egyéb bevételek és egyéb ráfordítások, illetve pénzügyi műveletek bevételi és ráfordítási tételeinek társasági adóra gyakorolt számszerűsített hatását, amelyek jelentős összegűek; akkor is, ha a társaság a jövedelemminimum alapján állapítja meg társasági adóját? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy gazdasági társaság fennállásának 25. évfordulja alkamából tartott rendezvényen, 155 ezer forint értékű aranytárgyat szeretne ajándékozni az igazgatósági tagoknak, felügyelő bizottsági tagoknak, tulajdonos társaság vezetőinek, dolgozóknak, egyéb kiemelt ügyfelei képviselőinek. Az lenne a kérdésem, hogy kell-e egyéni járulékot vonni a magánszemélyektől az ezen a jogcímen kapott jövedelmükből, továbbá illetéket kell-e fizetni a társaságnak vagy a magánszemélynek az ajándék után, és ezen ajándék költsége a társasági adó rendszerében a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül-e? Válaszukat köszönöm.
Népszavazást tartanak ma Svájcban a harmadik generációs bevándorlók honosításának megkönnyítéséről, a társasági adórendszer átalakításáról és az úthálózat fejlesztését szolgáló pénzalap létrehozásáról.
Az idei évtől több új kedvezményt vehetnek igénybe a vállalkozások, amelyek a beruházások növelésére, kutatás-fejlesztésre, a foglalkoztatás bővítésére ösztönöznek.
Ügyfelünk nonprofit közhasznú korlátolt felelősségű társaságként működik. Társasági szerződésében elkülönítésre került a közhasznú tevékenység, cél szerinti tevékenység. Működése során ténylegesen gyakorolja a közhasznú és cél szerinti tevékenységeket, és egy csekély mértékű vállalkozási tevékenységet is folytat. A közhasznú tevékenysége tekintetében rendelkezik szerződéssel a központi költségvetésben meghatározott fejezettel a társaságiadó-törvény 5. melléletének E) pontja szerint. A könyvelésben elkülönítetten tartjuk nyilván az ezen tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket, illetve a költségek vonatkozásában a vállalkozási és közhasznú cél szerinti tevékenységek költségét (ez utóbbit egy főkönyvi számon). Kérdéseim: • A társasági adó számítása során milyen sorrendiséget kell követni? • Kizárólag a közhasznú tevékenységének bevétele és az ehhez kapcsolódó támogatás – amely esetében rendelkezik a meghatározott szerződéssel – tekintetében élvez mentességet a társasági adó számítása során? • A cél szerinti tevékenység bevétele, amelyet nem nevesít a hivatkozott szerződés, társasági adó alapját képezi? • Jól gondolom-e, hogy a cél szerinti tevékenység bevétele nem tartozik bele az adómentes kategóriába, tehát az adómentesség számítása során kizárólag a közhasznú tevékenység bevétele élvez mentességet, a cél szerinti tevékenység a társasági adó alapját képezi?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem iránymutatását. Lakásszövetkezet a kapott kártérítést, kapott kötbért egyéb bevételként mutatja ki könyveiben? Jár-e ez társaságiadó-fizetési kötelezettséggel? A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenységet nem folytat. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Másik fél hibájából kár keletkezett a vállalkozás gépében 2016-ban. A biztosító megítélte a kártérítést, amit csak az idei évben, de az is lehet, hogy csak 2018-ban fizet ki. Hogyan kell ezt figyelebe venni a társasági adó számításánál? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Amennyiben több munkáltató egy munkavállalóval létesít munkaviszonyt, hogyan alakul a szociális hozzájárulási kötelezettség, ha az egyik munkáltató a kiva hatálya alá tartozik? Amennyiben a kijelölt munkáltató a tao alá tartozó adóalany, akkor a kérdéses munkavállalónál a teljes munkabérre kell számfejtenie a szochót, vagy csak a ráeső munkaidőre? A kiva hatálya alá tartozó munkaadónál a kiva alapjába bele kell-e számítani az így alkalmazott munkavállaló munkabérét, vagy a kijelölt munkáltató adójogi státusza határozza meg, hogy hol kell figyelembe venni az adóalapban a munkavállaló bérköltségét?
Újabb intézkedéseket, egyebek mellett az adminisztrációs és adóterhek további csökkentését szorgalmazza az Ipartestületek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöksége a kkv-k gazdasági helyzetének javítására, javaslataikat jövő héten juttatják el a kormányhoz – közölte a szövetség az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Hogyan tudom lekönyvelni, és kiegyenlíteni a szponzorációsdíj-számlát, amit a kft. a társasági adó terhére adott? Az áfát természetesen a számla alapján utaltuk. Az adóhatóságtól kapott tájékoztató szerint a kedvezményezettnek kiutalták a fennmaradó összeget. Ezek után én hogyan tudom kiegyenlíteni a számlát? Köszönettel: Szatmári Marika
Tisztelt Szakértő! Egy 2013. évre vonatkozó NAV revízió társasági adónemben állapított meg adóhiányt. A társaság számviteli politikája szerint a 2013-as adóévre vonatkozó társasági adóbevallás helytelen megállapítása miatti adóhiány nem jelentős összegű hibát eredményez. A 2013. évre vonatkozó társasági adóhiányt hogyan kell helyesen könyvelni a NAV határozata szerint a 2016. évben? Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Egy 2013. évre vonatkozó NAV revízió társasági adóra vonatkozóan állapított meg adóhiányt. A társaság számviteli politikája szerint az adóhiány, illetve annak jogkövetkezményei nem jelentős összegű hibát eredményeznek. A 2013. évre vonatkozó társasági adóhiányt – tehát kizárólag a társasági adó vonatkozásában előírt adóhiányt szeretném kérdezni – hogyan kell helyesen könyvelni a 2016. évben? Köszönöm a segítségét.
A cikk a 2016. július 1-je előtt és attól kezdődően beszerzett, előállított immateriális javakhoz kapcsolódó adózás előtti eredményt módosító tételek 2016. adóévben történő alkalmazását mutatja be.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) 2016-ban természetbeni adományt adott át egy kiemelkedően közhasznú társaságnak. A közhasznú társaság az adományról az igazolást kiállította, melyben számszerűsítette annak értékét. Az általunk átadott árukészlet után, beszerzéskor társaságunk az áfát visszaigényelte, mivel továbbértékesítési céllal szerezte be az árut. A raktárban azonban a csomagolás sérülése miatt már nem tudjuk kiskereskedő partnereinknek továbbértékesíteni a kapott termékeket, ezért döntöttünk az adományozás mellett. Kérdéseim: milyen bizonylattal tudom a készletből kivezetni az eladományozott árukészletet 2016 december 31-én? Mi a helyes elszámolása a könyvekben és a társaságiadó-bevallásban az ilyen típusú adománynak? (Társaságunk év közbeni készletnyilvántartást nem vezet, a készletet év végén tételes leltárral állapítja meg). Kell-e az adomány után áfát vagy más jellegű adót fizetnünk? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Bizonytalan vagyok egy nyílt végű pénzügyi lízinggel kapcsolatban. Személygépkocsit szereztek be 100 százalékban üzemi célra. (Az áfa visszaigényelhető plusz van útnyilvántartás.) A gépjármű nettó ára 4 004 685 forint, az áfa 1 058 315 forint, a bruttó ár 5 063 000 forint. (Ez a számla az eladó és a Merkantil Banké.) Lízingösszeg: 5 063 000 forint Önrész: 1 575 000 forint plusz áfa A könyvelés összegénél már meg is akadtam: 1. tétel T161 Befejezetlen beruházás K 449 Pénzügyi lízing ??? 5 063 000 forint Ha így könyvelek, a lízing jó, de nem egyenlő a nettóval. Mit tanácsol? Az áfabevallás 77-es sorába (tárgyieszköz-beszerzés) mit írhatok? Nettó, áfa? 2. tétel Tárgyieszköz-aktiválás értéke, következik az előzőből. Az eszközkartonon maradványértéknek a lízingcég által megjelölt maradványértéket írjam? 3. tétel Úgy olvastam, hogy értékcsökkenés elszámolható. Ez áll 2016-ra? Nem találtam a törvényt. Következő kérdés, hogy a társaságiadó-bevallásban (1629-03-02) új eszközök üzembe helyezése után érvényesíthetem az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között, és ha igen, melyik összeggel? Egy esetleges NAV-ellenőrzésnél milyen törvényre kell hivatkoznom, és milyen mellékleteket javasolnának? Egész biztos lesz ellenőrzés, sok az áfa. Várom válaszukat. Köszönöm a segítségüket:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték